Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-09 / 8426. szám

Népszabadság, 1993.márc.3 07 Parlamenti vita az állampolgárságról (Munkatársainktól) Az Országgyűlés a keddi ple­náris ülésen Józsa Fábián, bel­ügyi politikai államtitkár ex­pozéjával megkezdte a magyar állampolgárságról szóló tör­vényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztő kijelentette, hogy a kérdéskör 1957-es sza­bályozása teljességgel elavult. Szükségessé vált a külföldön élő magyarság, illetve a hatá­rainkon kívül élő magyar nem­zetiség hazához való viszonyá­nak rendezése is. A törvényja­vaslat az állampolgári státus erkölcsi súlyának megőrzése érdekében szigorítani javasolja a honosítás feltételeit. Eszerint három év helyett nyolc év itt­­tartózkodásra. büntetlen elő­életre és az alkotmányos ala­pismeretekből magyar nyelven tett eredményes vizsgára lenne szükség a honosításhoz. Ked­vezményes elbírálásban része­sülnek viszont azok. akik leg­alább három éve Magyarorszá­gon laknak már. és magyar ál­lampolgárral élnek házasság­ban, vagy pedig a magyar ható­ság menekültnek ismerte el őket. Az államitkár ismertetése szerint azokat a valamikor Ma­gyarországon lakó embereket, akiknek magyar állampolgár­ságuk megszűnt, illetve azokat a magyar nemzetiségű nem ma­gyar állampolgárokat, akiknek felmenője magyar állampolgár volt. visszahonosítási kérelmük eseten kedvezmenves eljárás­ban kívánják részesíteni. A visszahonositás feltétele az ál­talános kritériumok mellett csak a magyarorszagi lakóhely megszerzése lenne. Az előter­jesztő külön méltatta, hogy a javaslat eltörölné az állampol­gárságtól való megfosztást, és űj jogi intézményként vezetné be az állampolgárság visszavo­nását. A visszavonás a magyar állampolgársághoz rosszhisze­mű módon hozzájutott személy esetében lenne alkalmazható. A törvényjavaslat általános vitájában a frakciók vezérszó­nokai lényegében egyetértettek az új szabályozás szükségessé­gével, a javasolt szigorítások­kal, illetve a kedvezményekkel. Vasiagh Pál (MSZP) viszont megkérdőjelezte azt, hogy a je­lenlegi belső és külső politikai feltételek mellett lehetséges lenne időtálló, az állampolgár­ságot szabályozó törvényt al­kotni. A képviselő álláspontja szerint a tervezett szabályozást egy átfogó alkotmányozási fo­lyamatba kellene beilleszteni. A szabaddemokraták és a Fi­desz szónokai egyaránt úgy vélték, hogy a T. Ház előtt lévő javaslatot együtt kellene tár­gyalni a bevándorlás és a mig­ráció kérdéseivel foglalkozó törvényjavaslattal. Az ellenzéki pártok képviselői egyetértettek a magyar nemzetiségűek ked­vezményes visszahonositásának lehetőségével, de ehhez hozzá­tették azt is, hogy ezeknek az embereknek elsősorban a jelen­legi lakóhelyükön kell megta­lálniuk boldogulásukat. A törvényjavaslatot hiányos­ságaival együtt is támogatták a felszólalók. A szocialisták ugyan­akkor bejelentették: számos módosító inditány benyújtásá­val kívánják az elóterjesztes hi­ányosságait kiküszöbölni. Az elnöklő Szűrös Mátyás a javas­lat általános vitáját elnapolta. A biztonságpolitikai alapel­­vekröl szóló országgyűlési-ha­tározati javaslat vitájában a kedd délelőtti ülés utolsó órá­jában minden -felszólaló mél­tatta azt a konszenzust, ame­lyet a hat parlamenti part a tervezetről előzetesen kialakí­tott, fontosnak tartották azon­ban egyes kérdésekben saját véleményüket kifejteni. Tegnap késő délután az Or­szággyűlés négy ellenszavazat­tal elfogadta a Magyar Köztár­saság biztonságpolitikájának alapeiveiről szóló országgyűlési határozatot. Ezt követően a képviselők egyórás szavazási procedura után 182 szavazat­tal. 47 ellenszavazat, es 7 tar­tózkodás mellett módosították a büntető törvénykönyvet A döntés értelmében új büntetési nem jelenik meg a magyar bün­tetőjogban: a közérdekű mun­ka. Több törvényi tényállás is megváltozott, például a kábító­­szeres és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények köreben. Ezenkívül a törvényhozás uj bűncselekményekkel (pl. em­berrablás, szerzői jog es szom­szédos jogok megsértése) bőví­tette az 1978-as jogszabályt. A Btk. módosítása után a parlament kiegészítette az ál­lategészségüggyel kapcsolatos 1981. évi 3. törvényerejű rende­letet, majd három ma­gyar-osztrák egyezményt emelt törvényt szintre: a közös állam­határ láthatóságának biztosítá­sáról és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról, vala­mint a közúti, a vízi es a vasúti határforgalom ellenőrzéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom