Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-04 / 8408. szám
Népszabadság, 1993.jan.29 22 A tavaly novemberi szervezeti áta.akulás során, mikor a tanács kezdett kilépni a nyilvánosság elé, megválasztottak elnöknek. Ebben talán az is szerepet játszott, hogy mint volt kormánytag és parlamenti képviselő mindenkit ismerek a politikai padsorokban. Azóta a Magyar Atlanti Tanács valamelyes tevékenységet már kifejtett, de hozzá kell tennem, valóban nem keltett túl nagy érdeklődést - már csak azért sem, mert a tagság még nem alakult ki. Az alapszabály értelmében nálunk nincs jelentkezés és belépés, hanem az elnökség kér és vesz fel új tagokat. Ez nem egy mozgalom, hanem itt a mag kezd bővülni - míg úgy nem döntenek, hogy a tanácsnak ez a létszám már elegendő. Utána jöhetnek az új megoldások, a klubok, egyebek.- Kiket kért-kér fel tagságra az elnökség?- Nyugaton általában volt diplomaták, nyugalmazott tábornokok, aktív és nyugalmazott állami, valamint gazdasági vezetők az atlanti tanács tagjai. Magyarországon is az az elgondolás, hogy a biztonságpolitikával, a diplomáciával, a gazdaságpolitikával foglalkozó tekintélyes emberek kerüljenek be. Persze itt kissé nehezebb volt tábornokokat felhajtani, ha ők korábban nem a NATO-ért, hanem épp ellene fejtettek ki tevékenységet... Elnökségünk a tagbővítést mindhárom irányba elindította. Épp a napokban vettem fel a kapcsolatot Lotz Károly alelnökkel, az SZDSZ politikusával, hogy ő kiket javasolna tagfelkérésre, kiknek a nevét terjesszük az elnökség elé.- A jelen helyzetben ön szerint milyennek mondható a tanács politikai színskálája?- Erre még nem tudok válaszolni, mert az induló közgyűlésen több párt képviseletében mintegy húszán jelentek meg, így Pozsgay Imre, Lotz Károly, Waschler Tamás is. Igaz, az MDF-hez közeli alapítók - Kodolányi Gyula, Joó Rudolf, s néhányan a kormányapparátusból - voltak nagyobb számban. Elnökként én azt a megbízást kaptam, hogy nyissak részben olyan pártok felé, melyek nem kapcsolódtak még be vagy nem azonos súllyal, részben pedig a gazdasági élet felé. Miután az induló körben - mint az kritikaként elhangzott - túlságosan a kormányhoz közel állóknak tartottak vagy épp kormánytisztviselők voltak többségben, most a bővüléssel azokra nyitnak, akik érdeklődnek a külpolitika, a külgazdaság iránt, s nem kizárólag ezt a kormányt tekintik az egyetlen lehetségesnek.- Az ellenzék szerint ők nagyon „alulreprezentáltak” e tanácsban, amely MDF-politikusokból, kormánytisztviselőkből igen sietősen, szinte titokban, egyik napról a másikra állt fel tavaly nyáron...- Az indulásnál az alapítók kétségkívül a hasonló gondolkodású, együttműködésre kész emberekből álltak össze; tavaly nyáron engem is így hívtak meg. Hogy aránytalanná vált volna az összetétel? Ebben az országban nagyon nehéz igazán az arányosságot létrehozni - más szervezetek esete, például a Magyar Külügyi Társaság is ezt mutatja. Én azt a panaszt hallottam, hogy az ő esetükben épp a kormányhoz közel álló személyiségeket nem választották be a vezetésbe.- Ott tudomásom szerint száznál több meghívott titkos szavazással voksolt a vezetésre. Ugyanakkor a Magyar Atlanti Tanács alapítói, a tíz személy gyakorlatilag mind vezető MDF-politikus, magas rangú kormánytisztviselő...- Kivéve engem, akit kétharmados törvény által hat évre a Magyar Nemzeti Bank elnökévé neveztek ki. Az országban azon nagyon kevesek közé tartozom, akiknek nem szabad pártpolitikát folytatni - s azon még kevesebbek közé, akik ezt be is tartják.- Nem volt túl belterjes induláskor a tanács? Hisz eleve olyanok bábáskodtak létrejötténél, akik - szakmájuknál, helyzetüknél fogva - rendszeresen találkoznak. Hogyan hathat ekként a körön kívül rekedtekre?- Inkább a zárt jelzőt használnám. Ez nem egy társaság, mozgalom, hanem egy tanács. A név is ezt fejezi ki. Ami a célt illeti: kifelé és befelé is hatni akar. Kifelé a hasonló, a kormányhoz közel álló, de nem a hivatalos kormánypolitikát kifejező civil szerveződésekre. Velük akar kommunikálni, befolyásos embereket meghívni, mint legutóbb Tom Lantost, s szó van például Henry Kissinger invitálásáról is. Ez a politikacsináló és tanácsadó körök számára létrehozott intézmény - a külföldre is akar hatni. De az országon belül is, hisz a tagjainknak sokféle alkalmuk van véleményük kifejtésére. Tény, az alapító tagok egymással munka- s talán baráti kapcsolatban is álló emberek. Az ő érdemük, hogy elindították a tanácsot. Az elnökséget ma nem csupán kormánytisztviselők és baráti körük alkotják. A tagságot illetően is elkezdtük a nyitást, a bővítést. A tudósok közül Kosáry Domokossal, Inotai Andrással, a politikusok közül Aíécs Imrével, Pozsgay Imrével, az alkotók közül Rubik Ernővel fogok hamarosan beszélni - az ő nevük jelzi, meiy irányba kíván bővülni a tanács. Ami viszont az arányosság ellén szólhat: el kell kerülnünk, hogy a belpolitikai villongások e színtéren megjelenjenek. Ez zavart és károkat is okozhat.- Valós lenne e veszély? Hisz eleddig a külpolitika volt az. melyben mind a hat parlamenti párt a konszenzust kereste, segítette, épp az ország érdekében?!- Ennek én nagyon örülök és elnökként ezt be is akarom tartatni.- Önök szerint ma Magyarország számára mit jelent az atlanti gondolat?- Az a társadalmi és gazdasági rendszer, amely mellett az ország az 1990-es választásokon elkötelezte magát, egy olyan szellemi, üzleti és politikai kultúrára épül, melynek a legelőrehaladottabb országai az Atlanti-óceán két oldalán találhatók. A közöttük meglévő katonai, gazdasági, politikai és kulturális együttműködés, egyeztetés stabüizálója volt a Magyarország szempontjából fontos világfolyamatoknak. Ez a centruma gazdasági és katonai értelemben is a világnak - és országunknak e központhoz fűződő viszonya alapvetően fontos. Ez egyben egy gondolatot, értékrendet is jelent, melynek a legfőbb elemét a piacgazdaság, a nemzeti önrendelkezési jog, a konfliktusok tárgyalásos és szerződéses megoldása alkotja... Mind olyan érték, melynek megerősítése, terjesztése ebben az országban fontos. Eszes Tibor
