Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-01 / 8443. szám
A CIGÁNY DIPLOMÁSOK ARÁNYA EZRELÉKEKBEN MÉRHETŐ Pesti Hírlap, 1993.márc.29.20 g © «4«* © © _2o Dél-Dunáníúl kis falvaiban él hazánk legnagyobb lélekszámú beás cigány közösség. Számuk mintegy ötvenhatvanezerre tehető. Ez a réteg még a cigányságon belül is hátrányos helyzetű, mivel jóval nagyobb arányban élnek kistelepüléseken, mint a cigány lakosság egésze, a fővárosban pedig úgyszólván nincsenek beások. Társadalmi és kulturális helyzetük súlyosságát jelzi, hogy közülük érettségit csupán néhány százan, diplomát pedig, jelenlegi ismereteink szerint, csak tizenketten szereztek. A Gandhi Alapítvány, amely a cigány értelmiség megalkotására és ápolására jött létre, nagy fába vágta a fejszéjét Olyan középiskolát akarnak létrehozni, amelynek tanulói elsősorban roma fiatalok. Bogdán Bélával, a Gandhi Alapítvány elnökével, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal első számú „cigányszakértójévei” beszélgettünk. _______beohArikihre_______ — Milyen célok vezették önöket a Gandhi Alapítvány létrehozásakort — Az alapítvány célja egy -olyan középiskola létrehozása, amelynek tanulói elsősorban cigány származású fiatalok, akiknek tóa sajnos nincs esélyük, hogy a közoktatás középfokú s intézményeibe kellő számmal1 bekerüljenek. Magyarországon jelenleg az érettségizettet aránya mintegy negyven százaléka a népességnek, a diplomásoké tizenhárom százalék. Tudjuk, hogy ezek a számok az európai átlaghoz mérve nagyon alacsonyak, de riasztóbb, hogy a cigányságon belül az érettségizettek- aránya számításaink szerint alig fű százalék, a diplomások aránya pedig csupán egy ezrelékben mérhető. Ebben az évben például Magyarországon mintegy hetvenezer diák felvételizett, ebből huszonhétezer-ölszáz nyert felvételt. A népességen belüli arányokat alapul véve háromezerötszáz cigány felvételizőnek kellett volna lennie, és ezerháromszázhetvenöt felvett hallgatónak. Nyilvánvaló :ázonban, hogy ennek a létszámnak csupán elenyésző töredékéről beszélhetünk. — Az általános iskola alsó tagozataiban wiár elkezdődik a cigány diákok nagyarányú lewuruolódása. Hogyan próbálják eztnegakadályomi. — A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a lányok és a fiúk lemorzsolódása között egy-két éves eltolódás van átlagosan, mivel a lányok hamarabb áldozatul esnek annak a hazai normától eltérő szexuális, erkölcsi normának, amely a cigányság szegényebb rétegeit jellemzi. Huber Márta, a Gandhi Alapítvány munkatársa 1985-ben a Baranya megyei tanács megbízásából felmérte a cigány tanulók megoszlását. Az általános iskolás korúak mintegy 8,2 százaléka, azaz négy ezer-egyszáznegyvennyolc diák cigány, ugyanakkor a gimnáziumok negyedik évfolyamán 0,4 százalék (tizenöt tanuló), szakközépiskolákban 0,2 százalék (tíz tanuló).'Az 1981—82-es tanévben a szakközépiskolákba, illetve a gimnáziumokba kilenc cigány gyermek iratkozott be, az 1984—85-ös tanévben ebből csúfján négy érettségizett. A vizsgálat adataiból világosan látható — megjegyzem, azóta sem készült ilyen elemzés —, hogy már az általános iskol a alsóbb évfolyamaiban elkezdődik a diákok nagyarányú lemaradása, jelentkezik a túlkorosság problémája, de az általános iskola utolsó két évfolyamában a folyamatok oda vezetnek, hogy a legtehetségesebb cigány gyerekek számára sem adatik meg a továbbtanulás lehetősége. Ezek a megfontolások vezetnek minket akkor, amikor tehetséggondozó gimnáziumunkban tizenkét éves kortól óhajtjuk beiskolázni a tanulókat egy hatosztályos gimnáziumba. Ebben -a kor- : ban még megtalálhatók az ál- ' talános iskolákban azok a te- ' helséges cigány gyermekek, akik alkalmasak a továbbtanulásra. — Milyen speciális képzést biztosítanak a gyermkeknek f — A hatosztályos középiskola lehetővé teszi egyrészt a négyéves képzési modell időzavaraink enyhítését, másrűzt az alsóbb évfolyamokban időt hagy á felzárkóztatásra, Oletve az egyoldalú, lexikális tudás elsajátítása helyett a képességek fejlesztésére és a hatékony személyiségformálásra. Tantárgyfelosztásunkban kiemelten szerepel a nyelvtan, az irodalom, a történelem, az idegen nyelvek, a film, mitológia- és vallásismeret, a szociológia, a beás és cigány nyelv, illetve kultúra és a pszichológia. Arányaiban tehát a humán jellegű tantárgyak jóval erőteljesebben jelentkeznek az iskola egészében, mint a reál tantárgyak, ezért humán gimnáziumnak is nevezhetjük. — Mi lesz azokkal a tanulókkal, akik a középiskola elvégzése után nem jutnak be a főiskolákra és egyetemekre f — Természetesen ezzel mi is számolunk. Reméljük, hogy akik nem tanulnak tovább, szociális munkásként, óvónőként, kistelepülések polgármestereként, falugondnokként, pedagógiai asszisztensként fogják hasznát venni annak a szociológiai tudásanyagnak, amelyet az elméleti és gyakorlati képzés során iskolánkban elsajátítanak. Gondolkozunk azon a lehetőségen is, hogy a szociális munkás képzettségről még bizonyítványt is kaphassanak, amelyet a hetedik évfolyamon szakképzés keretében szerezhetnének meg. — Hol és mikor nyitja meg kapuit a gimnáziumi — A középiskola végleges épületét Pécs Bányatelepére tervezzük. Amíg ez fd nem épül, addig ideiglenes megoldásként egy üresen álló, régi katonai kollégiumban helyezzük el diákjainkat.s amennyiben minden feltétel adott lesz, szeptembertől elindítjuk az oktatást. Terveink szerint egy hetedik és egy nyolcadik osztály indul, huszonöt-huszonöt fővel. Amennyiben az új tanévet nem tudjuk megkezdeni, akkor januárban egy előkészítő nulladik évfolyamot verbuválunk ötven gyermekkel, és féléves felkészítő munka , után, ‘94 szeptemberben a hetedik évfolyammal indul a gimnázium. — Mennyi pénzből gazdálkodik majd az intézményi — Az iskola építésére eddig 120 millió forintot biztosított a magyar állam. Az alapítványt támogatja a Soros Alapítvány, a Szerencsejáték Alap, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Alapja, valamint az Országgyűlés Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottsága. Várjuk továbbá magánszemélyek és intézmények további segítségét, hogy minő több tehetéges cigány gyermeket indíthassunk el a továbbtanulás útján.
