Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-16 / 8415. szám

Magyar Nemzet, 1993.febr.11. OQ

szorosan a magyar aoecei Köven a nevek felsorolása. A budapesti telefonkönyv■ a vonzáskörzetet is tartalmazza. A két kötet több mint 500 ezer címadatot hordoz. Reméljük, küllemét is tetszetősnek találják majd.- Mikor, hogyan, hol találkozhatnak majd az érdekeltek az új telefonkönyvei, és mennyiért? így az sem vonható kétségbe, hogy az Alkotmánybíróság nélkül még ingatagabb lenne politikai életünk.

Ám egy alapvető ellentmondás mégis van, ami miatt még egy aktivista Alkotmánybíróság sem képes arra, hogy tartósan feloldja a politikai feszültségeket. Ez pedig az az egyszerű tény, hogy egy Alkotmánybíróság akkor tud tartósan hiteles lenni a politikai közvélemény, a politikai szereplők előtt, ha döntései mögött olyan alkotmány, illetve alkotmányos szellem áll, mely minden politikai tényező által respektált. Ám a paradoxon éppen az, hogy miközben az Alkotmánybíróság feladata az alkotmányosság és az alkotmányos szellem őrzése, addig valójában még meg sem született az az alkotmányos szellem (és alkotmány), amelyre teljes biztonsággal, jogi és politikai szempontból is megkérdőjelezhetetlenül hivatkozhatna. Ennek hiányában viszont az Alkotmánybíróság nem pusztán alkotmányértelmezést folytat, hanem valójában kénytelen alkotmányozó munkát is végezni (természetesen csak időközönként és főleg részkérdésekben). Ez pedig már az Alkotmánybíróság alkotmányos szerepén való túllépést jelent, hiszen alapfeladata a demokratikus intézményrendszeren belül az alkotmány védelme, s nem pedig annak megteremtése.

Természetesen mindez nem véletlen, az alkotmánybírák valószínűleg a legkevésbé sem szívesen vállalják át a parlament feladatait, s vélhetően nehezükre is esik ebben a szerepben fellépni. Ám a mai, alkotmányos szempontból nem teljesen kiforrott, időnként exlex állapot kikényszeríti az Alkotmánybíróság alkotmánypótló funkcióinak érvényesítését. Mindebből viszont az következik, hogy az egyik legsürgetőbb politikai feladat nem lehet más, mint egy új, konszenzusos alkotmány megteremtése. Az 1989. évi alkotmánymódosítás ugyanis láthatóan nem elégíti ki a vele szemben támasztott követelményeket, ezért elkerülhetetlen, hogy az összes mértékadó politikai erő együttműködésével kezdődjön meg egy valóban legitim alkotmány kidolgozása. Ennek alapvető jelentősége az lenne, hogy létrejöhetne egy olyan normarendszer, amely minden politikai erő által elfogadott és mindegyik felett áll, ezáltal az áttekinthető kereteket ad a politikai küzdelmeknek. Egyben lehetőséget adna arra, hogy egy „magasabb” szempontból lehessen megítélni például az egyes pártok vagy a kormányzat politikai lépéseit.

Ha egy legitim alkotmány létrejönne, akkor az Alkotmánybíróság is visszavonulhatna a napi politikai küzdelmekből. S ezáltal visszanyerné - vagy talán végre megszerezné - a neki feltétlenül kijáró tiszteletet.

Fricz Tamás