Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-26 / 8422. szám
Pesti Hírlap, 1993.febr.22 26 INTERJÚ fii RMDSZ ELNÖKÉVEL fómiparlament GyergyószenítnSklóson KONDT ZOLTÁN, CSÍKSZEREDA A hét végén Gyergyószentmiklóson tartották meg a Szövetségi Képviselők Tanácsának alakuló ülését. E testület létrehozását még a brassói kongresszuson határozta el az RMDSZ, de akkor — különböző okok miatt — csak elvben szavazták meg a döntést a küldöttek, a konkrét határozatok meghozatala — például a személyi összetételről — a gyergyói ülésre hárult. A Hargita megyei kisvárosban történtekről a legilletékesebb személy, Markó Béla RMDSZ-dnök nyilatkozott a Pesti Hírlapnak. 3. oldal folytatás az 1. oldalról — Elnök úr, Inait szívei összefoglalni a Gyergyóban történteket? — A brassói kongresszus egy teljesen új alapszabályzati elképzelést fogadott el, és — bár teljes alapszabályzatot nem hozott létre — megszavazta a lényeges alapszabályzati elemeket. Ezek szerint az RMDSZ önkormányzati modell szerint épül föl, a legfőbb döntéshozó szerve a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az SZKT a parlamenti frakciók tagjaiból, a megyei, illetve területi RMDSZ-einököktől, a kongresszuson megválasztott 21 küldöttből; ezenkívül a különböző területi önkormányzati konferenciákon megválasztott önkormányzati képviselőkből, tehát a tanácsosainkból, polgármestereinkből, illetve a különböző pártok és platformok egy-egy képviselőjéből, valamint az MISZSZ — az ifjúság szervezet — több képviselőjéből áll. Ez egy elég nagy létszámú, 154 tagú testület. Arra hivatou, hogy az RMDSZ belső törvényhozó szerveként működjék; magát az operatív vezetőt, tehát a szervezeti munka összehangolását egy egészen más testület, az ügyvezető elnökség látja el, az ügyvezető elnök és alelnökök, akiket a szövetségi elnök javaslatára az SZKT nevez ki. — Értsen úgy, hogy még nincsenek kinevezve? — Csak az ügyvezető elnököt. Az ügyvezető alelnökök kinevezésére még nem került sor. A szövetségi elnök — mármint én —javasoltam áz ügyvezető elnököt, Takács Csabát, őt megszavazták, tehát ő az ügyvezető elnök, de az ügyvezető alelnökök kijelölésére még nem került sor. Gyergyóban egy ölként alakuló jülést tartott az SZKT, kétnapos ülésezés után felfüggesztettük az ülésszakot, és egy hónap múlva folytatódik, men nem sikerült azokat a napirendi pontokat megtárgyalni, amelyeket a legfontosabbnak ítélünk, tudniillik kialakult egy olyan konfliktushelyzet, hogy az SZKT állandó bizottságának összeállításában nem sikerült megegyezésre jutni a különböző csoportok, érdekek, platformok között, viszont ennek következtében végül is ez a tanács elfogadta azt az elvet, hogy megengedi a frakciók kialakulását a tanácson belül, és majd ezek tagolódása által lehetővé válik a különböző érdekek képviselete. — Ez rendkivid fontot határozat... — Igen, a frakciókra való tagolódás elfogadása lényeges volt; sor került még az SZKT elnökének, tehát úgymond a Ház elnökének megválasztására Csiba Tamás személyében, de már a tanács állandó bizottságának megválasztására nem került sor. Ezenkívül még egy gazdasági jellegű, de időben nagyon fontos határozat elfogadására is sor került. Úgy fogalmaznék, hogy ez valóban egy alakuló gyűlés volt, ahol néhány fontos elvben sikerült megállapodnunk, vannak még tisztázatlan kérdések, és még ebben a hónapban lezajlanak az egyeztető tárgyalások, ahol remélhetőleg majd eredményre lehet jutni, hogy milyen összetételben, miképpen, hogyan működjék a tanács állandó bizottsága, milyen szakbizottságokat hozzon létre. — Amit ön a frakciókkal kapcsolatban elmondott, az nagyon érdeket. Szeretnék pontosítani; ez azt jelenti-e, hogy a különbőzé frakciók nyíltan izíntvaJha juttathatják érvényre elképzeléseiket? — Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ-en belül mindig is voltak ideológiai, koncepcióbeli különbségek, és ezek különböző csoportokban, csoportosulásokban is megmutatkoztak, de ez informális jellegű volt. Tehát az RMDSZ vezető testületéi mindmáig nem tudtak ily módon tagolódni. Most erre sor kerül, tehát teljesen szabályosan, nyilvánosan sor kerülhet egy ilyen színvallásra, ami mindenképpen megkönnyíti ezt a testületi munkát, mert a különböző frakciók előzetes tárgyalásokat folytathatnak egymás között, bizonyos kérdésekben előzetesen megegyezésre lehet jutni, úgy, ahogy annak egy ilyen jellegű testületben kell is történnie. — Tehát ezt akár az erdélyi magyarság az RMDSZ „miniparlamentje ’’-ként ú felfoghatjuk? — Igen. Én nem félnék ettől a kijelentéstől, bár ez a román médiát például nagyon ingerli. Nyugodtan lehelne így nevezni.
