Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-24 / 8437. szám
Magyar Nemzet, 1993.márc.20.20 Magyar út nincs - esetleg lesz • »> , * Vitányi Iván nemzetről, népről és társadalomról A minap a Magyar Szocialista Párt országos választmánya állást foglalt a nemzeti kérdésben. Ezt megelőzte egy történészvita a Társulás a Szociáldemokrata MSZP-ért rendezésében, amelyen többek között Juhász Gyula, Litván György és Vitányi Iván is részt vett. Az előadók az alapkérdésekben, kivált a korszerű nemzetfelfogásban egyetértettek, egymást kiegészítették, illetőleg a téma más-más részletének adtak nagyobb hangsúlyt. Vitányi Iván művelődésszociológustól érdeklődtünk a Szocialista Párt felfogásáról nemzetről, népről és társadalomról.- Ma minden pártnak úgy kell megfogalmaznia önmagát, hogy demokrata is, nemzeti is, mert ezt elvárja tőle az úgynevezett közvélemény. A Szocialista Pártról azt szeretnék tudni, hogy miként határolja el magát mindattól, amit a pártállam a szocialista nemzetről és a szocialista hazafiságról meghirdetett. A kérdés adódik: nemzeti pártnak tekintik magukat? És adott-e útmutatót a mai felfogásukhoz a Szocintern?- Természetesen nemzeti párt vagyunk, de ennek megállapításához nem volt szükségünk a Szocialista Intemacionálé segítségére. Bár előfordul a szövegeiben a nemzeti megjelölés, de kizárólag nyugati értelemben. Ott más a helyzet, mint nálunk, jobbára azért, mert abban a folyamatban, ami a polgárosodás és a piacgazdaság, vagy ha úgy tetszik, a kapitalizmus kibontakozódását jellemezte, általában kialakultak a nemzetállamok is. Ez a folyamat már rég befejeződött, és ezért Nyugaton meglehetősen természetes a nemzethez'való tartozás, és nem vált - úgy, mint nálunk - politikai problémává De ott is politikai kérdés a nemzeti kisebbségek szabadsága, önállósága, függetlensége, jogaik érvényesítése, mert mint köztudomású, az „egy nemzet - egy állam" eszménye a gyakorlatban nemigen valósult meg tiszta formában, Nagy- Britanniában is vannak írek, skótok, walesiek. Ám az angolok nem gondolkodnak azon, hogy hogyan lehetnek angolok. Valaki mondta - nem emlékezem, kicsoda -, hogy elképzelhetetlen volna, ha József Attila szavainak megfelelően „adj emberséget az embernek, / Adj magyarságot a magyarnak,” azt mondanák, adj franciaságot a franciának. Ki értené ezt? Itt nálunk, Kelet-Európábán éppen azért, mert a nemzetállamok nem alakultak ki, nehezen jutunk abba_ a fázisbaOtjo? Nyugaton,' ahötj-már; az va/T, napirenden, hogy a nemzetet és az államot el kell egymástól választani. A mi régiónkban egyidejűleg érvényesül két törekvés: nemzet és állam összekapcsolása és szétválasztása.- A magyarsághoz való viszonyról szólva a Szocialista Párt, illetőleg a magyar progresszió számára, amelyből a haladó gondolkodás több más áramlata is származott, világos, hogy magyarnak lenni adottság, ugyanakkor természetesen kötelesség is - mindenfajta kirekesztés nélkül. A nemzethez való tartozás önkéntes vállalás, tehát sem etnikum, sem származás, sem vallás, sem bármi más világnézet, sem szociális helyzet nem lehet feltétele és akadálya annak, hogy kit tartsunk magyarnak. E gondolkodás sajátja az is, hogy az állam nem azonos a nemzettel, és mindenkit, aki Magyarországon él, egyenjogúnak, magyar állampolgárnak kell tekinteni! Nem szabad egymás között érték- és jogbeli, sem más különbséget tenni. Mindez természetes a szocialista pártnak. De épp azért, mert ennyire természetes, nem hangsúlyoztuk eléggé, hogy mindenfajta kirekesztés megszüntetése a társadalom és a nemzet érdekében áll. A társadalom és a nemzet érdekében áll az is, hogy a nemzetet és az államot egymástól el kell választani, hogy az államnak nem a nemzet hatalmát, hanem az állampolgárok jogainak az érvényesülését kell biztosítani. Meghatározva kötelességüket is, megteremtve az egyenlő jogon alapuló tisztes megélhetés lehetőségét- Hogyan jutott el Nyugat-Európa a nemzet és az állam szétválásáig?- A XX. században minden addiginál nagyobb a jogállamiság hangsúlya. A második világháború után ráeszméltek arra, hogy a fasizmussal nem elég a csatatéren leszámolni, a lelkekben is meg kell akadályozni a feléledését. Ez a törekvés mutatkozott meg közvetlenül a háború után az ENSZ emberjogi nyilatkozatában, majd az emberi és kisebbségi jogok deklarációjában, Nyugaton pedig a jogállamiság gyakorlatában a szociális eszméknek a piacgazdaságba való behatolásában. E fejlődés sorin vált nyilvánvalóvá, hogy az állam elsődleges feladata az állampolgárok szolgálata, a nekik nyújtott szolgáltatás. Legyen semleges mind a világnézeti, mind a nemzetiségi kérdésekben, és garantálja, hogy a társadalom különböző csoportjai saját meggyőződésük szerint élhessenek. Az állam nem írja elő, hogy mi a jó és mi a rossz. Aki tehát a nemzetet akarja, az ne a hatalmat célozza meg, hanem az identitást, a kultúrát, az alkotó közösséget: a politikai nemzet helyett a kulturális nemzetet.- Az álságos nemzetköziség helvébe az európai gondolat lép?- A modem nyugati gondolkodás Európa egyesítésére törekszik ugyan, de a nemzetek fenntartásával. Olyan szervezeti keretet akar létesíteni, amely a nemzeti kisebbségek szabadságát nem teszi kétségessé, és megteremti azt a lehetőséget, hogy mindenki a saját kultúráját ápolja. Nálunk sem azonos az állam és a nemzet, hiszen a nemzetbe tartoznak a határainkon kívül élő magyarok is, míg az állam nem a nemzet tagjainak, hanem mindenekelőtt az állampolgároknak az összessége.- Míg a nemzetet elválasztja az államtól, mintegy azonosítja a társadalommal, holott a nemzetben az egyezés, míg a társadalomban a különbség dominál.- A nemzet és a társadalom majdnem t ugyanaz, a fogalom, csak más oldalról nézve. Üma nemz# oldaláról szemléljük, akkpr hozzá-, adunk valami pluszt, egy olyan hovatartozást, identitástudatot, amely az embernek - az egyénnek és a társadalomnak - igen fontos. Hogy úgy mondjam, a társadalom az alak, a nemzet a szín, miként egy tárgynak is van alak-
