Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-08 / 8447. szám

HVG, 1993.ápr.3. 18 eldönteni, mi legyen azokkal a szakszer­vezeti létesítményekkel, amelyek báziscé­­gei csődbe mennek. Feltehetően az e kérdésben való állásfoglalás elől mene­kült az MKM-apparátus is, bár nem ki­zárt Vadász János azon gyanúja sem, hogy a pénzügyi gondokkal küzdő műve­lődési tárca, mint kutya a vizet, így akarta lerázni magáról a közművelődési felada­tokat Tény, hogy a .Pesti Vigadó költségve­tési szerv általános jogutódaként létre­jött Művészeti és Szabadművelődési Ala­­pírvány’-ról a hazai belpolitikai viszo­nyokra - eléggé el nem ítélhető módon - jellemzően a legnagyobb titokban, kormányzati hatáskörben döntöttek. A kormányzat egvre nagyobb mérvű be­felé fordulására, elzárkózására utal, hogy tavaly ilyenkor még nemcsak az ál­tala alapított alapítványokról szóló hatá­rozatokat s alapító okiratokat tette közzé a Magyar Közlönyben, hanem például azt is meghirdette, hogv .hozzájárul: a Magyar Tudományos Akadémia Mis­kolci Akadémia Központja az észak-ma­gyarországi régió tudományos munkájá­nak elősegítése érdekében »A tudo­mány támogatásáén Eszak-Magvarorszá­­gon« Alapítványt" hozzon létre. Közis­mert ugyanis, hogy az államháztartási törvény előírásai szerint központi költ­ségvetési szerv csak a kormány engedé­lyével járulhat hozzá alapítványhoz, s így végül is mindenfajta állami pénzről a kormány határoz. A tavalyi év második felétől viszont a kormány már semmiről sem adott szá­mot Igaz, csak aprópénzekről döntött. A Földművelésügyi Minisztérium példá­ul 2,5 millió forinttal támogathatta a több politikus szívéhez közel álló Somló­­hegy Alapítványt négy tárca összesen 25 millió forinttal segíthette a Humán Agapé Alapítványi, a művelődési, illetve a környezetvédelmi tárcák pedig már az idén 15-15 millió forinttal hozhatták létre az .Ökológiai kultúra fejlesztését’ segítő alapítványt Legújabban azonban a kabinet - Fodor Tamás SZDSZ-es kép­viselő szerint .orcátlanul" - a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványról is úgynevezett háromezres, titkos (belső) kormányhatározatban döntött Ráadásul nem kizárt, hogy ez utóbbi esetben a kormány véletlenül törvényt is sértett az államháztartási törvény szerint ugvanis a központi költségvetéshez kap­csolódó - például az MKM kezelésében lévő - állami vagyont „ingyenesén átru­házni csak törvényben lehet". Márpedig az átruházás ténye - mivel a Polgári tör­vénykönyv szerint az alapítvány ónálló jogi személy - vitathatadan. Mindeneset­re érthetetlen, hogy a kormány tavaly szeptemberben a Szabadságharcosokért Alapítvány esetében betartja az állam­­háztartási törvény előírásait, s az alapít­ványnak csupán a kezelésébe adja a má­tyásföldi volt szovjet laktanya három in­gatlanát, továbbá 8255 négyzetméter földterületét, közvetlenül azelőtt, július­ban viszont, úgy tűnik, törvénytelen mó­don, kormányrendelettel szűrnéd meg a Magyar Köztársaság Művészed Alapját, s annak mintegy 1,2 milliárd forintnyi va­gyonát az újonnan alapított Magyar Al­kotóművészed Alapítványba helyezi. Noha az alapítványi szabályok oksze­rűsége általában jóformán követhetet­len, ezúttal helyénvaló a szabály. Azért, hogy a tűzhöz közel állók ne hordhassák polidkai érdekeiknek megfelelően szana­szét az állami vagyont, a képviselők az Országgyűlésre bízták a kincstári va­gyonra vonatkozó döntést A160 üdülési egységből álló, mintegy 25 milliárd fo­rintos állami vagyonról ezért rendelkez­tek például tavaly nyáron a Nemzed Üdülési Alapítványról szóló törvényben. De vajon ki tudna ésszerű magyarázattal szolgálni arra, miért intézkedett másként ugyanaz a képviselőház 1992-re a terme­­lővagyonról? A vagyonpolidkai irányel­vek szerint ugyanis alapítványoknak in­gyenesen is adható termelővagyon - ha ezzel költségvetési feladatot váltanak ki amihez még külön kormányzad felhatal­mazás sem kell. Az alapítványok elburjánzásának a pénzügyi tárca is örülhetne, ha ezzel csökkennének az állam által ellátandó feladatok és az állami újraelosztás is. A tapasztalatok szerint azonban a tárcák s még inkább a kormány mindjobban a szigorú páriámén d elszámolás alól akar­nak kibújni. Az októberben egy nap alatt bejegyzett Hungária Televízió Alapítvány alapító okiratában szereplő, 1993-ban legfeljebb 2 milliárd forintnyi állami tá­mogatásról például'az általános tartalék terhére miniszterelnökségi pótelőirány­zatként csupán az idén rendelkezett a kormány. E bújócskához persze az is kell, hogy a kuratóriumokba a kormány­pártok saját embereiket ültethessék be (HVG, 1993. január 23.). Feltehetően nem véletlenül mond le például Nemes­­kúrty István A Magyarországi Nemzed és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány kura­tóriumi elnöki szerepéről épp akkor, amikor a kormányfő Andrásfalvy Berta­lant felmend miniszteri pozíciójából, al­kalmat adva ezzel Antall Józsefnek arra, hogy a nép-nemzed vonzalmairól közis­mert Andrásfalvyt a kuratórium elnöké­ül kinevezze. Még a Németh-kormánv idején kezdő­dött el az a gyakorlat, hogy a költségve­tési pénzek elosztását - a kiszámíthatat­lan, pofapénzekként történő búrokrad­­kus szétosztás helyett pálvázau rendsze­rűvé téve - az adott körben szaktekintély­nek számító személyekből álló kuratóri­umra bízzák Csakhogv miközben kez­detben a kuratóriumokban az Ellenzéki Kerekasztal szereplői fordultak meg, a ma alapítottakba már csak kormánvpár­­tiak kerülnek be. Az 1991-ben jegyzett Mozgókép Alapítvány különböző kurató­riumaiba még Lengyel Lászlótól Kő­halmi Ferencig sok mindenki .belefért", a tavaly szeptemberben létrehozott Sza­badságharcosokért Alapítványnak a bel­ügyminiszter, Boross Péter az elnöke, de a 14 kuratóriumi tagságból további 5 szintén miniszteri funkcióhoz tapad, mi­közben tagja a kuratóriumnak például a Pofosz és az 1956-os Magyarok Világszö­vetségének az elnöke is. Az idei „ter­mékbe", az MSZA kuratóriumába azon­ban már - Fodor Tamás SZDSZ-es képvi­selő szerint példában módon - kizárólag a kormánykoalícióhoz közel álló szemé­lyekből „merítettek". Elnöknek - szokat­lanul hosszú időre, tíz évre - Zelnik Jó­zsefet, a Magyar Kulturális Kamara elnö­két bízták meg, aki egyébként tagja az -Illyés és a Teleki alapítványok kuratóriu­mának is. Egyébként a leghosszabb idő­re hivatalba helyezett kuratóriumi elnök eddig az MDF vezető személyisége, Csoó­­ri Sándor, akit a Hungária Televíziósok tavaly októberben határozatlan időre vá­lasztottak meg. SZÁNTÓ ANIKÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom