Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-25 / 8438. szám

A feketegazdaság teljesítménye nem olyan nagy, mint ahogy mondják

Vukovich György: GDP csak egy van

Magyar Hírlap, 1993.márc.22.

A legbizonytalanabb statisztikák az építőiparról és a kiskereskedelemről készülnek, a legmegbízhatóbbak a nehézipar vagy a gépgyártás számai — mondta Vukovich György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. A szakember véleménye szerint Magyarországon túlhangsúlyozzák a rejtett gazdaság szerepét.

i

— Hetek óta tárgyalja az Országgyűlés az új statisztikai törvény tervezetét. Elsősorban a személyiségi jogok csorbítása miatt támadják. Milyen jelentősebb változásokat hoz a törvény?

— Egy új statisztikai törvény

megalkotása azért vált szükségessé, mert a korábbi, 1973-ban elfogadott a tervgazdaság körülményeinek felelt meg. Külön kezelte az állami és igazgatási statisztikát, és az egész rendszert néhány ezer vállalat adatainak gyűjtésére méretezték. Az új törvény a KSH-nak nagyobb teret ad a megszaporodott adatszolgáltatók eléréséhez. Megalakul az Országos Statisztikai Tanács, amelynek tagjai lesznek, a KSH és a minisztériumok mellett az érdekképviseletek, az önkormányzatok és a hivatal különböző ágazatainak képviselői. A tanács minden évben összeállítja az úgynevezett országos statisztikai programot, amely a KSH és a főhatóságok — minisztériumok, Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség,az MNB, Versenyhivatal, OTSH és az OMFB — adott évben végrehajtandó adatgyűjtését szabályozza. A kötelező adatszolgáltatás elrendelése a Statisztikai Tanács joga. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez csak a kötelező adatszolgáltatásra vonatkozik, az önkéntes alapon történőket nem érinti. Tehát kutatóintézetek vagy közvélemény-kutatók a tanácstól függetlenül dolgozhatnak. I

— Miként biztosítja a személyiségi jogok védelmét az új törvény, és ez mennyire egyeztethető össze az adatfelvétel teljeskörűségére vonatkozó igénnyel?

— A személyiségi jogok védelmének teljes mértékben érvényesülnie kell. Minden adatot, amely bekerült a hivatalba, feldolgozás után meg kell fosztani az egyéni azonosítójától. Ilyen például a lakcím és a név, amelyeket törölnek az adatlapokról és egy feldolgozókóddal helyettesítik őket, amelyek már nem alkalmasak azonosításra. Mindenki biztos lehet abban, hogy a KSH-ból nem kerülnek ki az egyénre vonatkozó adatok. A gazdálkodókra hasonló szabályok vonatkoznak.

— A Malév például egy privatizált profitérdekelt cég, amelynek nem mindegy a róla kialakított kép.

— A Malév esetében például a közlés csak a cég hozzájárulásával történhet meg.

— Ha egy tudományos kutató a légi közlekedés olyan adataira kíváncsi, amelyek esetleg nem vetnek jó fényt a cégre, az információ megtagadásával a kutatás szabadsága is sérülhet?

— Ebben az esetben az érintett céggel kell egyezkedni. A törvény értelmében — amennyiben nem közszolgálatot ellátóról van szó — egy ágazatról csak olyan adatok hozhatók nyilvánosságra, amelyek nem sértik az érintettek érdekeit. Ilyen szektor sok van: például a nehézipar vagy az autógyártás. Németországban azokon a területe-1 ken, ahol a résztvevők száma csupán három, már fokozottan védik a szereplők jogait.

— A bejegyzett cégek szánul meghaladja már a százezret. Hogyan próbálnak meg ebben a helyzetben boldogulni?

— Teljesen új rendszerre kellett áttérni: a havi statisztikák elkészítésekor néhány ágazatban mintavétellel dolgozunk. Ez azonban mégsem eredményezi az információ minőségi ^omlását. Sok .problémát okoz, hogy a cégek egy része fantomvállalkozás. A legnehezebb dolgunk az építőiparban és a kiskereskedelemben van, ahol

becsléseink meglehetősen bizonytalanok.

—Az ön megítélése szerint mekkora a feketegazdaság súlya Magyarországon?

— A feketegazdaság teljesítménye közel sem olyan nagy, mint amennyire hangsúlyozzák. Szerintem 10-15 százalékát teszi ki az országa GDP-jének, de vannak, akik 30 százalékot becsülnek. A feketegazdaság szerepének tisztázására elindult egy kutatási program, amelynek eredménye remélhetőleg pontosabban meghatározza ezt az arányt.

I Másrészt rejtett gazdaság minden országban van, és az egy Olaszországot kivéve sehol sem becsülik a teljesítményét, így a nemzetközi összehasonlításokat nem torzítja.

—Az év végi adatok is saját bázison alapulnak, vagy adott esetben, mondjuk az APEH-re támaszkodnak?

— Az éves pénzügyi és jövedelmi adatok teljes körű, az ország egész lakosságát felölelő bázisból készülnek, az APEH vagy a társadalombiztosítás összesítéseiből dolgozunk.

— A két mérés között vannak eltérések?

— Nincsenek. A KSH és az APEH megfigyelései ugyanolyan eredményre vezetnek.

— Újabban több helyről is támadások érték a KSH-t, mondván, nem megbízhatóak az adataik. Az év végén például a GDP nagysá: gáról több szám került forgalomba.

— GDP csak egy van, az, amit a Statisztikai Hivatal közöl. Ez megfelel az összes nemzetközi előírásnak, amelyek szerint a teljesítményeket az adott évi árakon, az országban érvényes árarányokon kell elszámolni. Eltérő vélemények persze lehetnek, de azt bizonyítani kell. Bár kissé csodálkozom, hiszen a GDP-t egy team számolja ki, amelyben részt vesz például az MNB is.

• Varga A. István