Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-15 / 8430. szám
Magyar Nemzet, 1993.máE.11. 31 Duray Miklós (Felvidék) Az egyenrangúságra törekedve- Február végén tartották az Együttélés Politikai Mozgalom IV. országos közgyűlését, amely a szlovákiai magyar kisebbséget Szlovákiában élő magyar közösségnek nyilvánította, a szlovákokhoz való viszonyát pedig társnemzeti kapcsolatként kívánja alakítani. Miért vált szükségessé az új meghatározás? Erről kérdeztük Du-I ray Miklóst, az Együttélés elnökét.- A szlovákiai magyarok sajátos helyzetben vannak, egyrészt mert Szlovákia a volt Csehszlovákia részeként közelebb állt Európához, mint például Románia vagy Szerbia, másrészt Szlovákiában négy magyar párt működik. Ez azt jelenti, hogy az í eltérő nézetek nem egy táboron belül, hanem külön-külön nyilvánulnak meg. Ennek egyik kedvező vonása a hatékonyabb pártmunka. Ez igen ! erőteljessé vált az együttélésben, amit bizonyít a közelmúltban megtartott IV. közgyűlésünk. Itt olyan szakmai felkészültségről, felelősségérzetről tettek tanúbizonyságot küldötteink, hogy akár kormánykoalíciós pártként is működhetnénk. Az Együttélés egyik legfontosabb célja — már megalakulásától kezdve - merőben más, mint az összes közép-európai párté. A különböző nemzetiségek normatív együttélését igyekszünk elérni. Nem az a fontos, hogy ki az államalkotó és ki a kisebbségi. Bár Szlovákiában a magyarok zömében összefüggő területen élnek, az ott lakó, szám szerint kisebbségben élő szlovákoknak is a polgári normáknak megfelelően biztosítani kell a jogaikat. Kezdettől fogva hangoz• tattuk, hogy az egyenrangúságot kell megteremteni, erre építettük fel elképzeléseinket, amelyet az Együttélés országos közgyűlése most elfogadott. Ennek lényege: az egyenrangú partneri viszony megteremtése társadalmilag, tőmeg-lélektanilag, politikailag és jogilag.- Miként jelenik meg ez a gyakorlatban?- Abból indultunk ki, hogy az ötmilliós Szlovákiában élő - hivatalosan 600 ezer főnyi - magyarságnak megnőtt a politikai súlya. Ezért úgy kell átalakítani a jogrendszert, hogy mind a többségi szlovákság, mind a kisebbségben élő magyarság az azonos egyenlőség elve alapján részesülhessen a jogokból. Ezt fogalmazza meg a társnemzeti viszony kapcsolatrendszere. A társnemzet mindenekelőtt politikai és nem jogi fogalom, és tartalma adja majd lényegét. A hátterében lévő elveknek a megfogalmazásával, az Együttélés egy olyan eszményt teremtett, amely Közép-Európa számára egy új jövőképet rajzolt fel. Ismeretes ugyan egy elképzelés az egyenrangú nemzetek Európájáról, amely némiképpen ütközik a hagyományos nemzetállamokon felépülő Európáéval. Ez utóbbi rengeteg buktatót tartalmaz, ugyanakkor egy olyan együttműködés kezdődött el, amire még nem volt példa. Megkezdték a határok fölötti régiók kialakítását, amivel Nyugat-Európában sikerült megszüntetni a legnagyobb feszültséggócokat. Ezzel feloldották az államok Európájának belső ellentmondásait és egy lépést tették előre az egyenrangú nemzetek kontinense felé. Ez a megoldás Közép-Európában még inkább szükséges, mivel e térségben másfél évszázada a nemzeti és etnikai kérdés alapvetően befolyásolja a politikát. Igen gyakran tragikusan, hiszen e nemzeti kérdés szolgáltatta ki a térséget mind a fasizmusnak, mind a kommunizmusnak. Úgy vélem, hogy társnemzeti koncepció a jövő, amellyel Közép- Európában feloldhatók a nemzetiségi-etnikai, illetve a nemzelhatalmi ellentétekből származó konfliktusok. Ez persze nem valósítható meg egyik napról a másikra, hanem csak hosszú folyamatként. A társnemezeti státus az óhajtott végcél, amely felé lépcsőzetesen kell eljutni. Ez megtörténhet egy-két év alatt, de lehet, hogy egy évtized is kevés lesz hozzá. Amikor az Együttélés országos közgyűlésére készülődtünk a falvakban, és elhangzott a koncepció, a kisebbségi sorsban élő emberek dereka kezdett kiegyenesedni. Most már a tartalmi kiteljesedésnek kell következnie, amely igen kemény, sok nehézséggel teli hangyamunkája lesz a jogászoknak, közgazdászoknak, politikusoknak, népművelőknek. Azt is tudjuk, hogy a társnemzeti koncepció elfogadtatása még a szlovákiai magyar politikai berkekben sem lesz könnyű. Az 1992. évi választási magyar koalíción - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Magyar Néppárt és az Együttélés - belül is meg kell küzdeniük érte. A legfontosabb: ha a társnemzeti elképzelés bizonyul helyesnek, akkor e tekintetben összmagyar konszenzust kell kialakítanunk, és amögé mindenkit fel kell sorakoztatnunk. Ha erre a pártok jelenlegi vezetői nem.alkalmasak, akkor azokra a legitim tisztségviselőkre kell támaszkodni, akiket szintén a nép választott meg saját helyi ügyeinek az igazgatására. Ju. . u_ \n : Magyarok a határon túl fTársnemzet vagy kisebbség Az elmúlt hét végén Noszvajon Társnemzet vagy kisebbség címmel fórumot rendezett a határon túli magyar pártok, közéleti >«rnelyiségek számára a Kárpát-Alpok alapítvány. Az ott elhangzottakból készítettük összeállításunkat.
