Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-12 / 8429. szám
Pesti Hírlap, 1993.márc.4. reteket és formát, amely az adósságszolgálatban könnyebbséget eredményezne, i ezzel reálisan a jövőben tem számolhatunk... Magyarország külső adósságállományának első helyen említen' dójellemzője, hogy lényegesen eltér a többi kelet-európái ország, ezen be• lül az átütemezéseket illetően legygyakrabban hivatkozási alapul szolgáló Lengyelország adósságszerkezetétől. A kelet-európai volt szocialista országok hitelfelvételi politikáját ugyanis az átalakulási időszak kezdetéig — 1989—1990-ig —, a kormányzati hitelkeretek, illetve a projektumokhoz kapcsolódó finanszírozási jellegű hitelek felvétele jellemezte; a magyar hitelfelvételi politika viszont már a ’60-as évek végétől kezdődően a magánbankoktól felvett financiális kölcsönöket részesítette előnyben, szemben a kormányzati — túlnyomórészt konkrét célokhoz kapcsolódó — finanszírozási jellegű kölcsönökkel... ..Az 1991. december végén fennálló 203 milliárd dollár közép- és hosszú lejáratú adósságból 17,2 milliárd dollárt tett ki a financiális jellegű kölcsönök állománya, t mindössze 1,5 milliárd dollárt a kormány—zati intézmények által nyújtott köl<• csönök állománya... ..A magyar hitelfelvételi politika második lényeges jellemzője a közép-, illetve hosszú lejáratú hitelekre való támaszkodás. Először 1973-ban jött létre olyan állapot, amikor a teljes nettó adósságállományt tartós hitelműveletek fedezték. Az ezt követő években bekövetkezett eladósodást azonban nem lehetett teljes egészében közép- és hosszú lejáratú hitelekkel fedezni, így a nettó adósság egy része ismét rövid lejáratú lett. Ez a helyzet 1984-ig tartott, amikor is a javuló devizahelyzet és a növekvő hitelfelvételek révén a rövid lejáratú nettó tartozás felszámolható volt... ..A harmadik lényeges jellemzi a közép- és hosszú lejárati hitelállomány összetételével kapcsolatos. Financiális hitelfelvételeink az 1970-es években döntő részben még bankközi hitelekből és egyes bankcsoportok által nyújtott konzordális hitelekből álltak. Ebben az időszakban is előfordultak azonban már kötvénykibocsátások. Az 1981—1982. évi adósságválságot követően, hitelképességünk helyreállításával párhuzamosan egyre nagyobb helyet kaptak az űj típusú hitelműveletek, így mindenekelőtt a különböző kötvénykibocsátások. A kötvényformában történő hitelfelvétel azonban azzal jár. hogy Magyarországgal, illeték Ve a körVénykiböcsáfó Ihagyar bähfctt v kai (eddig az MNB) kötvényvásárló kisbefektetők százai és ezrei állnak szemben, akiknek még a neve sem feltétlenül ismert... A '90-cs évtizedben nem számíthatunk arra, hogy az adósságállomány nagymértékben csökkenjen: a külföldi adósság az évtized végén is még jelentős nagyságrendet tesz majd ki. Ezért az adós- _ ságpolitika fontos eleme lesz a jövőben is a gazdaságpolitikának, még ha megszabadulhatunk is — remélhetőleg tartósan — a fizetőképesség megőrzéséhez szükséges veszélyelhárító akcióktól... ..A ’90-es évtizedben azonban lényeges irányváltás következhet be az adósságpolitikában. A fizetési mérleg súlyos egyensúlytalansága, a devizatartalékok lecsökkentése és a külföldi hitelpiacok beszűkülése, illetve az elenyésző •mértékű külföldi működőtőke-beáramlás időszakaiban a folyó fizetési mérleg gyors és nagymértékű javítására, jelentős többletek elérésére volt szükség. Tehát az adósságpolitika az adósságszolgálathoz pontosított. Most viszont lehetőség van arra, hogy az adósságpolitikában a relatív adósságterhek mérséklést kerüljön a középpontba. Ez azt jelenti: a jelenlegi helyzet lehetővé teszi, hogy — a gazdasági fejlődést segítve — a növekvő import is segítse a gazdaság exportképességének javulását, a gazdaság teljesítményeinek növekedését... ...Mindez azt jelenti: a csökkeni nettó adósságállománynak az emelkedő GDP-hez viszonyított aránya erősen visszaesik, és az évtized végén a nem növekvő, esetleg csökkeni adósságszolgálatnak a bivüli exporthoz xAszonyított aránya is jelentősen mérséklődik. Az eladósodottságot tükröző mutató, valamint az adósságszolgálati mutatók is ennek folytán a nemzetközileg „mérsékeltnek" tekintett sávba kerülnek... ...Ez azt eredményezheti, hogy az ezredfordulóra Magyarország adósságszolgálati mutatója a nemzetközi összehasonlításban is jó adósnak minősülő országok mutatóihoz közelít, s 20 százalék körüli szintre mérséklődik...
