Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-26 / 8422. szám

Köztársaság, 1993.febr.19.

27

AUTONÓMIAVITA

A kolozsvári nyilatkozatról

Múlt heti számunkban közöltük Borbély Imre tanulmányának első részét, amelyben az RMDSZ kolozsvári önrendelkezési nyilatkozatának az előzményeiről írt Most folytatásként a valóra váltás módozatait taglalja.

[Az önrendelkezési •nyilatkozat időszerűsége

r ... __

megtette a tőle telhetőt. A választások után semmi sem indokolta többé az önrendelkezés megvitatásának és kinyilvánításának elodázását

Az etnokratikus nyomás által indukált kisebbségi emancipációs szándék a többségben, ennek gyarapodási igyekezeténél fogva, mindenkoron antagonisztikus akaratot fog szülni. Ezért az önrendelkezési igény kinyilvánítására valóban kedvező időpont elvileg nincs. A „kedvező" jelző tehát csak relatív lehet.

Az időpont talán legalkalmasabb lett volna ’89 december utolsó napjaiban, hiszen akkor volt a román politikum a legképlékenyebb állapotában, ugyanakkor a legerősebb bizonyítási kényszer alatt állt. A puccsisták el kellett hitessék a világgal, hogy valódi változást hoznak. Az általános eufória, valamint az autonómiával szembeni relatív társadalmi elfogulatlanság e gondolat elfogadását megkönnyítette volna.

Az 1990-ben, közvetlenül az új hatalmi gépezet konszolidálódása után beindított főleg a bánsági autonóm törekvések ellen irányuló fekete propaganda gyors ütemben súlyos előítéleteket épített fel a román társadalomban. Ehhez nagymértékben hozzájárultak a mesterségesen indukált társadalmi konvulziók is.

Az alkotmány elfogadása után a román demokrata erők megerősödési esélyei fontosabbá váltak (több politikai haszonnal kecsegtetett egy demokratikus fordulat - például az alkotmánymódosítás lehetőségével), mint a pár hónappal korábban történő emancipációs igénykinyilvánítás:- ezért halasztotta a KOT a ID. Kongresszust a választások utánra,- ezért zárolta az Országos Elnökség dr. Csapó József autonómiatanulmányát,- ezért nem ven részt az RMDSZ az Erdélyi Magyarok Világkongresszusán.

A rögtöni magyar célkitűzés háttérbe szorítása maximális teret biztosítón a román demokratikus ellenzéknek a választásokat megelőző hónapokban - a magyar fél

A romániai magy ar belső önrendelkezés egy es elemei, kiépítésének két lehetséges menetrendje

A belső önrendelkezés két alapvető lépését (azt, amit csak merni kellen): a politikai döntés meghozatalát és a szándék kinyilvánítását az októberi KOT - a lehető legnagyobb legitimitással és összhangúlag - megtette. A többi lépéshez előzetes egyeztetés. majd kongresszusi döntés szükséges.

Konkrét formája az önkorlátozón önrendelkezésnek (belső önrendelkezésnek) a cél és a körülmények összességéből alakul ki.

A személyi autonómia lényege, hogy minden személy, aki fontosnak tartja a magyar közösség védelmét, részt vehet általános és titkos választás által e közösség önkormányzatának létrehozásában, és következésképpen részesül abból a többletből, amit egy legitim szervezet nyújt képviseleti és társadalomszervezési síkon. Megvalósításának pragmatikus előfeltétele az összeírás: a magyar kataszter, a választási listák felállítása. A személyi autonómiát egyaránt gyakorolja tehát mind a tömbmagyarság, mind pedig a szórvány.

Az önazonosság megőrzését legközvetlenebbül a kulturális autonómia szolgálja. Ez feltételezi az önálló kulturális és tanügyi költségvetést, intézményrendszert és tantervet. Önálló költségvetés elképzelhetetlen egy legitim magyar testület nélkül, mely ezt végrehajtaná. A demokratikus legitimitás alapja a többségi akarat. A magyar közösségen belül a többség általános és titkos választások által ruházza fel legitimitással a kialakított önkormányzatot, mely immár dönthet költségvetési ügyekben. Tehát a kulturális autonómia elképzelhetetlen a személyi autonómia nélkül.

Jelen esetben a gazdasági autonómia a szórványban nem reális. Csak tömbmagyar

területen létrejön területi önkormányzat tudna, elvben, önálló gazdasági törvényerejű rendeleteket hozni és ezeket önálló, legiszlatív és reprimatív apparátussal betartani.

Az 1991-ben elfogadón alkotmány fő célkitűzése az oligarchia hatalmon maradásának szavatolása. Ezért centralisztikus, etatista, hordozza az elnöki diktatúra lehetőségét. Ugyanakkor megalkotói igyekeztek a demokratikus látszatot megőrizni - deklaratív szinten. Emian ez az alkotmány csak részben biztosít keretet a komplex magyar autonómia számára.

A vélt vagy valós alkotmányi akadályok miatt két út kínálkozik.

Az egyik út, a „ha törik, ha szakad" egy lépcsőben, mindent egyszerre tető alá hozni, függetlenül attól, hogy egyes politikai erők mit tekintenek alkotmányosnak. Az a tény. hogy a népcsoportot ért káros hatások folyamatosak, és hogy ezek egyetlen kínálkozó ellenszere a politikai emancipáció, kézenfekvőnek tűnik, hogy „nincs veszteni való idő", ami e látszólag gyorsabbnak ígérkező egylépcsős stratégia mellen szól. Mivel a székelyföldi területi autonómia - bár indokolatlanul, de kétségtelenül - ellenérzéseket keltene a román társadalomban (és ezen felül immár alkotmányellenesnek titulálhatják a sötét erők), az „erőltetett menet" elképzelhető ugyan, de nem ajánlatos.

Ugyancsak az egylépcsős megvalósítás ellen szól a magyar társadalom felkészületlensége, az a körülmény, hogy a többévtizedes diktatúra mentális nyomai (opportunizmus, szolgalelkűség. a felelősségvállalástól való vonakodás, meghunyászkodás. a kezdeményező szellem hiánya, morális hajlékonyság. megfélemlítettség) nemcsak a társadalom mély rétegeiben, de az úgymond „szellemi elit” egy részében is fellelhetők (többé-kevésbé racionalizált, célszerűsített formában). A ’89-es eufória elükével a diktatúra lelki-szellemi billoga az Iliescu-féle féldiktatúra konszolidációjával párhuzamosan mindinkább előtérbe kerül, így kérdéses, hogy létrejöhet-e a határozom, egylépcsős stratégiához szükséges össztársadalmi motiváció.

A másik út kétlépcsős, feltételezi az autonómiakomplexum részre bomlását és az alkotmányosság kritériuma alapján történő osztályozását.

Az alkotmánnyal semmiképpen nem ütköző elemek az első lépcsőben kerülnének megvalósításra (ezekhez nem kell engedély, csak akarat és munka):- a romániai magyarság számbavétele - a magyar kataszter a választási listák összeállítása;- az általános és titkos magyar választások útján létrehozott magyar nemzeti közösség önkormányzata;