Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-24 / 8437. szám

Köznevelés, 1993.márc.19. es Nagyon keveset tudunk ön­ről. Azt tudjuk, hogy nemzetközi hírű magán­jogász, több külföldi aka­démia tagja, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja; tud­juk, hogy Strasbourgban is szerzett jogászdoktori diplomát - de ez még mind csak hivatalos kommüniké.- Mi mást mondhatnék? Egyéni életpályám, nem hi­szem, hogy nagyon érdekli az olvasókat.- Dehogynem érdekel bennün­ket. Hogyan jutott ki például Stras­bourg!»?- Veszprémben érettségiz­tem, 1951-ben. Pécsett folytat­tam tanulmányokat, majd on­nan - mivel világnézeti felfogá­somat nem rejtettem túlzottan véka alá - el kellett jönnöm. Végül Budapesten fejeztem be a jogi egyetemet.- Szívesen rákérdeznék eljöve­telének konkrét okára.- Nézze, nem akarok utólag hőskölteményeket mondani. Az a lényeg, hogy a pesti jogi karra kerültem, itt végeztem el az egyetemet. Ezt követően na­gyon rövid ideig polgári ügy­szakban bírósági fogalmazó voltam. Kezdettől fogva érde­kelt a tudomány, hajtott a betű szenvedélye, nehezen viseltem el, ha üres papír volt előttem. A jogi felelősség fejlődéstörté­netével kezdtem cl foglalkozni. Ennek köszönhetően a Tudo­mányos Akadémián a jogtudo­mányok referense lettem - amit köszönhettem nagynevű professzoromnak, Nizsalovsz­­ky Endre akadémikus úrnak, akit 1956-ban az Akadémia fő­titkárává választottak. Ő vett maga mellé - talán azért, mert ő is olyan világnézetű ember volt, mint én. Ezért lehetett 1956-ban az Akadémia főtitká­ra. őt aztán politikai okból 56 Antall József miniszterelnök javaslatára a Magyar Köztársaság elnöke 1993. február 23-i hatállyal a Műve­lődési és Közoktatási Minisztérium vezetőjévé Mád! Fe­renc jogászprofesszort nevezte ki. Az új kulturális minisztert - aki korábban is a kor­mány tgja volt tárca nélküli miniszterként - március ötödikéi számában már köszöntötte a Köznevelés. Akkor még a hivatalos kommünikénél többet nem írhattunk róla. Az alábbi interjú során a magyar művelődésügy első számú irányítóját életútjáról, rövid és hosszú távú tervei­ről, valamint az oktatásüggyel kapcsolatos minisztériumi teendőkről kérdeztük. után fegyelmivel eltávolítot­ták, és egész élete során nem tudott visszatérni az oktatásba, ő azzal is megtisztelt, hogy le­hetetlen lakáshelyzetemben se­gített nekem, amiért azóta is hálával tartozom neki. A ta­nácsi lakásának három szobá­ját nekem ingyen rendelkezé­semre bocsátotta. Leválaszt­hattuk ezt a három szobát, és egy kisebb lakást tudtam így létrehozni a családom számá­ra. Az Akadémián az a szeren­csém volt a hatvanas években, hogy felvilágosult professzo­raim, akik akkor már kereshet­ték a kapcsolatot a nyugattal, segitettek abban, hogy kijut­hattam Strasbourgba. Nem én voltam az egyetlen, aki a Stras­bourg! Nemzetközi összeha­sonlító Egyetemen elvégzett négy vagy öt szemesztert. Ott összehasonlító jogi diplomát szereztem én is. Ettől kezdve írtam munkáim sorát, mígnem docens lettem az egyetemen.- Milyen témában tartott ön elő­adásokat?- A nemzetközi magánjog, a nemzetközi kcrcskccjclmi jog, az összehasonlító jog az ötve­nes években elhalt Magyaror­szágon. A hatvanas évektől kezdve azonban - különösen a hatvanas évek vége felé - ez a terület rendkívül fontossá vált, mert Magyarország külkeres­kedelem-orientáltsága meg­erősödött. Ezért teremtődött meg az igény, hogy ezt a tárgy­kört tanítsák az egyetemen. S mivel én érdeklődésem foly­tán már fölkészült voltam arra, hogy a nemzetközi kereskedel­mi jogot oktathassam, így ja­vaslatomra létrejött egy na­gyobb tanszék a nemzetközi személyi, vagyoni, gazdasági, forgalmi jog művelésére és ok­tatására. Ezt most Nemzetközi Magánjogi Tanszéknek hívják. Viszonylag hamar elkezd­tem foglalkozni az európai in­tegrációval. Az európai integ­ráció, mint álom, megkísértett akkor engem is, bár nem hit­tem, hogy ez számunkra valaha valóság lesz. Az ötvenes évek végén a Közös Piacról szóló cikkek inkább frazeologikus írások voltak s nem tudomá­nyos dolgozatok. Azt hiszem, nekem sikerült tárgyszerűen és tudományosan elemezni ezt a világot. A hetvenes évek elején a nagydoktori disszertációmat is Az európai közösségek joga címmel írtam meg. Ez megje­lent magyarul is, idegen nyel­ven is. Az ELTE-n a Közös Piac segítségével létrehoztuk az Európaügyi Központot. Ez ma is működik. Itt rendelke­zésre áll minden dokumentum, amely az európai integrációs folyamatokat érinti. Ezeket a Közös Piac ingyen bocsátja rendelkezésünkre, és azóta is anyagilag támogatja az itteni kutatásokat. Legyen az oktatás stratégiai ágazat Beszélgetés Mád! Ferenc művelődési és közoktatási miniszterrel

Next

/
Oldalképek
Tartalom