Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-01 / 8443. szám

A NAP INTERJÚJA Kádár Béla külgazdasági miniszterrel

Szabadkereskedelem: elhárultak az akadályok

Ma köti meg Genfben Magyarország az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) a szabadkereskedelmi megállapodást, amely július elsején lép életbe. Az egyezség előtti utolsó akadályt pénteken számolták fel, amikor is Kádár Béla külgazdasági miniszter megállapodást írt alá az osztrák gazdasági miniszterrel a két ország közötti agrárkereskedelem szabályozásáról. Milyen további előnyöket remélhetnek a magyar exportőrök az EFTA-hoz tartozó hatok piacain? — elsősorban erről kérdeztük Kádár Bélát.

— Miután az Európai Közösséggel már 1991 decemberében szabadkereskedelmi szerződést kötött Magyarország, s 1993 elejére a visegrádiakkal is túljutottunk a megállapodáson, vajon miért húzódott el ugyanez az EFTA-val?

— Ez nem Magyarországon múlott. Hiszen az új kormány külgazdasági stratégiájának megfelelően már 1990 júniusában sz.abadkcrcskcdclemre vonatkozó szándéknyilatkozatot írtunk alá Göteborgban az EFTA képviselőivel. így 1990 szeptemberében Budapesten megindultak a tárgyalások. (Az EFTA-hoz tarozik: Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc és Svédország. A szerk.)

— Ugyanekkor, vagy valamivel később kezdtünk tárgyalni az Európai Közösséggel, ráadásul a tét is nagyobb volt.

— így van, ráadásul meglehetősen viharos egy évet sikerült társulási megállapodással lezárni 1991 decemberében.

— Feltehetően hasonló nehézségeket kellett legyőzni az EFTA-val való alku során is, mint az EK-nál. Hol akadtak el?

— Amíg az EK nem könnyű döntések után végül is bekapcsolta a tárgyalásokba az agrárszektort is, addig az EFTA hagyományos szabadkereskedelmi megállapodásra törekedett. Azaz, elsősorban az ipari termékekre koncentrált, így a mezőgazdasági kereskedelem feltételeinek javításáról mind a hat országgal kétoldalú megegyezést kellett kötni. A skandináv országokkal tavaly májusban, Svájccal valamivel később sikerült megállapodni az. alapvető kérédésekben. Ugyanakkor az. osztrák tárgyalások megrekedtek. Mivel tavaly az. EFTA-ba szállított közel 1,6 milliárd dollár értékű magyar termék csaknem hatvan százaléka Ausztriába került — a 2.3 milliárdos importnál hasonló az osztrák részesedés —, érthető, hogy addig nem lehel lehetett tető alá hozni az EFTA-megállapodásl, amíg az. osztrákokkal nem sikerül megegyezni az agrárvonalon.

— A dolog érdekessége, hogy ameddig a: l'.K-val szemben (1OO millió dolláros kiviteli többletet ért el a ma gyár külkereskedelem, addig az EFTA-vaI szemben 700 milliós importtöbblet alakult ki. elsősorban az osztrákok „ jóvoltából". Mi ennek a magyarázata?

— A/, osztrák szállítók tudtak clni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket Magyarország az. importliberalizálás révén az elmúlt három év során megnyitott.

— Ennek ellenére az agrárkereskedelem kérdésében patthelyzet alakult ki, noha tavaly októberben a két ország miniszterelnöke között már létrejött az elvi megállapodás — amelyet szakértői szinten eltérően értelmeztek. Bizonyos osztrák érdekképviseletek ugyanis erős nyomást fejtettek ki annak érdekében, hogy a magyar baromfi- és pulykaexportra ne terjesszék ki a kedvezményeket, mivel az osztrák termelők súlyos értékesítési gondokkal küszködnek.

'— Végül is pénteken sikerült aláírni a magyar—osztrák agrárkereskedelmi egyezményt. Mit hozhat ez nekünk a konyhára?

— Mielőtt erre válaszolnék, először a kölcsönös engedményekről, ugyanis átcsoportosítottuk a preferenciákat. Azaz a baromfi- és pulykaexportban a piacra jutási feltételek nem változtak, tehát nem kaptunk további kedvezményeket. Ugyanakkor a I b() millió dollárt kitevő agrárexportunk — amivel szemben fiO milliós behozatal áll — 20-25 százalékkal bővülhet, miközben a vám- és lefölözési tételek 25 százalékkal csökkennek. Ebből elsősorban a magyar

liba- és kacsatermelők, valamint a szalámiexportőrök profitálhatnak. Ami pedig a másik oldalt illeti, a kedvezményekben elsősorban a különböző édesipari termékek részesülnek.

— Érdemes volt eddig húzni a szabadkereskedelmi megállapodást az EFTA-val?

— Számunkra csak akkor értékes a szabadkereskedelmi megállapodás, ha mezőgazdasági termékeink piacra jutási feltételei javulnak. Enélkül nem volt értelme az EFTA-ügylctnck. Annál is inkább, mert az. EFTA- országok 1994 vagy 1995 végére az EK tagjaivá válnak. így a közösséggel kötött társulási szerződés automatikusan kiterjed az EFTA-tagokra.

— Noha az EK-megállapodás számunkra több kedvezményt nyújt az agrárszektorban, össze lehet-e vetni ezt a szerződést a július elsejétől életbe lépő EFlA-cgyezséggeT?

— A mezőgazdasági területen valóban több preferenciát kapunk az EK-tói. Ugyanakkor a magyar ipari export 80 százaléka vám- és más kereskedelmi korlát nélkül juthat he az. EFTA-ba. az. EK-nál ugyanez a termékkör csak 60 százalék.

— Mennyire becsüli azt az exporttöbbletet. amelyet be tudunk söpörni az EFTA-megállapodás révén?

— I la a gazdasági diplomácia révén kiaknázható előnyöket számszcrűsít jiik. akkor az. EK esetében ez ITC kn 250 millió dollárra tehető, míg az EFTA-nál évente 40-50 millié) dollár.

• Ernőd Pál

Magyar Hírlap, 1993.márc.29.