Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-24 / 8437. szám
Köznevelés, 1993.márc.19. es Nagyon keveset tudunk önről. Azt tudjuk, hogy nemzetközi hírű magánjogász, több külföldi akadémia tagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja; tudjuk, hogy Strasbourgban is szerzett jogászdoktori diplomát - de ez még mind csak hivatalos kommüniké.- Mi mást mondhatnék? Egyéni életpályám, nem hiszem, hogy nagyon érdekli az olvasókat.- Dehogynem érdekel bennünket. Hogyan jutott ki például Strasbourg!»?- Veszprémben érettségiztem, 1951-ben. Pécsett folytattam tanulmányokat, majd onnan - mivel világnézeti felfogásomat nem rejtettem túlzottan véka alá - el kellett jönnöm. Végül Budapesten fejeztem be a jogi egyetemet.- Szívesen rákérdeznék eljövetelének konkrét okára.- Nézze, nem akarok utólag hőskölteményeket mondani. Az a lényeg, hogy a pesti jogi karra kerültem, itt végeztem el az egyetemet. Ezt követően nagyon rövid ideig polgári ügyszakban bírósági fogalmazó voltam. Kezdettől fogva érdekelt a tudomány, hajtott a betű szenvedélye, nehezen viseltem el, ha üres papír volt előttem. A jogi felelősség fejlődéstörténetével kezdtem cl foglalkozni. Ennek köszönhetően a Tudományos Akadémián a jogtudományok referense lettem - amit köszönhettem nagynevű professzoromnak, Nizsalovszky Endre akadémikus úrnak, akit 1956-ban az Akadémia főtitkárává választottak. Ő vett maga mellé - talán azért, mert ő is olyan világnézetű ember volt, mint én. Ezért lehetett 1956-ban az Akadémia főtitkára. őt aztán politikai okból 56 Antall József miniszterelnök javaslatára a Magyar Köztársaság elnöke 1993. február 23-i hatállyal a Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezetőjévé Mád! Ferenc jogászprofesszort nevezte ki. Az új kulturális minisztert - aki korábban is a kormány tgja volt tárca nélküli miniszterként - március ötödikéi számában már köszöntötte a Köznevelés. Akkor még a hivatalos kommünikénél többet nem írhattunk róla. Az alábbi interjú során a magyar művelődésügy első számú irányítóját életútjáról, rövid és hosszú távú terveiről, valamint az oktatásüggyel kapcsolatos minisztériumi teendőkről kérdeztük. után fegyelmivel eltávolították, és egész élete során nem tudott visszatérni az oktatásba, ő azzal is megtisztelt, hogy lehetetlen lakáshelyzetemben segített nekem, amiért azóta is hálával tartozom neki. A tanácsi lakásának három szobáját nekem ingyen rendelkezésemre bocsátotta. Leválaszthattuk ezt a három szobát, és egy kisebb lakást tudtam így létrehozni a családom számára. Az Akadémián az a szerencsém volt a hatvanas években, hogy felvilágosult professzoraim, akik akkor már kereshették a kapcsolatot a nyugattal, segitettek abban, hogy kijuthattam Strasbourgba. Nem én voltam az egyetlen, aki a Strasbourg! Nemzetközi összehasonlító Egyetemen elvégzett négy vagy öt szemesztert. Ott összehasonlító jogi diplomát szereztem én is. Ettől kezdve írtam munkáim sorát, mígnem docens lettem az egyetemen.- Milyen témában tartott ön előadásokat?- A nemzetközi magánjog, a nemzetközi kcrcskccjclmi jog, az összehasonlító jog az ötvenes években elhalt Magyarországon. A hatvanas évektől kezdve azonban - különösen a hatvanas évek vége felé - ez a terület rendkívül fontossá vált, mert Magyarország külkereskedelem-orientáltsága megerősödött. Ezért teremtődött meg az igény, hogy ezt a tárgykört tanítsák az egyetemen. S mivel én érdeklődésem folytán már fölkészült voltam arra, hogy a nemzetközi kereskedelmi jogot oktathassam, így javaslatomra létrejött egy nagyobb tanszék a nemzetközi személyi, vagyoni, gazdasági, forgalmi jog művelésére és oktatására. Ezt most Nemzetközi Magánjogi Tanszéknek hívják. Viszonylag hamar elkezdtem foglalkozni az európai integrációval. Az európai integráció, mint álom, megkísértett akkor engem is, bár nem hittem, hogy ez számunkra valaha valóság lesz. Az ötvenes évek végén a Közös Piacról szóló cikkek inkább frazeologikus írások voltak s nem tudományos dolgozatok. Azt hiszem, nekem sikerült tárgyszerűen és tudományosan elemezni ezt a világot. A hetvenes évek elején a nagydoktori disszertációmat is Az európai közösségek joga címmel írtam meg. Ez megjelent magyarul is, idegen nyelven is. Az ELTE-n a Közös Piac segítségével létrehoztuk az Európaügyi Központot. Ez ma is működik. Itt rendelkezésre áll minden dokumentum, amely az európai integrációs folyamatokat érinti. Ezeket a Közös Piac ingyen bocsátja rendelkezésünkre, és azóta is anyagilag támogatja az itteni kutatásokat. Legyen az oktatás stratégiai ágazat Beszélgetés Mád! Ferenc művelődési és közoktatási miniszterrel
