Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-24 / 8437. szám
Magyar Nemzet, 1993.márc.20. 30 ja és színe. Az ember azt is tudatosítja magában, hogy a társadalomhoz tartozik, és ez a közösség, amely együtt lélegztk-dolgozik-müködik, szintén erős kötődést vált ki. Tehát úgy gondolom, hogy a társadalom és a nemzet összekapcsolódó fogalmak, és identitásunkat mindkettő meghatározza. Az államot, hogy úgy mondjam, elfogadom és támogatom, de korántsem érzek vele lelkesítő és azonosságteremtő összetartozást.- A társadalmi szolidaritás és a nemzeti együttérzés tehát azonos volna?- Úgy gondolom, hogy majdnem azonos. Persze, vannak sajátos oldalaik is. De amit kritizálunk a nacionalizmusban, az az, hogy sokszor a nemzetet úgy használják, mint valami misztikus létezőt, és elszakítják a társadalom meglévő - éppen így meglévő - valóságától. Ezért elképzelhetetlennek tartom azt a fajta „magyarságkutatást”, amely megvizsgálna tízmillió embert, hogy igaz magyar-e vagy sem. Azt meg lehet mérni, hogy ki becsületes, ki nem, ki követ jó, ki rossz politikát, ki kinek az érdekeit szolgálja, de az itt élő tízmillió ember magyarsága nem lehet kétséges.- Mi a nemzet és a nép közötti különbség?- A népnek kétfajta szóhasználata van a magyar értelmezésben. Nem mindenütt van így, a német Volk, az angol people, a francia peuple, az orosz narod tartalma nem azonos a magyar fogaloméval. A miénk inkább a görögnek felel meg, amely népnek mondja az etnoszt és démoszt is. Az etnosz a nemzetiség értelmében felfogott nép, amelynek a mi esetünkben az a legjellemzőbb tulajdonsága, hogy magyar. Bár éppen a néprajzból tudjuk, hogy az a - még a polgárosodás előtti - nép, amely a folklórt teremtette, sohasem volt nacionalista értelemben kizáró, hanem mindig befogadta más népek művészetét, kultúráját és átadta nekik a magáét. A magyar népballadának Európa-szerte vannak kapcsolatai és a népdalainknak a kínaival és az írországbelivel vannak azonosságai. Az etnosz azt jelenti, hogy a nép magyar, és különbözik a . : mántól vagy a skóttól. A másik fogalom a démosz. A démosz a demokráciának az alapja.- Állampolgárként is értelmezhető.- A görögöknél a városállam polgárai alkották. A démosz esetében nem az a lényeges, hogy ki milyen etnoszhoz tartozik, hanem az, hogy mint a polgárok összessége, jogokat képvisel, jogainak megfelelően dönt és él. Amikor népiségről beszélünk, mind a kettőről van szó, de a démosz modernebb, összefoglalóbb fogalom. Ezért értelmetlen, ha azt mondják, hogy Magyarországon a magyarok uralkodjanak. Egyrészt azért, mert valóban magyar állampolgárok kormányoznak. Másrészt, ha nem- mint állampolgárok, hanem mint magyarok fognák a kormányrudat, az nem demokrácia, hanem etnokrácia lenne. Feltétlenül visszahúz és mindenképpen zsákutcába vezet. Az MSZP olyan nemzetfogalomban gondolkodik, amelyben a nép, a démosz maga szemezi magát nemzetié, tehát megteremti a nemzettel való azonosságát. A nemzet fogalma a feudalizmusban a nemességet jelentette. A szó azonos gyökből származik, a nemzésből. Úgy látszik, hogy a parasztoknak és a kézműveseknek még a nemzését sem tekintették egyenrangúnak. Tehát a nemzet a nemesség volt, mint ahogy az ország kifejezés is etimológiailag az úrságból származik. Ország az, ami egy úrhoz, a nemzet az, ami az úrságon belül a nemesi felső réteghez tartozik. A''reformkor, majd a polgárosodás óta nagy küzdelem folyik azért, hogy a nép is tagja legyen a nemzetnek. Hosszú ideig az járta, hogy a dolgozó népet fel kell emelni a nemzetbe. A modem időkben úgy mondják, hogy a népnek kell nemzetté tennie magát. Ez volt a népi írók gondolkodásának a legprogresszívebb része, és azt gondolom, hogy ez a folyamat tulajdonképpen megtörtént. De sohasem fejeződik be véglegesen, men a népnek a történelem kihívásai szerint újra és újra erősíteni kell a nemzet szervezettségét.- Hogyan teszi nemzetté magát a nép? Mi által?- Csak a demokrácia által teheti. Én azt hiszem, hogy a nép és a nemzet az alany, a demokrácia pedig állítmány. A demokrácia pedig nemcsak embereknek, nemcsak intézményeknek az összessége, hanem cselekvés is. Tehát demokrácia csak akkor van, ha demokratikus módon cselekszik a társadalom; és a nép csak akkor tudja magát nemzetté szervezni, ha meg tudja teremteni a demokratikus intézményeket tartalommal megtöltő társadalmi viselkedést.- Van-e nemzeti érdek? Egyszer egy kitűnő szociológussal beszélgettem, aki azt mondta, hogy nemzeti érdek csak nemzetközi viszonyításban létezik. A pártállam lejáratta ezt a fogalmat, mert nemzeti érdeknek minősítette, hogy a dohánygyár teljesítse évi tervét.- Azt hiszem, a belföldi értelemben is vannak nemzeti érdekek, de közöttük fontossági sorrendet kell meghatározni. Ma legfőbb nemzeti érdekünk, célunk a demokrácia, a társadalom, a gazdaság és az állami élet modernizációja, egy korszerű, a társadalom számára elviselhető piacgazdaság megteremtése. Először a történelemben céljainkat a nemzeti függetlenség jegyében valósíthatjuk meg. Nem az a jó, aki napjában fölös számban mondja azt, hogy magyar, hanem az, aki ezeket a nemzeti célokat szolgálja. Ebben az értelemben gondolom azt, hogy mindegyik parlamenti párt nemzeti párt. S egyik sem állíthatja, hogy nemzetibb a másiknál. Mi -sem vagyunk hajlandók elviselni, hogy bárki azt • mondja, ő az igazán nemzeti, mi szocialisták pedig nem vagyunk azok. Természetesen lehet olyan párt, amely jobban szolgálja a nemzet érdekeit, mint a másik, de hogy melyik az, azt a történelem fogja eldönteni. A szándékban azonban nem tennék különbséget. Éppen az a kirekesztés, ha valaki jogot formál arra, hogy kizárólag az ő pártja képviseli a nemzet érdekeit és folytat népi politikát.-Van-e nemzeti jellem? Petőfi „Magyar vagyok" című verséből idézem e sorokat: „Európa színpadán mi is játszottunk, / És nem mienk volt a legkisebb szerep". Majd: „Itt minálunk nem is
