Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-15 / 8430. szám

Magyar Hírlap, 1993.márc.10. 30 vei értett egyet, így az interpelláci­ót a szociálisbizottság fogja tár­gyalni. Ezt követően a parlament megkezdte az állami pénzügyi ala­pokról szóló törvények határozat­­hozatalát. Tervek szerint szavaznak a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosításáról, az első kár­pótlási törvény és az ehhez kapcso­lódó Szauter-féle (MDF) módosítá­sáról, a bős-nagymarosi vízlépcső­­rendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság létrehozásáról, az egyházak ez évi állami támoga­tásának elosztásáról és a magyar energiapolitikáról szóló országgyű­lési javaslatról. Az Országgyűlés elfogadta a re­habilitációs alapról szóló törvény­­javaslatot. Az alap — amely elkü­lönített állami pénzalapként műkö­dik — arra hivatott, hogy segítse a megváltozott munkaképességű, testi vagy szellemi károsodást el­szenvedett személyek munkaváll­alását, foglalkoztatását. Az alapból fejlesztési támogatást kaphatnak a rehabilitációs foglalkoztatást szol­gáló beruházások. A rehabilitációs alap bevételi forrása az évente meghatározott költségvetési támo­gatás mellett a természetes és jogi személyek önkéntes befizetései, fe­lajánlásai, valamint az úgynevezett rehabilitációs hozzájárulás. Ez utóbbit a vállalkozási tevékenysé­get is végző költségvetési szervek és a társasági adót fizető adóala­nyok kötelesek befizetni, amennyi­ben foglalkoztatottaik száma 30 fő­nél több. A hozzájárulás mértéke az adott gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak létszámától füg­gően alakul. Az új jogszabály ér­telmében az alap kezelője a Népjó­léti Minisztérium. Az pénzből pá­lyázat útján nyerhető támogatás. , Az Országgyűlés délután tör­vényt alkotott még az országos be­tétbiztosítási alapról, a menekültü­gyi alapról, valamint a kisvállalko­zói garanciaalapról. Nem sikerült megejteni a végszavazást a felzár­kózás az európai felsőoktatáshoz alapról szóló törvényjavaslat ügyé­ben, mert az alkotmányügyi bizott­ságnak tisztáznia kell, hogy nincs­­e koherenciazavar egyes elfogadott módosító indítványok között. A T. Ház megváltoztatta egyik korábbi országgyűlési határozatát, s a mó­dosítás szerint a kormánynak már­cius 31-ig kell benyújtania foglal­koztatáspolitikai koncepcióját. A képviselők döntöttek személyi ügyekben, s az elnöklő Dörnbach Alajos nem sokkal este 7 óra után az ülést berekesztette. Parlamenti sajtótájékoztatók A parlament tegnapi ülésének szünetében három sajtótájékoztatót tartottak. Az MDF képviselője, Dávid Ibolya a magyar állampol­gárságról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban elhangzott ellenzéki kritikákra reagált. Nem értett egyet azzal, hogy a jogszabályt a beván­dorlási és idegenrendészeti tör­vénytervezet megvitatása után kel­lett volna tárgyalni — amelyet . egyébként a kormány a napokban benyújtott a Ház elé —, mondván hogy a bevándorlásnak nem egye­nes következménye az állampol­gárság megszerzése. Közölte to­vábbá, hogy a nemzetközi szerző­désekben vállalt kötelezettségeket a jogszabályba beépítették. Elutasí­totta és szélsőségesnek minősítette azt az MSZP részéről elhangzott elképzelést, hogy az állampolgár­ság legyen alanyi jog. A kettős ál­lampolgárság törvényi megerősíté­sét és az európai gyakorlatot nem találta ellentétesnek, bár elismerte, hogy bizonyos kérdéseket — pél­dául katonai kötelezettség — még tisztázni kell. A Vöröskereszt vezetőinek véle­ményét a Vöröskeresztről szóló jogszabálytervezetről Bereczky Vilmos és Czoma László (függet­len) tolmácsolta. A szervezet kép­viselői e szerint kifogásolták, hogy a kormány csak előzetes véleményt kért tőlük, de a tervezetet velük nem egyeztette. Hiányolták azt is, hogy a Vöröskeresztnek más társa­dalmi szervezetekkel szemben nem biztosítottak különleges státust, nem bővítették adómentes tevé­kenységeik körét. A hétfőn elutasított választójogi törvény tervezetével kapcsolatban G. Nagyné dr. Maczó Ágnes (füg­getlen) elmondta: nem voltak hiú reményei, célja csak annyi lehetett, hogy felhívja az ország figyelmét arra: a jelenlegi szabályozásnak van alternatívája, amelyben meg­valósulhatna a valódi „népképvise­let”. •N.E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom