Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-09 / 8426. szám

Népszabadság, 1993.márc.3 05 205 igen a biztonságpolitikára (Diplomáciai tudósítónktól) A magyar Országgyűlés el­söprő többséggel, 205 igennel, tartózkodás nélkül, egyetlen el­lenszavazattal elfogadta teg­nap a Magyar Köztársaság biz­tonságpolitikai alapelveit, amely - többszöri nekirugasz­kodás után - utóbb a Külügy­minisztérium és az Országgyű­lés külügyi bizottsága tagjai­nak közreműködésével készült el. A most elfogadott dokumen­tum alapjául szolgál majd a honvédelmi alapelveknek, s a honvédelmi törvénynek is. A parlament plenáris vitáját összefoglaló Jeszenszky Géza külügyminiszter kiemelte: a magyar biztonságpolitikai alapelveknek fontos politikai üzenete van. Kidolgozóinak, a hat parlamenti pártnak kon­szenzusa azt mutatta meg, hogy a magyar külpolitika az ország valamennyi politikai erejének támogatását élvezi. Ez egyben azt is biztosítja - hangoztatta -, hogy e külpolitika folytonos lesz, az 1994-es. választások után sem változik, a nemzeti ér­dekeket helyezi előtérbe. Térségünk fegyveres konflik­tusai kapcsán a külügyminisz­ter kijelentette, alapvető cél, hogy megakadályozzák azok továbbterjedését más országok­ra, ami eddig sikerült is.'Ma­gyarország nemzetközi fórumo­kon e feladatban kezdeménye­ző szerepet játszott és játszik, de távol tartja magát a katonai szerepvállalástól. Biztonságunkat meghatároz­zák azok a lépések, melyek ja­vítják gazdasági, kulturális, politikai és emberi kapcsolata­inkat szomszédainkkal - jelen­tette ki a külügyminiszter, hoz­zátéve: örömmel állapíthatja meg, hogy környezetünk túl­nyomó többségével ekként ala­kul viszonyunk. (Interjúnkat Jeszenszky Gé­zával és Kovács Lászlóval e té­máról a 3. oldalon olvashatják) Biztonságpolitikai üzenet szomszédainknak Jeszenszky Géza és Kovács László a konszenzussal elfogadott alapelvekről- A belföldnek vagy a külföldnek szolnak elsősorban a magyar biz­tonságpolitika alapelvei? Jeszenszky Géza külügymi­niszter: - Igen lényeges, hogy megfogalmaztuk a magyar kül­politika. a magyar nép bizton­ságpolitikájának alapeiveit. Mindez kifelé is szól: csattanós hatpárti válasz arra a vádra, hogy Magyarország bármilyen formában a térség .instabilitá­sához járulná hozzá. Pontosan az ellenkezőjéről van szó:-az el­fogadott dokumentum is alá­húzza. hogy a nemzetközi in­tézményekkel szoros együttmű­ködésben, a nyugati intézmé­nyekbe integrálódva, a szom­szédsággal együttműködve és az ő integrálódásukat is előse­gítve kívánjuk biztosítani nem­csak Magyarország és a magyar nemzet, de egész környezetünk békéjét, biztonsagát. Kiemeljük azt is. hogy ennek igen sok Összetevője van: ezért szólunk kooperatív biztonságról. Az ultima ratio, a fegyveres erő is ott szerepel - a dokumen­tum végén. Hisz a mai Európá­ban elsősorban politikai eszkö­zökkel. együttműködéssel kell nem csupán biztonságunkat megőrizni, egy esetleges táma­dást. környezeti katasztrófát elhárítani, de egész térségünk stabilitását (így a kedvező be­fektetési légkört is) biztosítani. E térség jövőjének egyik kulcsa a bizalom, amit e koncepció is erősíteni akar. Ezért is nagyon remélem, hogy külföldön is kel­lő figyelmet kap majd.- Kovács László, a külügyi bi­zottság elnöke szerint mi a jelentő­sege az elfogadott biztonságpoliti­kái alapelveknek ?- A térség bonyolult helyze­tében alapvető fontosságú a megszavazott dokumentum. Létkérdés, hogy a kormány, a törvényhozása pontosan meg­határozza. milyen eszközökkel kíván Magyarország biztonsá­gáról gondoskodni. Ennek egy­fajta üzenete is van a szomszé­dok számára, hisz abból követ­keztetnek, mik Magyarország szándékai. Ez olyan üzenet; ami erősíti szomszédaink biz­tonságérzetét. Kimondja: ha­zánk a biztonságpolitikai esz­köztárban utolsó helyre teszi a katonai erőt.- A most elfogadott alapelvek mennyi időre szolnak, s mennyire megvalósíthatók?- Szerintem ez a dokumen­tum időtálló és végrehajtható. Ismert, hogy' a Külügyminisz­tériumban a fogalmazás két éve indult meg. s termékei há­rom fordulóban is elvéreztek. Az volt a gyengéjük, hogy a biztonságpolitikái környezet egy pillanatnyi helyzetét rögzí­tették, erre próbálva válaszo­kat kidolgozni. Mire a KÜM- töl a kormány jóváhagyásán keresztül a parlamentbe ért. rendre valamilyen fejlemény felborította azt -szomszédsá­gunkban... E mostani viszont valóban alapelveket, céljainkat rögzíti.- Melyek a legfontosabb tetelei?- A magyar gondolkodás szerint biztonságunk osztha­tatlan - azaz nem szakítható el szükebb vagy tágabb környe­zetünktől. A biztonság felfogá­sunkban összetett fogalom: po­litikai, gazdasági, szociális, emberi jogi szempontok is meghatározóak a katonaiak mellett. A mai világban egyet­len ország biztonsága sem épülhet elzárkózásra, szemben­állásra, de még rivalizálásra sem; mások kárára nem lehet biztonságot erősíteni, csak má­sokkal együtt. Nincs előre ki­alakított ellenségképünk: min­denkit partnernek tekintünk, míg tettekben megnyilvánuló szándéka ellenkezőjét nem bi­zonyítja. Épp ezért csak biz­tonságpolitikái kockázatokkal számolunk, melyek a környező térség évszázados, évtizedes es mai okokkal összefüggő insta­bilitásából erednek. Ez más minőség, mint a Varsói Szerző­dés korabeli felfogás, hogy adott irányba kell csoportosí­tani az erőket... Ha Magyaror­szág az EK teljes jogú tagja lesz. részt kap a közös kül- és biztonságpolitika kimunkálá­sából. megvalósításából is. Ek­kor a Nyugat-európai Unióhoz való tartozás sem kétséges - s ez mar közvetlen biztonsági garanciákat ad majd. amivel ma még nem rendelkezhetünk. Ez vonatkozik a NATO-ra is. Addig viszont, míg a kapcsola­tépítési folyamat tart, mind­ezekkel csak mint közvetett biztonsági garanciákként szá­molhatunk.- A vitában teljes támogatást ka­pott az az elv, hogy kétoldalú kap­csolataink alakulásara nagy hatás­sal lesz az. mikent alakul az adott szomszéd országban élő magy ar ki­sebbség sorsa.- Jugoszlávia példája is bi­zonyítja. hogy az egész térségét veszélyeztetheti a nemzeti-et­nikai kisebbségek jogainak megsértése. Ám azzal sem lehet egyet erteni, hogy Magyaror­szág és bármely szomszédja vi­szonyában a kisebbségi kérdés legyen az egyetlen kritérium. Aki a kapcsolatokat erre szűkí­ti le. akarva-akaratlanul is erő­síti szomszédainknál a nacio­nalista tendenciákat s a legke­­vesbe sem segít az ott élő ma­gyarok érdekeinek. Eszes Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom