Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-08 / 8425a. szám
Magyar Nemzet, 1993.febr.27. o bélyegei rásütni, vagy elegendő mindenrajta címkézés nélkül csak vitatkozni vele. Fodor: Én sem lennék a merev tiltás híve. Nem hiszem, hogy bizonyosjelképeket feltétlenül be kellene tiltani. A szólásszabadság olyan fontos érték, amibe bele kell tartozzon, hogy egyesek elképesztő dolgokat állítanak. A betiltás csak azért is reakciót szül. A szélsőségeken belül is differenciálni kell. Magyarországon szinonimaként használjuk a fasizmust és a szélsőjobbot, holott különböznek egymástól. A szélsőjobb a parlamentarizmusba beleillik. A fasizmus nem, mert alapjaiban támadja az egész parlamentáris demokráciát.-Ajelenlegi pártok mind néppárttá akarnak válni, tömegbázist szeretnének, s ezért elemi érdekük, hogy nagyon óvatosan bánjanak a tényleges és a potenciális híveikkel, ne sértsék a saját embereik érzékenységét, akikben sok vad, szélsőséges nézet él. Mi megállapodhatunk egy ilyen beszélgetésben az elvekről és a követendő magartásról, de a pártpolitikusoknak ebben a társadalomban kell szavazókat találniuk. Nagy a kísértés, hogy legalábbis cinkosan rájátsszanak vagy nyíltan meglovagolják a túlzó, elfogult nézeteket Fodor: Ha felnőttebb lesz a politikai rendszer, egyértelművé válik, hogy az éri meg inkább a pártoknak, ha a konszolidált középre próbálják alapozni a politikájukat. Az MDF vezetői ma úgy gondolják, hogy a Magyar Út köré tömörülőkre is szükségük van a választási sikerhez. A baj az, hogy az elmúlt években sokat tettek azért, hogy leépítsék azokat a támogatóikat, akik valóban egy nyugodt, kiegyensúlyozott erőre voksoltak annak idején. Az SZDSZ-nél azt az igyekezetét látni az utóbbi hónapokban, hogy visszanyerjék azt a konszolidált bázist, amivel szemben hallgatólagosan eltűrtek egy antikommunista radikalizmust. Aki ezt meg tudja csinálni, annak lesz igaza és sikere. A választópolgárok nagyobb része többek között azért közömbös, és azért nézi ellenszenvvel ezt az egész politikai őrjöngést, mert kiszámítható politikát szeretne.- Ma nagy a szakadék a pártok lehetséges választói és jelenlegi tagjai között A pártok hiába tudják ezt mégsem merik és akarják a gyűléseik közönségét teljesen figyelmen kívül hagyni. Fodor: Ezért érdemes türelmesnek lenni a magyarországi fejlemények megítélésében. Jelenleg azt hisszük, hogy a tíz-húszezer párttag politikai mozgása, radikalizálódása döntően befolyásolja egy pán arculatát. Befolyásolja, de fontosabb a szavazói bázis, amiről nincs benyomásunk, men még nem voltak egymás után konszolidált választások, s még senki sem élte át, hogyan lehet egy választáson elbukni. Balassa: A szélsőségekkel nekem más problémám is van. Éveken át problémátlanul azonosultam azzal, hogy az ökológiai problémák - a global village éneimében, s hogy életben maradjunk - egy metapolitikát i kell létrehozzanak. Néhány éve látom, hogy ezekhez sokszor fundamentalisztikus ideológiák csatolódnak. Egy amerikai magyar konzervatív politológus ökológiai érvek alapján a politikát és a szentséget játssza ki egymás ellen, s a megszentelt világ ma abszurd lehetőségét villantja fel újra. Ez egy sajátosan konzervatív szélsőség, amely azonban olykor egy igaz tényekből indul ki. Számomra ott van a probléma, amikor egy szélsőséges gondolkodó olyat mond, ami kiszakító a szövegből, igaz. Buda: A szélsőségekkel való viták gyakran mint egy görbe tükör segítik egy-egy csoport azonosságtudatának a megtalálását.- A már említetteken túl milyen állapotok kedveznek annak, hogy a szélsőségek valóban veszéllyé váljanak? Fodor: Kelet- és Nyugat-Európa között az autonóm szférák szervezettsége tekintetében van óriási különbség. Úgy gondolom, hogy a magyar társadalom is ebbe az irányba fejlődik, de ma még lényeges a különbség. Buda: Egy vulgármarxista torzulás él sokunkban arról, hogy a hitlerizmus hatalomra kerülését a háború utáni gazdasági válság magyarázza. Pedig nagy nyomort is elvisel egy társadalom, anélkül, hogy így radikalizálódna. Tévedés, hogy ha munkanélküliség és nyomor van, s jön valaki, aki egy radikális eszmét képvisel, fenekestül felforgathatja a dolgokat. Annak pedig, hogy az erőszakszervezetekre támaszkodhasson, a magyar társadalomban nincs semmi realitása. Egy ilyen veszély valósággá válásához erős, élő politikai struktúrák kellenek. Hol van ma Magyarországon egy párt, amelyiknek lenne rohamosztaga vagy hasonló? Fodor: Nem vitás, hogy a félkatonai szervezetek megszerveződése teszi igazán veszélyessé a szélsőséges törekvéseket. A krízis önmagában nem rossz dolog, hozadéka, előnye is lehet. Azzal válhat erőssé egy társadalom, ha megéli és legyőzi a buktatókat. De szerintem a mi buktatóink nagyobbak, mint a nyugat-európaiaké.- A szélsőségeknek valóban lehet pozitív hatásuk. Társadalomként kezdhet el viselkedni a kihívásra válaszként a polgárok sokasága. A német, az osztrák tüntetésekben imponáló volt, hogy az a társadalom mennyire egységesen meg tud mozdulni veszély esetén. Nálunk ez - egy tüntetés kivételével - elmaradt, ami magyarázható úgy is, hogy a társadalom egészségesen reagált, mert nem nagy a veszély, de úgy is, hogy félni kell, mert a társadalom nem eléggé érzékeny, nem képes felmérni, mi fenyeget. Fodor: A társadalom legyen nyitott a különböző, előreszaladó csoportok üzenetére, de bizonyos állandóságra, biztonságra a polgároknak igényük van. Ennek megszilárdításához a mostani közép-európai társadalmaknak hiányzik a tapasztalatuk, a rutinjuk. Balassa: A tüntetések és ellentüntetések azért jók, mert mindenki, de főleg a szélsőségesek tudatosíthatják, hogy nem az övék az ország. A tavaly szeptember végi tüntetés nekem azért tetszett, mert százezer ember méltóságteljesen álldogált. A civil kurázsinak, tartásnak a megnyilvánulása nagyon fontos.- A közszereplők és közönségük egy része az utolsó negyven évet frusztráltan megéltek közül kerül ki, akiknek félresiklott az életük, s most hirtelen felcsillanni látszik a csalóka remény, hogy mégis eljött az ő idejük... Balassa: Érdekes a rendszerváltásban, hogy a kormányzó erő hívei inkább 55-65 év közöttiek, többnyire háttérbe szorult emberek. Rájuk is érvényes, hogy az elfojtott visszatér. Félelmetes látni hetvenéves öregurakat, amint revánsért kiáltanak. Van egy sajátos öregkori radikalizmus is, ami az idősek Fidesszel való szimpatizálásában is tetten érhető. Nekik sincs vesztenivalójuk - már. Buda: Ezek a nénik és bácsik nem fognak rohamcsapatokba szerveződni. De a politizálási stílusukkal kétségtelenül rossz mintát nyújtanak.- Kirekesztő, intoleráns nézetekkel nehéz szembeszállni, ha más irányba szintén intoleráns és kirekesztő az a politikai gárda, amelyiknek a dolga lenne a szélsőségek távoltartása. Akik kommunistáznak vagy románoznak, hogyan kérhetik számon, hogy mások a zsidókat vagy a liberálisokat szidják. Fodor: Azokban a nyugati társadalmakban, amelyekre mintaként nézünk, nagy viták és nagy harcok voltak, amíg nagyjából kialakultak a keretek. Az amerikai alkotmány I megalkotása vérre menő küzdelemben, kaotikus időkben zajlott. A megszavazása után is hosszasan vitatták, engedetlenségi mozgalmak is í voltak ellene, ma meg láthatjuk, milyen stabil. Példaként mondanám, hogy a határokon túli magyar, illetve a ha/ai kisebbségek megítélésére . két-három évvel ezelőtt sok magyar politikus más mércét használt. Mára ennek a lehetetlensége már világosabbá vált. Én bizakodó vagyok: nem lesz baj, ha a dolgok fejlődhetnek a maguk útján. Javomiczkv István
