Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-08 / 8425a. szám
Magyar Nemzet,1993.febr.27. (Folytatás a: 1. oldalról) Különösen jó lehetőségek ajánlkoznak az idegenforgalomban is. Albán részről felmerült egy alapszerződés aláírásának a lehetősége a két ország között. A magyar Külügyminisztérium a közeljövőben elkészíti ennek tervezetét. Napirenden van a köztársasági elnök meghívása Tiranába, jó a parlamentek közötti kapcsolat^ hazánk szakemberek képzésében is segítséget nyújt Albániának. A megbeszéléseken felmerült, hogy célszerű toloncegyezmény megkötése a két ország között. A Jeszenszky Gézával folytatott tárgyalása után Alfred Serreqi rögtönzött sajtótájékoztatót tartott a jelenlevő újságíróknak. Hangsúlyozta, olyan megértéssel, együíunűltödé.y, Ínséggel még sehoi sem találkozott tárgyalásai során, mint most Budapesten. Alfred Serreqi ezután a Magyar Nemzet éi a rádió tudósítójának nyilatkozva elmondta, Albániát rendkívül nyugtalanítja a koszovói helyzet. Reális az a veszély, hogy a konfliktus átterjed Macedóniára és Koszovóra. Ez nem Tirana propagandaaduja. Elmondta, Jugoszlávia etnikailag legtisztább egysége ez, hisz még Az albán külügyminiszter Budapesten A demokratikus Albánia eddigi legmagasabb rangú képviselőjeként pénteken hazánkban kezdett tárgyalásokat Alfréd Serreqi külügyminiszter. A politikus megbeszélést folytatott Jeszenszky' Gézával, s fogadta őt Göncz Árpád köztársasági elnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Az albán-magyar külügyi tárgyalások fő témája a délszláv válsággal kapcsolatos nézetek kicserélése mellett a kétoldalú kapcsolatok alakulása volt. Mint arról Herman János külügyi szóvivő tájékoztatott, az egyébként jónak nevezhető magyar-albán viszony kritikus pontja, hogy az amúgy is alacsony kereskedelmi forgalom visszaesett. A tárgyalásokon magyar részről szorgalmazták a vállalatközi együttműködést. Lehetőség van a mezőgazdaság s az olajkitermelés terén a kapcsolatok hatékonyabbá tételére. (Folytatás a 3. oldalon) Belgrádban sincs 92 százalékos szerb többség. Kifejtette azt a véleményét, hogy a jugoszláv válság Koszovóval kezdődött, amikor a szerb elnyomás minden törvényt sárba tiport. A válságnak ez a legrégibb része addig nem is oldható meg - folytatta míg Koszovóban az albán képviselet megnyugtatóan nem rendeződik. Jelenleg teljes katonai megszállás, elnyomás alatt él a tartomány. Naponta megsértik az alapvető emberi jogokat, ezért a végsőkig feszített a helyzet. Napirenden vannak a provokációk is, amelyek elsősorban nem katonai célokat szolgálnak. Kis-Jugoszlávia etnikai tisztogatást végez, hogy az albánokat tömeges eltávozásra kényszerítse, s szerb telepesekkel töltse meg Koszovói. Ezt egy albán sepi «ígérheti meg, sem itt, sem másutt. Az albán kormány minden megtesz a konfliktus politikai megoldása érdekében, hangsúlyozta a külügyminiszter, ugyanakkor meggyőződése, a nemzetközi szervezeteknek olyan intézkedéseket kellene foganatosítaniuk, amelyekkel határozottan meggátolhatják a konfliktus kiterjedését. Az első lépés az lehet, ha az ENSZ nemzetközi békefenntartó csapatokat küld Koszovóra. Arra a kérdésre, Tirana és Ankara nemrég kötött katonai megállapodása egy koszovói háború esetén azt is jelentené-e, hogy Törökország fegyverekkel támogatná Albániát, a külügyminiszter nemmel felelt. Ilyen megállapodás nincs, mondta, a török kormány álláspontja viszont világos: amennyiben nemzetközi határozattal csapatokat küldenek Koszovóba, Ankara ennek oroszlánrészét vállalná. Nem török katonai beavatkozásról van tehát szó, a két ország katonai egyezményt kötött, s ezt sokan összetévesztik egy katonai szövetséggel. Ez a dokumentum, hangsúlyozta Serreqi, biztosítja az albán fél számára a törökök segítségét a hadsereg újjászervezésében. Lapunk felverte,.ÖMtQrökeinpk múlt heti látogatása, s hogy Albánia részt vett az iszlám konferencia ülésszakán, nem sejtet-e muzulmán orientációt, amely kiválthatná az európai államok ellenérzését. Ez így nem igaz, szögezte le határozottan a külügyminiszter. Albánia nemcsak földrajzilag tartozik Európához, hanem egész kultúrájával, mentalitásával is, s soha nem lesz iszlám ország. (stier)
