Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-13 / 8448. szám

Kritika 1993/4

18

Nem, úgy látom, nem. Ez a vállalás annak a feladata elé állított, hogy a személyes, költői énemet igyekezzem inkább fenntartani a közéleti szerepben. Az első időben tóvel-heggyel állt szemben ez a kettő bennem, s kérdéses volt, Tornai József költő tudok-e maradni ebben a közéleti nyomásban.

Ezek szerint nem lát átjárást a kétféle - tulajdonképpen íróilag is megközelíthető - terület között?

Ez a közéleti, ez az új annyira idegen, hogy nem látom lehetőségét a beépítésének. Természetesen izgatott, érdekelt, azért vágtam bele - de akkor is idegen. Noha hasonló élményem van gyerekkoromból, meg is írtam a „Dunaharaszti” című versemben. A gyerekek között bandavezér voltam, „programadó” vezető. Ha 1948 után is demokrácia lett volna itt, nyilván másként alakul az életem s a személyiségem is. Ehelyett azonban - s ez csak most tudatosul bennem - az esztétikai énemet építettem, s az ellenzékben tanúsított viszonylagos csöndességem is ennek tulajdonítható. Most ébredtem rá, bogy azért idegenkedem a közéleti szereptől, mert az erre való alkati hajlandóságot magamban el kellett sorvasztanom. Ez így most, előhíva, sokkal inkább racionális vállalás ahhoz, hogy beépüljön egy érzelmileg is érvényes belső világba. A két világ ellentéte néha szinte pánikszerű állapotba hoz. Ugyanazt érzem, mint mikor szintén kétlaki lényként éltem, 1961-ig diszpécserként az Autógyárban, s attól féltem, hogy összecsapnak a fejem fölött a hullámok, hogy botrány lesz, hiszen engem nem kötnek le a műszaki dolgok, a kényszeren kívül semmi sem kapcsol az autógyártáshoz, és ez ki fog derülni, miközben a valóságban elég jól csináltam. Itt most nem azt érzem, hogy megszégyenülhetek, hanem azt, hogy ez a most már tökéletesen individuális lényem annyira tiltakozik a közéleti munka ellen, hogy idegileg nem bírom.

De hát még csak az elején tart.

Remélem is, hogy egyensúlyra jut majd bennem ez a kétféle erő. Hibázni bizonyosan fogok néhányszor, ez elkerülhetetlen, hiszen meglepetésszerűen érnek gyakran kérések, történések. De annyit már biztosan tudok, hogy fontos dolgokban nem dönthetek hirtelen. Látom, milyen könnyen be lehet ugratni az embert, olyan kérdésekben akarják nyilatkozatra bírni, olyan vitákban részvételre kényszeríteni az írószövetség képviseletében, ami egyáltalán nem a szervezet területe, hanem már belpolitika. Ha nekem állást kell foglalnom, előtte tisztáznom kell, illetékes vagyok-e benne, vagy nincs hozzá közöm. Persze, marslakóként nézni a világra ugyancsak nagy hiba volna.

Az Interjút készítette: BUDAI KATALIN