Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-08 / 8425a. szám
Demagógia veszélyezteti a szlovákiai demokráciát •>' Komárnóban tanácskozott az Együttélés kongresszusa (Kiküldött tudósítónktól) Milyen feladatok várnak az önálló Szlovákia létrejötte után az ott élő magyar kisebbségre és ennek érdekszervezeteire? - erre a kérdésre keresett választ hét végi kongresszusán az Együttélés politikai mozgalom. A szervezet vasárnap újjáválasztotta elnöki tisztségében Duray Miklóst. A komáromi (Komárno) művelődési központban megtartott kétnapos tanácskozáson képviseltette magát két szlovák parlamenti párt - A Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Baloldal Pártja valamint a kisgazdákat leszámítva az összes magyarországi parlamenti erő. Jelen volt Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője. Boros Jenő, pozsonyi magyar ideiglenes ügyvivő, továbbá több állam Szlovákiában akkreditált nagykövete. A kongresszust levélben üdvözölte Antall József miniszterelnök Beszámolójában Duray Miklós úgy fogalmazott: jelenleg gyakorlatilag nincs lehetősége a szlovákiai magyarságnak arra, hogy befolyásolja az új állam politikáját. E helyzetért főként a kormányt terheli a feleősség; az áldatlan állapotok megváltoztatásához új kormányra, új hivatalos politikára lenne szükség. A beszámoló szerint a szlovákiai demokráciát nemzeti demagógia veszélyezteti. Ezért is kell a kisebbségeknek keresniük a nemzetközi támogatást - mindenekelőtt az Európa Tanácsnál. '• A vitában sokan kárhoztatták a szlovákiai magyarság politikai megosztottságát, és síkraszálltak a magyar szervezetek közötti együttműködés erősítéséért. Élénk vitát váltott ki a szervezet elnöke által ismertetett társnemzeti viszony elmélete. Egyesek szerint ennek elfogadtatása a szlováksággal a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen.- Hogyan értékeli a tanácskozásokon megfogalmazott ellenvetéseket a társnemzeti státussal kapcsolatban? - kérdezte a Népszabadság tudósítója a kongresszust követően Duray Miklóst.- A társnemzetiség megközelítendő állapotként fogalmazódott meg végül is a kongresszus által. E folyamat előrevitelének több feltétele van, köztük jogiak, politikaiak és társadalmiak. A legfontosabbak ezek közül a jogiak, hiszen ezek alap! ján kell megfogalmaznunk autonómiatörekvéseinket. Állásfoglalásunk szerint most a területi önkormányzattal és a személyi autonómiával kapcsolatos tételeket kell kidolgozni. Pozsonyban nem értik a magyar feltételeket (Folytatás az 1. oldalról) Jozef Zlocha környezetvédelmi miniszter a cseh hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a Bőssel kapcsolatos környezetvédelmi előírások közül kettőt csak a magyar féllel együttműködve tudnak megoldani. Ezek: a Szap alatti Duna szakasz hajózhatósága, illetve az ágrendszer vízellátásának biztosítása. A szlovák környezetvédelmi bizottság a C variáns elkészítéséhez 19 feltételt állított, amelyek közül Zlocha szerint l.'l-at teljesítettek. négynek a megoldása folyamatban van és az említett kettőhöz kellene a magyar közreműködés. Zlocha egyúttal azt is hozzátette, hogy a magyar intézkedések, mint például a Dunakiliti vízlépcső melletti gátépítés - aminek szándékát egyébként megnyugvással vette tudomásul - nem valósíthatók meg a szlovák fél beleegyezése nélkül. „A Duna csak a meder feléig magyar felségterület” - figyelmeztetett a miniszter. Farkas József György Martonyi János külügyi államtitkár a televízió Hét cimíí műsorában a magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó feltételének a bösi megegyezést nevezte. Szavai szerint előbb meg kellene állapodni a hágai alávetési nyilatkozatról és az ideiglenes bösi vízgazdálkodási rendszerről, majd pedig a kormányfők tárgyalhatnának a kétoldalú viszony égészéről - beleértve a dunai vízlépcső problémáját is.- A nemzeti kisebbség fogalma ma már nemzetközileg elfogadott. Ezt is figyelembe véve, szükség van most egy új fogalom - a társnemzetiség - bevezetésére?- Nincs szó ellentmondásról. A nemzetközi dokumentumok szerint a kisebbség fogalma pusztán számarány megjelölésére szolgál, semmi másra. De magától az adott nemzeti közösségtől függ, hogy ő maga miként határozza meg magát.- S a szlovákok mit szólnak hozzá, ha az ottani magyarok társnemzetként határozzák meg magukat?- E vonatkozásban borúlátóbb vagyok. De szeretném felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi szlovák parlament amúgy sem hajlandó semmiféle nemzetiségi koncepciót elfogadni, amit mi terjesztünk be. Ebből a szempontból tehát teljesen mindegy, hogy ezt mi hogyan fogalmazzuk meg. Mi ennek ellenére úgy igyekeztünk megfogalmazni elképzelésünket, hogy csökkentsük a szlovákság attól való félelmét, hogy az itt élő magyarok Szlovákia területi integritását veszélyeztetnék, vagy a szlovákság nemzeti szuverenitása ellen tömének. Ezért is tettük meg a társnemzeti koncepciónk alapelvének a partnerséget és az egyenrangúságot. Mi egy adott országon - Szlovákián - belül szeretnénk megoldani problémáinkat, s kialakítania az együttélés normatívákban meghatározott kereteit. K. T. Népszabadság, 1993.márc.1.
