Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-04 / 8408. szám
Népszabadság, 1993.jan.29 r> 1 -L. Az atlanti gondolat kissé exkluzív klubja Interjú Bőd Péter Ákossal, a Magyar Atlanti Tanács elnökével Miért „rejtőzködő szervezet" a tavaly júliusban megalakult Magyar Atlanti Tanács? Jó ideje konferenciák, rendezvények társszervezőjeként szerepel - miközben létrejöttéről csupán egy kétsoros hírt tettek közzé, s „megszemélyesítve" hosszú hónapok alatt még egyszer sem lépett a nyilvánosság elé?! Számos vélemény szerint a kormánypárt újabb külpolitikai szatellitszerve jött létre, miközben önmaga által megfogalmazott feladata, hogy Magyarországot képviselje az atlanti mozgalomban, ismertesse és erősítse hazánk helyét és szerepét Európában és az atlanti együttműködésben. E problémakörről Bőd Péter Ákost, a Magyar Nemzeti Bank elnökét kérdeztük, aki a tanács élén az alapító elnök, Kodolányi Gyula helyét vette át.- Novemberben választottak a tanács elnökévé. Az időkorlátok, a tagság kialakulatlansága miatt ilyen még a helyzet. A „rejtőzködés” semmiképp sem szándékunkat jelzi, sokkal inkább a gyarló magyar helyzetet. Azt, hogy nincs még alkalmazott, szoba, telex vagy fax, nincs költségvetés...- Mégis több rendezvényen-, amelyek nyilván pénzbe kerültek, önök szervezőként jelentek meg. Milyen anyagi forrásokra számítanak?- Eddig csak a nevünket adtuk, egyetlen fillért sem, hisz nem volt miből. Csatlakoztunk mások kezdeményezéséhez, illetve olyan rendezvényre futotta, ahol legfeljebb a kávét kellett kifizetni. A majdani forrásokról: Nyugat-Európában az atlanti tanácsok fenntartásához hozzájárulnak a védelmi és külügyminisztériumok. Nem titok, ez ügyben én is készülök minisztereinkhez, támogatásukat kérve. Az anyagi függetlenséghez szeretnénk másokat is megnyerni, például nagyvállalkozókat, bankok vezetőit, akiknek az atlanti országokban vannak üzleti érdekeltségeik, s támogatásra alkalmasnak tartják e némileg exkluzív,' de szándékaink szerint a közgondolkodást és a döntések előkészítését formáló klubot. A nem túl nagy költségvetésből szeretnénk majd meghívásokat viszonozni, információt terjeszteni, és Magyarországról is tájékoztatást adni. Ugyanis partnereink az atlanti tanácsokban saját országukban befolyásos emberek.- Milyen összetételüek nyugaton e tanácsok? Mert nálunk az ellenzéki politikusok szerint igencsak „kormányközelire’’ sikeredett...- Az atlanti tanácsok a nyugat-európai és észak-amerikai országokban a mindenkori kormányhoz (ha az az atlanti gondolatot a maga eszközeivel terjeszti, népszerűsíti) viszonylag közel álló, nem professzionális diplomatáknak, biztonságpolitikusoknak és gazdasági döntéshozóknak nyújtanak fórumot. Magyarországon az atlanti gondolat csak azóta merülhetett fel, hogy kiszakadtunk a korábbi katonai-gazdasági rendszerből. Az EK-hoz való csatlakozásnak van egy biztonságpolitikai vonulata is, amely a mi közép-európai régiónk esetében sajátosságokkal is bír, hisz a gazdasági orientáció váltása, a politikai rendszerek közeledése nem kapcsolódik szorosan össze sző vetségesváltással. Az atlanti tanácsok vagy társaságok - ismereteim szerint - nem terjednek ki túl széles körre. Ha nem is elitként működnek, de mindenképp van részben szakmai, részben klubjellegük. E klub létrehozása Magyarországon tavaly nyáron kezdődött; engem is akkor kérdeztek meg. lennék-e alapító tag. Ezt örömmel fogadtam, hisz a jegybank a gazdasági diplomáciának fontos eleme. A tanácsot már eleve kicsinek szántuk: 60-80, maximum 100 tagra gondoltunk - de örülnék, ha később klubok, körök alakulnának ki, amelyek az ország különböző területein, például az egyetemi városokban az atlanti gondolkodás fórumaivá válnak Fidesz-ellenvélemény Hegedűs István, Fidesz-politikus, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke: - Tavaly nyáron a hasonló holland szervezet javaslatára kezdődött meg a Magyar Atlanti Tanács szervezése. Mi, fideszesek már akkor kértük, hogy jelen lehessünk a kezdetektől. Erre biztattak minket a hollandok is, akik több komoly nemzetközi konferenciát szerveztek Hágában és másutt, ahová az összes magyar politikai párt képviselőjét meghívták, hangoztatva, hogy az ő tanácsuk magába foglalja az összes politikai erőt. Azaz: ott nem a kormány egyik tartozéka, bolygószervezete. Ennek ellenére az első összejövetelre nem hívtak meg minket. Anyagokat, információt erről hónapokig nem kaptunk, mondván, hogy csak informális ismerkedést tartottak, ősszel derült ki, hogy valójában alakuló ülés volt, ahol már a szervezeti szabályzatot is megvitattak -de ez legalábbis ezután készült el. A következő ülésre már kész taglistával érkeztek a kormánypárti vagy a kormányhoz közel álló személyiségek Kodolányi Gyula államtitkár vezetésével. Mi ott mindezt kifogásoltuk - s most én elhiszem Bőd Péter Ákosnak, az új elnöknek (miután Kodolányi. a tanács kormánypárti jellegét előkészítve hirtelen távozott), hogy ő törekszik valamilyen utólagos arányosításra. De nagyon rosszkedvűek vagyunk, hogy csak utólag készek valamiképp bevonni az ellenzéki pártokat és független szakembereket, ráadásul a teljhatalommal bíró elnökség által megszabott „határok” között. Az az érv sem állja meg a helyét, hogy hasonló, külpolitikával foglalkozó társaságoknál mások az arányok, hisz ott a megjelentek szavaztak demokratikusan - például a Külügyi Társaság vezetőiről - s azt valóban hatpárti alapon készítették elő.
