Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-08 / 8425a. szám

Magyar Nemzet, 1993.márc. 1. KOMÁROM - Nagy nemzetközi érdeklődés közepette tartotta negyedik országos közgyűlését szombaton és vasárnap Komáromban az Együttélés Politikai Mozgalom, a legerősebb szlovákiai magyar parlamenti erő. A szlovákiai kormányzó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselőin kívül az összes többi parlamenti párt is képviseltette magát a tanácskozáson, a magyarországi politikai erők közül az MDF, a KDNP, az SZDSZ és az MSZP parlamenti képviselői is üdvö­zölték a kongresszust, s jelen volt Ént: Géza címzetes államtitkár is. A pozsonyi külképviseletek kö­zül Boros Jenőn, Magyarország po­zsonyi megbízott nagykövetén kívül jelen volt Ausztria, az Egyesült Álla­mok és Oroszország nagykövete is. Magyarország nevében a közgyűlést levélben külön köszöntötte Antall Jó­zsef magyar kormányfő. Az Együttélés Politikai Mozga­lom elmúlt háromévi politizálását Duray Miklós értékelte, s indokolta egyúttal azt is, miért van szükség a politikai mozgalom programjának részleges módosítására. Leszögezte, hogy a mozgalom három évvel ez­előtt nagyon pontosan határozta meg programját. Ismét Duray Miklós az Együttélés elnöke Ennek lényege a rendszerváltás elősegítése, a demokrácia megterem­tése, valamint az emberi és kisebbsé­­j gi jogok védelme volt. Az is igen fontos volt, hogy a mozgalom nevé­hez méltóan a demokrácia megte­remtését és az emberi jogok védel­mét Csehszlovákia többi nemzeteivel és nemzeti kisebbségeivel karöltve óhajtotta biztosítani, ráérezve arra, hogy térségünk legnagyobb problé­mája éppen a Kárpát-medencében élő nemzetek viszonya lehet, a kom­munista időszakban visszafogott és elnyomott nemzeti identitástudat za­varai miatt. Duray Miklós leszögezte: a rend­szerváltás végbement, a többpártrend­szer létrejött, de sokáig szükség lesz arra, hogy' a demokráciáért napi politi­zálással dolgozzanak a politikai pár­tok, az Együttélés pedig parlamenti politizálásában tartsa szem előtt, hogy a közgondolkodás demokratizálódá­sát a demokratikus intézményrend­szerek kialakításának is elő kell segí­tenie. A legerősebb bírálatot a kisebb­ségi politizálás miatt fogalmazta meg az elnök a szlovákiai kormányzó párt címére. A A/ec/ar-mozgalom és kor­mánya eleve visszautasítja a kisebbsé­gek minden javaslatát, arrogánsán vi­selkedik a nemzeti, de nézeti kisebb­séggel szemben is. Pedig, ahogy az el­nök leszögezte, a fiatal szlovák köz­társaságnak általános konszenzusra lenne szüksége ahhoz, hogy a nem­zetközi politikai életben mihamarabb egyenrangú partner lehessen, gazda­sága és pénzügyi helyzete stabilizá­lódjék és mérséklődjék az önállóság­ból fakadó, egyre súlyosabb szociális feszültség. Ahhoz azonban, hogy Szlovákiában létrejöhessen egy olyan konszenzus, amelynek alapján a kisebbségi képviselők is felelőssé­get vállalnak a politikai, gazdasági és szociális helyzetért, más kormányra és más politizálásra lenne szükség - jelentette ki Duray. Beszéde másik részében felvázolta az Együttélés elképzeléseit a demok­rácia fejlesztése, a kisebbségi helyzet változtatása, a társadalmi stabilitás el­érése érdekében, melynek részeként előteijesztette a társnemzeti koncepciót és az önkormányzati autonómiák meg­alakításának elképzeléseit A beszámolót általános vita követ­te, amelyben a küldöttek egybehang­zóan mondták el: az Együttélésnek politizálása módszereiben olyan érte­lemben kell változtatnia, hogy minden kérdéshez konkrét alternatívákat dol­gozzon ki, s az eddiginél sokkal na­gyobb ügyeimet kell szentelnie vidéki szervező munkájában a gazdasági és szociális kérdéseknek. Hiszen az Együttélés Politikai Mozgalomnak több mint 120 polgármestere van, a helyi önkormányzatokban pedig közel ötezer képviselője dolgozik. A kongresszus az általános vita után szekciókban folytatta munkáját, vasárnap pedig ezen szekciók mun­kája alapján pontosították a moz­galom alapszabályait és programját. Ebből kiderül, hogy az Együttélés konzervatív liberális mozgalomként működik tovább, de lesz immár tag­sága és pártoló tagsága is. Ezek után megtartották a választá­sokat is. Az országos tanácsba úgy vá­lasztották meg a 64 személyt, hogy a tanács részét képezik még a minden­kori parlamenti képviselők is. Az Együttélés elnöke újra Duray Miklós lett, általános alelnöke pedig Duka- Zólyomi Árpád, aki egyébként a moz­galom parlamenti frakciójának veze­tője is. A küldöttek a közgyűlés végén felhívást fogadtak el a szlovákiai magyarokhoz, amelyben leszögezik, hogy az „Együttélés Politikai Mozga­lom IV. országos kongresszusa az egyetemes magyar nemzet Szlovákiá­ban élő részét a magyar nemzet szlo­vákiai nemzeti közösségének tekinti. Ez az alapja a szlovák nemzettel való egyenrangú, partneri viszonynak, amely azonos jogok és kötelességek eredője a politikai, társadalmi és gaz­dasági élet minden területén. A szlo­vákiai magyar nemzeti közösség alap­vető joga, hogy önrendelkezését érvé­nyesítse a helyi, valamint a területi ön­­kormányzat formájában és a személyi elvű autonómia keretei között.” A fel­hívás végén a küldöttek arra szólítják fel Szlovákia magyarságát, hogy az önmeghatározás és az ebből fakadó természetes jogok ilyen elvei alapján alakítsák magatartásukat és tevékeny­ségüket az élet minden területén. Neszméri Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom