Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-16 / 8415. szám
BESZÉLGETÉS ZÉTÉNYI ZSOLTTAL A cél: a magyarság megerősítése Az utóbbi időben a Magyar Demokrata Fórum frakcióján belül a Mikó Imre Kört érte a legtöbb támadás. A csoportot elsősorban Király B. Izabellának azzal a tevékenységével azonosítják, amellyel a Kirekesztők címd könyv megjelenése után elkezdte gyűjteni a magyarellenes megnyilvánulásokat. Pedig a Mikó Imre Kör nem elsősorban ezért alakult. Zétényi Zsoltot, a csoport egyik szóvivőjét éppen arról kérdeztük, valójában mi a csoport célja. PH-INTERJÚ — Azzal a törvény adta lehetőséggel five, hogy országgyűlési képviselők csoportokat hozhatnak létre, 1991. szeptember 13-án bejelentettük a parlament elnökének a kör megalakulását. A működési szabályzatunk mindössze öt sor, s abban az áll, hogy a célunk a magyar nemzetpolitika művelése, a haza jobb sorsának előmozdítása. A nemzetpolitika, mint fogalom elég régóta ismert. Magyarországon, egy időben elfelejtették, manapság megint használják, amikor a nemzet sorskérdéseiről van szó, azokról, amelyek a tágan értelmezett magyar nemzetnek a sorsát befolyásolják, akár a határokról, akár Magyarország nemzetközi kapcsolatairól, akár a népesség fogyásáról, akár a magyarországi kisebbségek jogairól, vagy olyan társadalmi jelenségekről, mint az elöregedés, vagy a válások magas száma. F.gy képviselőnek tekintélye, vagy legalábbis foltélezett, vélt tekintélye van, sok olyan ügyben hallathatja a hangját, s érhet el eredményt, amilyenekben mások nem. F.zek sorában jelentkezett Király R. Izabella elképzelése, mely egy ponton, a nemzetvédelem kérdésében találkozott a Mikó Imre Kör törekvéseivel. Nincs másról szó, mint a magyarság megerősítéséről. Az úgynevezett „magyarellenes megnyilvánulások" gyűjtése azt jelenti, hogy tényeket kell gyűjteni, nem vélekedéseket. Senkitől sem várhatjuk el, hogy szeresse a magyarságot, de azt, hogy ne sértse a nemzeti értékeket, ne rombolja a nemzet megbecsülését, igen. A mi szemünkben a nemzet egy értékteremtő, építkező minőség. Aki ezt sérti, az nem csupán érzelmeket sért, hanem a társadalom építését is akadályozza. Ha valaki a magyar szent koronát szándékosan összetéveszti a szájban lévő koronával, vagy éppenséggel a svájcisapkával, a nemzeti jelképeket sérti. Ezt közzé kell tenni, s a magyar választópolgárok-majd eldöntik, hogy miként ítdjék meg eieket a megnyilvánulásokat Ez azonban csupán tevékenységünk egy szelete, amelyet nem szóvivő intéz. Király B. Izabella személyes nyilvános szerepléseiben kizárólag saját magát képviseli, a saját ízlésének és stílusának megfelelően. Ezért fölösleges az ő szerepléseivel kapcsolatban sűrűn emlegetni a Mikó Imre Kört. — Azokat a diókat, amelyeket említett, végsó soron fölvállalhatja a teljes MDF-frakció, vagy akár az egész parlament is. Miért érezték mégis szükségét, hogy kulim csoportot alakítsanak ? — Valóban fölvállalhatja fhlttdenki, de úgy tűnik, nem vállalja föl. Hallottam a rádióban Grezsa Ferenc sajtónyilatkozatát, amelyet a Népszabadságnak tett azzal kapcsolatban, hogy megkértem az MDF frakció sajtóirodáját: az említett tényeket célzó szemlét készítsen a számomra. F.zt a választ kaptam: „Hogy milyen közlés minősíthető magyarságellenesnek, az alapvetően politikai kérdés. [...] Hiba volna, ha a sajtóiroda ilyen feladatot látna d." „Vajon észszerű magatartás-e, hogy a Népszabadságból kell megtudnom, hogy a frakciódnökség így vélekedik? F.z megdöbbentő politikai tudatlanság, vagy olyan irányváltás, amelyre nincs jogosítványa az MDF semdyik vezető testületének. Az alapszabály szerint ugyanis „az MDF célja a magyar haza és a magyar nemzet érdekdnek szolgálata, Semmiféle „nyitás” nem sértheti ezt az dvet. Határozottan visszautasítom az ilyen magatartást. F. felfogás szerint, ha az a probléma, hogy egy adott kérdést nem ítél meg a parlament egységesen, akkor be kéne zárni az Országgyűlést, és beültetni egy embert, aki majd képvisd egy hatpárti konszenzust. — A-magyarságtudat gyakori hangsúlyozását, emlegetését sokan a kisebbségek kirekesztésével kapcsolják össze. — Itt fölvetődik az a kérdés, hogy amikor mi a kisebbségeknek jogokat akarunk szavatolni, akkor ennek mi lehet az elvi alapja. Vajon egy öntudat nélküli többség, amely nem ismeri a sajátosság méltóságát, a különlegesség, a nemzeti azonosságtudat érzését, miképpen értékdheti mások ilyen törekvéset. Mikó Imre, az 1977-ben elhunyt neves nemzetiségkutató nagyon találó választ ad erre a kérdésre. 1942-ben, nem sokkal azután, hogy Erdélyt visszacsatolták, egy országto gyűlési beszédében a magyar |__L nemzetiségpolitikárő! szólva azt mondta: „Az egyetlen helyes nemzetiségi politika az, amdyik a magyarság megerősítését tűzi ki feladatának". A Mikó Imre Kör egyébként nem dsősorban a nyilvánosság számára kíván állandó vitalehetőséget kínálni, hanem hatásosan, de csendben és szervezetten munkálkodni. Nem törekszik arra, hogy a különböző kihívásokra válaszoljon, és sajtócsaták szereplője legyen. Pesti Hírlap, 1993.febr.12.
