Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-09 / 8426. szám
Képszabadság, 1993.márc.2. 19 A kétharmados törvény elhibázott alkotmányos konstrukció Beszélgetés az alkotmányügyi bizottság elnökével A kétharmados törvények a kisebbségben levő ellenzéki erők számára jelentenek méltánytalanul előnyös pozíciót - nyilatkozta lapunknak dr. Salamon László, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának MDF-es elnöke, akit a kormány jogalkotási törekvéseiről, a kétharmados törvényekről, az Alkotmánybíróságról, valamint az új alkotmánnyal kapcsolatos elképzeléseiről faggattunk.- A rendszerváltozás négy összetevőjéből az első, a politikai rendszerváltozás lényegében befejeződött. A gazdasági, illetve a társadalmi rendszerváltozás, valamint a morális és szemléletbeli átalakulás azonban még nem történt meg. A politikai rendszerváltozás egyet jelentett a demokratikus jogállam és a demokratikus intézményrendszer kialakulásával. Ennek az átalakulásnak a fő mozzanatait az 1989-90-es alkotmánymódosítások, valamint az azokhoz kapcsolódó jogszabályok jelentették. Eredményeink elismeréseként hazánkat - elsőként a keleti blokk országai közül - még 1990 novemberé• ben felvették az Európa Tanácsba, ami a jogállam intézményrendszerének finomításában egyúttal további feladatokat is ró ránk. E kötelezettségeinktől függetlenül is szükséges bizonyos intézményeket, garanciákat biztositó törvényalkotói munka. ______- Ez a jogalkotói tevékenysó 1*90 őszén megtorpant. Mi enne az oka?- A körülmények azt diktál ták, hogy a hangsúlyt helyez zük át a gazdasági jogalkotás ra. A feladat az volt, hogy gaz daságilag emeljük fel az orszá got, és állítsuk talpára. Ehhe: ki kellett alakítani a szabad piac törvényi, jogi környezetét Míg erre a munkára a múlt szá zadban közel négy évtized áll rendelkezésre - az 1840-e: csődtörvénytől egészen a; 1875-ös kereskedelmi törvényij- addig most néhány év alat' kell kiépítenünk a teljes polgári intézményrendszert. Mindezi olyan súlyos helyzetben, amikor az ország működőképességének biztosítása is külön gondot jelent.- A szakemberek szerint még mindig több fontos gazdasági törvény hiányzik.- Mint utaltam rá, még nem fejeződött be a gazdasági rendszerváltozás, van még tennivaló. Szerintem a. felén azért már túl vagyunk. Hátralékunk között - nem a teljesség igényével- említem az értékpapírokkal és a tőzsdével összefüggő szabályozás újragondolását, a termőfölddel kapcsolatos nyitott kérdéseket, a jelzálogjog témáját. Az elmúlt egy-két évben a gazdasági ügyek kaptak és kapnak most is prioritást. Ehhez képest más tennivalóink, amelyek fontosak ugyan, de mégsem a jogállam létezésének legégetőbb kérdései, kicsit háttérbe szorultak. Ezért tárgyaljuk csak most az ombudsmanról szóló törvényjavaslatot, és ezért késnek a további - a honvédelemről, rendőrségről, a nemzetbiztonságról szóló - kétharmados törvények is.- Mi á véleménye arról, hogy a legszükségesebb törvények csak kétharmados konszenzussal születhetnek meg?- Az, hogy az alkotmányon kívüli törvények bizonyos köre csak minősített többséggel fogadható el, rossz alkotmányos konstrukció. Annak idején, még a választások előtt, nem kétharmados, hanem úgynevezett alkotmányerejű törvényekről beszéltünk. Mivel törvényeink többsége ilyennek minősült, a választások után az MDF tárgyalóasztalhoz kényszerült az SZDSZ-szel, hogy biztosíthassa az ország kormányozhatóságát. Ekkor szűkíthettük le mintegy harmincra a kétharmados törvények számát. Ezt azért említem, mert sokan azt hiszik, hogy a két párt közötti megállapodás teremtette meg a kétharmados törvényeket. Ezzel szemben az a helyzet, hogy - a kormányozhatóság szempontjából - éppen a paktum csökkentette elviselhető mértékűre a kétharmados törvények számát.- ön szerint miért rossz ez a konstrukció?- Előbb hadd idézzem fel születésének történetét. Az alkotmányerejű törvények rendszerét, amely egyébkent a nemzeti kerekasztal mellett született meg, közkeletű értékelés szerint a kölcsönös kishitűség motiválta. A hatalmon levők attól féltek, hogy nagy vereséget szenvednek a választásokon. De a kerekasztal első szakaszában az akkori ellenzék, melyet a mai koalíció és a liberális ellenzék alkotott, sem bízott igazán a győzelmében. Az elemzések az előbbiekkel magyarázzák, hogy a törvénykezési témák jelentős hányadát kétharmadosnak minősítették, j hogy a lényeges kérdéseket ki- I sebb mértékű többséggel ne lehessen eldönteni.- Ebben a politikai légkörben mégis olyan döntések születtek, amelyek a jelenlegi alkotmányos rend alapját képezik. Ekkor köttetett megállapodás például az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék felállításáról, a választási rendszerről, a többpárti parlamentről, az alkotmánymódosításról, s nem utolsósorban a köztársaság kikiáltásáról. Ezt mivel magyarázza?- Erre egyszerű a válasz. A nemzeti kerekasztal mellett, talán azért is, mert egyik fél sem lehetett biztos a választások kimenetelében, a mainál sokkal nyitottabbak voltak a politikai erők. Bár a kerékasztal-tárgyalások második felében már látszott az MDF előretörése, ekkor jutott az időközi választásokon a parlamentbe Roszik, Debreczeni, Raffay és Marx Gyula is. Ma úgy látom, mint az egy kori tárgyalások résztvevője, hogy a nemzeti kerékasztal különleges mozzanata volt a magyar történelemnek, amikor is a felelős politikai tényezők messzemenő kompromisszumkészséget mutattak.- Salamon úr, akkor most mi a gond a kétharmados törvényekkel?- Napjainkban azzal érvelnek a kétharmados törvények mellett, hogy a nagy alapkérdésekben széles nemzeti konszenzusra kell törekedni. A kétharmados törvények mellett kiállók szerint e törvények éppen a nagy alapkérdéseket rendezik. Azt, hogy a nagy alapkérdéseket széles nemzeti egyetértéssel kell eldönteni, magam is osztom. Ezeket azonban maga az alkotmány rendezi. Az alkotmányon kívüli törvényhozási tárgyak viszont - bármennyire is az alaptörvényben megfogalmazott elvek és tételek kibontásához kapcsolódnak - olyan részletkérdéseket vannak hivatva szabályozni, amelyekben az egyes politikai erők szellemisége és politikai filozófiája az alkotmányos kereteken belül anélkül színezhet, hogy a keretek adta minőséget megváltoztatná. Igen nehéz például olyan önkormányzati törvényt megalkotni, melyben egyszerre akarunk konzervatív, illetve parttalan liberális törekvéseket érvényesíteni. Szerintem a nemzeti konszenzus szempontjából elegendő, ha az önkormányzati rendszer alkotmányba tartozó szabályairól jón "létre megállapodás. És
