Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-25 / 8438. szám
Magyar Hírlap, 1993.márc.22. 14 MSZP: az egyenlő távolságtartás elve a múlté 9 Vitányi: Magyarország nem Litvánia — Magyarországon az európai országokhoz hasonlóan hárompólusú politikai struktúra alakult ki: konzervatív, liberális és szociáldemokrata értékeket képviselő erők határozzák meg a belpolitikai életet — állapította meg Vitányi Iván, az MSZP országos választmányának elnöke szombati sajtótájékoztatóján. A választmány ülésén igyekeztek meghatározni az MSZP helyét ebben a struktúrában, illetve foglalkoztak a pártnak a konzervatívokhoz és liberálisokhoz fűződő viszonyával is. Az MSZP programja, jellege alapján egyértelműen szociáldemokrata pártnak tekinthető — szögezte le Vitányi, majd hozzátette: a három eszmerendszer képviselői nem egymástól egyenlő távolságra helyezkednek el, így az MSZP közelebb áll a liberálisokhoz, mint a konzervatívokhoz. A modernizáció stratégiai kérdéseiben a szociáldemokrácia és a liberalizmus érdekei közösek. Vitányi Iván szerint mindez az egyenlő távolságtartás elvének tagadását jelenti. (Ezen elvet Horn Gyula elnök hirdette- meg a párt tavalyi kongresszusán — A szerk.) A választmány elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: a szocialisták ennek kimondásával csak elvi álláspontjukat rögzítették, ez nem jelent szövetségi ajánlatot a liberális pártok felé. Az MSZP különben sem kíván még foglalkozni a majdani választási koalíció kérdésével. Az országos választmány egyébként a hét végén nem döntött a fentebb ismertetett stratégiai előterjesztésről, ennek megvitatását a jövő hónapban folytatják. A sajtótájékoztatón arról is beszámoltak, hogy a választmány megvitatta az MSZP-nek a hívő emberekhez, a valláshoz, illetve az egyházakhoz fűződő viszonyának kérdését is. — Az MSZP nem világnézeti párt, a vallást magánügynek tekintjük — mondta Horn Miklós, az országos választmány stratégiai bizottságának elnöke. A testület úgy döntött, hogy felhívja a párt helyi szervezeteit, mindenhol kezdeményezzenek párbeszédet az egyházakkal, az MSZP pedig nemzetközi konferenciát szervez a szociáldemokrácia és az egyházak kapcsolatáról. Horn Miklós kijelentette: úgy tapasztalják, hogy a konzervatív pártok igyekeznek maguknak kisajátítani az egyházak képviseletét, ugyanakkor maguk az egyházak az MSZP felé is nyitottak. Az MSZP a párbeszéd kezdeményezésével nem akar magának híveket szerezni, csupán szeretnék eloszlatni azokat az előítéleteket, melyek beárnyékolják a baloldal és az egyházak kapcsolatát. — Miért nem született döntés az MSZP-nek a magyar belpolitikai struktúrában elfoglalt helyét meghatározni szándékozó előterjesztésről? Voltak nagy vitát kiváltó pontjai az anyagnak? — kérdeztük az országos választmány ülése után Vitányi Ivánt. — A döntés elmaradásának technikai okai voltak: sokan szerettek volna hozzászólni, az idő viszont kevés volt. A jövő hónapban folytatjuk az előterjesztés megtárgyalását, akkor vélhetően el is fogadjuk azt. Két alapvető fontosságú kérdésben alakult ki vita: az egyik az Európához való csatlakozás, a másik a liberálisokhoz való viszony kérdése. Azzal mindenki egyetértett, hogy az MSZP-nek támogatni kell azt, hogy Magyarország csatlakozzon az európai fejlődés fő vonalához. Néhányan azonban túl optimistának tartották az előterjesztést, mert nem számol azzal, hogy semmi sem garantálja hazánk zökkenőmentes felzárkózását a nyugat-európai országokhoz, előfordulhat, hogy térségünk balkanizálódik vagy a latin-amerikai országokhoz hasonlóan a nyugati világ perifériájára sodródik. Erre a nem kívánt helyzetre is ki kellene dolgozni a baloldal stratégiáját — vallják a párt azon képviselői, akik nem elsősorban a nyugati szociáldemokrácia értékeit képviselik. Abban sincs vita, hogy a liberálisok közelebb állnak hozzánk, de sokak szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a liberális pártok kevéssé nyitottak a baloldal felé. Éppen ők vallják az egyenlő távolságtartás elvét, miközben magukat középen igyekeznek elhelyezni. Hogyan reagáljunk íz elutasító gesztusokra? — teszik lel sokan a kérdést. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy ezt az ügyet is árnyaltan kell kezelni, szemmel látható különbség van ugyanis a Fidesz és az SZDSZ magatartásában. Orbán Viktor valóságos háborút indított ellenünk, minket tekint a fő ellenfélnek, a fő veszélynek. Meg kell mondjam, ez bizonyos fokig használ is nekünk, hisz felértékeli az MSZP szerepét. Az SZDSZ álláspontja viszont — mely szerint az MDF a fő ellenfél, az MSZP a fő vetélytárs és a Fidesz a fő szövetséges — méltányos és árnyalt, sokfelé nyitva hagyja a párt mozgásterét. — Nem esett szó a vitában az MSZP „kisújszállási" csoportjáról, melynek képviselői a jelek szerint inkább a konzervatívok felé nyitnának? — Róluk nem volt szó, úgy gondolom, hogy jelenlétük nem okozhat különösen nagy gondot az MSZP-n belül. — Manapság több konzervatív és liberális politikus emlegeti az úgynevezett „litvanizáció", a baloldali kormányzás veszélyét. — Nem gondolom, hogy a „litvanizáció” veszélyt jelentene, Litvániában demokratikus kormány van, amely nem csinálta vissza a korábbi politikai fordulat eredményeit. Magyarország ugyanakkor nem Litvánia, nálunk nem két-, hanem hárompólusú rendszer alakult ki, az MSZP sem számol azzal, hogy a választások után a litvániaihoz hasonló fordulat következzék be. Ezért egyébként nálunk sokkal többet tehet a kormány, amely politikájával valóban elősegíti a baloldal térnyerését. • Szerető Szabolcs
