Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-13 / 8448. szám
Kritika 93/4 ia Beszélgetés Gombár Csabával Amikor erre a beszélgetésre sor kerül, a Magyar Rádió alkotmányosan kineve* zett elnökeként még nem mentettek fel, ám hivatalodból kitiltottak. A kormány az alelnök előteijesztésében sietve elfogadta az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, amit elnöki hivatali időd alatt többszöri kísérlet ellenére is vonakodott megtenni. Az az igazság, hogy kezdettől fogva komoly problémák vannak. Nem mondom, hogy az eltelt két és fél év alatt végig ilyen mértékű volt a zűrzavar, de több rossz előjel kísérte a rádióban és akörül zajló eseményeket. Január hatodikén kértem a fölmentésemet, amire beindult a szokásos, politikailag motivált játszadozás a szavakkal, jogértelmezésekkel. A kormány, minden jogalap nélkül, azonnal lemondásnak értelmezte nyilatkozatomat. A legfőbb ügyész álláspontjára hivatkozott, holott a legfőbb ügyésznek nem feladata egyedi ügyekben véleményt mondani, nem is erről az esetről nyilatkozott, hanem általánosságban beszélt arról, mi az eljárás, ha valaki a televízió vagy a rádió élén lemond. De ismétlem: az én esetemben nem lemondás történt. Sohasem tekintettem magam kormányhivatalnoknak. A kormány azonban mindvégig ennek ellenkezőjét próbálta érvényesíteni. S megint utalnom kell a kezdetekre, még a kinevezésünk előtti időszakra, amikor volt egy kellemetlen epizód. Valamikor 1990 nyarán, talán júliusban történhetett - Hankiss Elemér éppen külföldön tartózkodott hogy a miniszterelnök táviratilag bekéretett a Parlamentbe, s ott át akart adni nekem egy levelet. Az SZDSZ vezetésének levelét - nem tudom, személy szerint ki volt az aláírója -, amelyben a szabaddemokraták beleegyeznek abba, hogy engem ő, a miniszterelnök nevezzen ki. Közöltem, hogy nem kívánom ezt a levelet elolvasni, se ennek, se annak a pártnak a véleménye nem érdekel, kormányhivatalnoki pozíciót nem vállalok, szükségem van arra a szimbolikus jelre, formulára, hogy a köztársasági elnök nevez ki. Megjegyzem, hogy az álláspontom az akkori politikai közvélekedésnek megfelelt. Hasonló nézeten volt Hankiss Elemér is, akit erről az eseményről nyomban értesítettem.* Ennek ismeretében már érthető az a különös affér, amely látszólag kinevezésetek formaságai miatt robbant ki a miniszterelnök és a köztársasági elnök között. A kinevező Göncz Árpád ugyanis nem volt jelen a ceremónián, a miniszterelnök előtt tettétek le az esküt Ezért utóbb külön látogatást tettetek Hankiss Elemérrel a köztársasági elnöknél. Nem ismerem a protokollt, csak az volt furcsa, hogy nincs ott a köztársasági elnök. Aztán kiderült, hogy meg sem hívták. Utóbb ezt „pótoltuk”. Ezt már akkor rossz ómennek érezted? Akkor még természetesen nem tudhattam, mi történik a következő két és fél évben. Mindenesetre amikor arról beszélnek, hogy a sajtó „elszemtelenedett”, s megromlott a viszony a köztársasági elnök és a kormányfő között, akkor tudni kell, hogy így kezdődött - legalábbis a rádió és a televízió ügyében. Itt utalnék arra, hogy unos-untalan hallottam azóta a miniszterelnök taktikai ügyességéről sokakat nagy elismeréssel nyilatkozni. A mi esetünkben ezt a taktikai ügyességet nem éreztem. Ha ő tényleg olyan fontosnak tartotta a televíziót és a rádiót, mint az későbbi sértődött megjegyzéseiből kiderül, akkor fordítania kellett volna egy kis időt arra, hogy bennünket megismerjen, hogy az elképzelései szerinti, alkalmazkodóképes ember kerüljön erre a két posztra. Egy politikusnak nem jelentéktelen dolog az emberek kiválasztása az általa fontosnak tartott területekre. Hankiss Elemért ő ismerte, engem nem. Ha érdeklődik, megtudhatta volna, hogy az, amit ő kíván a Magyar Rádiótól az én személyemen keresztül, arra én biztosan nem vagyok alkalmas és hajlandó. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a kinevezés előtt ne lett volna komölyabb megbeszélésed a miniszterelnökkel. A rádióról egyáltalán nem beszéltünk. Még annak az évnek a kora tavaszán, talán a két választási forduló között, két alkalommal - többek, így • (A lóvéi másolata idákózbon olókorúlt. szdvogo a Uvotkozá oldalon olvashat* Ha költözésé, - 1990. júliusi rádtá és a tolovUtá vozo,óvtok kznovozéséról szóló Örvény sénrk dátumával - 1990 ,úlws 31. k,dórul, hogy a tönény az iménti eset után korul, a partomon, olé. S a TM£££, vozési formulát választották, amolyot Gombár Csaba U folté,ólul szabott - V. Gy)
