Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-09 / 8426. szám
Népszabadság, 1993.márc.3. 06 MÉDIATÖRVÉNY HÍJÁN AZ 1974-ES? Katona: Hatályban maradhat a rendelet Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára Gál Zoltán beadványára válaszolva értesítette az MSZP frakcióvezetőjét, hogy az Alkotmánybíróság 1992. december elsején kelt végzésével folytatta eljárását az 1974-es minisztertanácsi rendelet megsemmisítése ügyében, amely a kormány felügyeletét biztosítja a médiák felett. Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár szerint az Alkotmánybíróság nem semmisítheti meg a határozatot, mert akkor médiatörvény hiányában ex lex állapot alakulna ki. Gál Zoltán munkatársunknak elmondta, a levél reményt ad arra, hogy az Alkotmánybíróság a közeljövőben megsemmisíti az alkotmányellenes minisztertanácsi határozatot. Az Országgyűlés viszont mulasztásos alkotmánysértés állapotában van, ezért köteles lesz megalkotni a médiatörvényt. Ezért Gál szerint nincs igaza Katona Tamás államtitkárnak, amikor azt hangoztatja, hogy valószínűleg nem lesz médiatörvény. A szocialisták a helyzet feloldására újabb hatpárti tárgyalásokat tartanának célravezetőnek. az SZDSZ új törvényjavaslata pedig jó alapot adhatna a tárgyalásokhoz. Az Alkotmánybíróság főtitkára által küldött levél egyébkent leszögezi, hogy az Országgyűlés 1992. november 30. óta „folyamatosan alkotmánysértő mulasztásban van” és az „Alkotmánybíróság mindenkire kötelező határozata [AB tv. 27. § (2) bekezdés] a mindenkori törvényhozó hatalmat köti". A fentiekkel kapcsolatban megkérdeztük Katona Tamást is. A miniszterelnökségi politikai államtitkár munkatársunknak elmondta: az Országgyűlés megteheti a folyamatos alkotmánysértő mulasztást, mert „kétharmados törvényt aj Alkotmánybíróság sem tud megrendelni a parlamenttől”. Szerinte volt egy törvényjavaslat, amely 95 százalékos támogatottságot élvezett, mégsem lehetett tető alá hozni Az újabb hatpárti tárgyalásokra vonatkozó javaslatról kijelentette: meg kell nézni, hogy az SZDSZ-es javaslatban mennyire vannak „békeben egymással” a különböző paragrafusok. A törvényjavaslatból „ki kell irtani mindazokat a dolgokat, amelyeknek semmi keresnivalójuk egy törvényben, hanem a szervezeti és működési szabályzatban vagy az etikai kódexben van a helyük". A javaslat karcsúsított változatáról lehetne aztán háttérbeszélgetéseket kezdeni, hogy elkerülhető legyen a későbbi számtalan módosító indítvány benyújtása, tárgyalása. Mindehhez azonban idő kell. Katona-úgy gondolja: „az Alkotmánybíróság csöppet sem örül annak, hogy az Országgyűlés nem kegyeskedett meghozni a médiatörvényt”. Ugyanakkor szerinte hatályban fogja tartani az 1974-es minisztertanácsi rendeletet, amely a kormány felügyeletet biztosítja a médiák felett, mert az Alkotmánybíróság nem idézhet elő ex lex állapotot. „Mi mast tehetne az Alkotmánybíróság? Nincs az az Alkotmánybíróság, amely elintézné, hogy az Országgyűlés kétharmad részé megszavazzon valamit”. Ezzel kapcsolatos példaként idézte, hogy „Angliában a királynőt fel lehet állitani trónjáról ötven százalék plusz egy szavazattal". Az államtitkár a médiavezetökkel kapcsolatban azt is elmondta: a közszolgálati törvény értelmében a lemondásukat követően megbízatásuk március hatodikéval mindenképpen véget ér. (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) A kormány állásfoglalása szerint ha kell, akkor ezután a két alelnök vezeti majd a rádiót és a televíziót. „Hogy lehet-e mazochistákat találni még Magyarországon, akik hajlandóak fejüket hurokba dugni és elvállalni a rádió vagy a televízió elnökségét - azt nem tudom” - jelentette ki az államtitkár, aki szerint az is lehetséges, hogy a jelenlegi állapot tartósan fennmarad. Ugyanakkor ez utóbbit nem tartaná kívánatosnak. Kérdésünkre azonban leszögezte: ennek ellenére „keressük a mazochistákat”, de két és fél év egvre elvadultabb vitái után „borzasztó" nehéz személyi ügyekben egyeztetni. Azt is elismerte viszont, hogy bőséggel lennenek olyanok, akik elvállalnák az elnöki tisztséget, csak „jó volna igazan jó megoldást találni”. Ennek ellenére elképzelhetőnek tartja, hogy a miniszterelnök rövidesen megteszi előterjesztéseit, de hozzátette: a kormányt ebből a szempontból semmilyen kényszer nem köti. „A jelenlegi állapotokkal is hosszú ideig el lehet boldogulni" - mondta. * A Népszabadság információi szerint a miniszterelnöknek „kádergondjai” vannak, ugyanis Jankovics Marcell rajzfimrendezö nem akarja elvállalni a televízió elnöki tisztségét. Ezért komolyan felvetődött Horváth Ádám korábbi tévéförendező elnöki jelölése is, ám az ő kinevezését az MDF „szürke eminenciásai" közül sokan - így mások mellett Csoóri Sándor - ellenzik. A rádió elnökévé viszont biztosra vehető, hogy Csúcs Lászlót jelöli Antall József. Kéri J. Tibor