Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-08 / 8425a. szám
Magyar Hírlap, 1993.márc.1. 24 A Bartók rádió megbízott programfőszerkesztője leköszönt „Akik nem fogják zavarni a kormányt” A múlt héten interjút készítettünk a Magyar Rádió adófőszerkesztőivel, akik — Csúcs László alelnök lapunkban szombaton közölt levele szerint — az első hívó szóra vállalták a nekik felajánlott pozíciót. Most azoknak szeretnénk megszólalási lehetőséget biztosítani — a hallgattassék meg a másik fél is elve alapján —, akik nem feltétlenül értenek egyet a változásokkal, nem kívánnak funkciót vállalni. Elsőként Körmend} Ferencet, a Bartók rádió volt megbízott program-főszerkesztőjét, a zenei főszerkesztőség felelős szerkesztőjét kérdeztük. — Sikerüli az első hívó szóra a zenei főszerkesztőség vezetői funkciójára alkalmas embert találni? — Az furcsa helyzet, hogy miközben a Bartók adó-főszerkesztői funkciójára találtak embert. Nyakas Szilárd személyében, a zenei főszerkesztőség vezetői posztjára — tudomásom szerint — a jelölt Petró János, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar volt vezető karmestere elfoglaltságai miatt most nem vállalta a pozíciót. Tehát a zenei főszerkesztőség vezetői posztja nincs betöltve. Az eddigi megbízott programigazgató és zeneifőosztály-vezető Szirányi János kapott megbízást arra, hogy a vezetői teendőket ideiglenesen ellássa. — Ón viszont, úgy tudom kijelentette. nem hajlandó funkciót vállalni. — így van. A múlt héten főnökömnek, Szirányi Jánosnak és a beosztottjaimnak értekezleten bejelentettem, hogy a program-főszerkesztői teendőket addig szeretném ellátni, amíg az úgynevezett Gombár-féle régi struktúra utolsó műsorhete tart. Az új struktúra működtetésében már nem szeretnék részt venni. — Miért? — Nem egyeztethető össze a felfogásommal az, hogy hosszú' ideig a legnagyobb erőbedobással dolgoztam valamin, és ugyanilyen erőbedobással ennek a visszafejlesztésén munkálkodjak. Ugyanakkor az általam ismert legfrissebb műsorstruktúrák — a Kossuthét és a Bartókét kaptuk meg eddig —, a várakozásokhoz képest. legalábbis zenei szempontból. radikális változásokat nem tartalmaznak. Sokkal riasztóbb volt az a műsorstruktúra, amelyet Csúcs László alelnök annak idején átadott az érdekvédelmi szervezeteknek. Most egy szelídebb, és a zene érdekeit inkább figyelembe vevő struktúrát láttunk. — Akkor miért nem vállalja az eddigi pozícióját, mit érez visszalépésnek? — Ha egyetlen változtatás sem történt volna a három adón, akkor sem vállalnám az eddigi feladatomat. A jelenlegi struktúrában sok tekintetben nem történik más, minthogy azoknak a szellemi termékét használják az új emberek, akik éppen áldozatai a mostani folyamatnak. Miközben a szellemi produktumaik működőképesnek bizonyulnak. Szirányi János egymaga dolgozta ki a működőképes Bartók-struktúrát, amelyet a zenei szerkesztők sokasága tett a hallgatók számára élővé, élvezhetővé. Ezeknek a szellemi termékeknek a gyümölcsét mások fogják learatni. — Ha ennyi minden változatlan marad, miért volt szükség vezetőcserére? — Nagyon valószínű, hogy mindazok a magyarázatok, amelyek január elejétől elhangzottak a nemzeti, közszolgálati funkciók megerősítésével kapcsolatban, tulajdonképpen nem szolgáltak mást, mint a személyek lecserélését. Bebizonyosodott, hogy nem igaz az az állítás, hogy kétharmad a próza, egyharmad a zene aránya a rádióban. A hagyományos programokon még mindig ötven százalék fölötti a zene aránya. Az sem igaz. hogy a Bartók hallgathatatlan és gettó, ahová száműzték az irodalmi műsorokat. A Gallup Intézet szerint a rádió hallgatottsága se csökken radikálisan. Egyre világosabb, hogy a személyek lecseréléséhez kerestek ideologikus magyarázatokat, nem pedig a műsorstruktúrával volt az alapvető baj. — Ön osztja sokak véleményét, hogy a változásokkal kormánybefolyás alá került a rádió? — Egyetértek Nyakas Szilárd nyilatkozatának (MH 02. 25.) azzal a részével, hogy más érdekcsoport jutott pozícióhoz. Az azonban mindenképpen látható, hogy — megítélésem szerint — zömében a szakmai hierarchiában lejjebb lévő rádiósok, akik eddig elnyomottnak és üldözöttnek érezték magukat, óhajtottak ilyen módon lehetőséghez jutni. Nem mondom azt. hogy a kormány kézivezérléssel irányítja a rádiót. Mindenesetre találtak olyan személyeket, akik nem fogják zavarni a kormány tevékenységét. A rádió szervezeti felépítése egyértelműen centralizált működést fog eredményezni. Ez rendkívüli módorr meg fogja könnyíteni bizonyos központi akaratnak az érvényre juttatását. — Van, aki szerint inkább decentralizálás történt. — Nehezen lehet decentralizálásnak nevezni azt a struktúrát, amelyben maguknak az adófőszerkesztőknek az önállósága is kérdéses. Jelen pillanatban az sem tudható, hogy mennyi pénzzel és műsoridővel rendelkeznek. — Erre azt lehet mondani, pontosan ez a decentralizálás. Hiszen a műsorszerkesztőknél van a pénz. és emiatt a hatalom. — A műsorkészítő szakfőszerkesztőségeknél van a pénz, ez igaz. Az eddigi egyszerű döntésmechanizmusból viszont jóval bonyolultabb lett. és ez semmiképpen sem decentralizálás. A szakfőszerkesztőségeknél keletkezhetnek műsorjavaslatok. Ezt továbbítják az adófőszerkesztőnek, aki pedig a műsorigazgatónak számol be az elképzelésekről. Minden egyes fázisban „visszadobható” lesz a műsor. Ez hierarchikus rend, ez elsősorban a műsorrendelési funkciókat fogja erősíteni, és nem az alulról jövő javaslatoknak a műsorok piacán való alkuját. így sokkal erősebben működhet egy központi akarat. • Bóta Gábor
