Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-16 / 8415. szám
HVG, 1993.febr.6. Javasolt Ipar- és piacvédelmi Intézkedések • kormány középtávú Iparpolitikája alapján Átmenet vámemeléspapinpar termékek padlóburkoló csempe egyes gumiipari termékek apő- és textilruházat termékek polipropilén, poietHAn. poksztrd biztonság es húzoE síküveg Vámcsökkentés egyes növényvédő hatóanyagok egyes gyógyszerhatóanyagok ke-eypa--alkatrészek egyes vegyipari és kohászati termék* egyes a: energiaracionalizálást elősegíti berendezések Értókkiegyentílő vám: kohásza! Minőségtanúsítás lendszer.háztartási készülékek és eszközök bőr-, szőrme-, cpó- és textilruházat Állam megrendelések szabályozása tá\tóz lesi eszközök jármüvek Importkvóták tenmalása téxtüpar Forrás: Ipa- és Kereskedelmi Minisztérium túl - csúcsminisztériumi babérokra törve - a gazdaságpolitika egészét próbálta megfogalmazni. „A tervezet egyfelől megcsillantotta, hogy a tárca képes bizonyos ipari érdekek felvállalására, másfelől viszont arra is alkalmas volt, hogv ráébressze a kormányt, szüksége van az IKM kapcsolataira"-jellemezte a helyzetet Török Adám, az Ipar- és Vállalkozáskutató Intézet igazgatója. Bagó Eszter, az IKM főosztályvezető-helyettese szerint viszont nem gondoltak arra, hogv „ez a tervezet érv lehet minisztériumok összevonása mellett: egyszerűen igyekeztünk gazdaságpolitikai és nem IKM szemszögből fogalmazni" - magvarázta. A január 7-i kormányülésen elhangzott észrevételek nyomán a középtávú iparpolitika végleges változatában az IKM szakemberei mindenesetre érezhetően csökkentették a korábbi etatista beütéseket, és finomabban fogalmazták meg az ipari tárcának a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával (NGKM) és a Pénzügyminisztériummal (PM) ütköző érdekeit. Az újabb változatban a privatizációról szóló részt például gvakorlatilag felváltotta a Gazdasági Kabinetben 1992 nyarán elfogadott privatizációs stratégiára történő hivatkozás. A végleges formáját elnyert dokumentum ennek ellenére az árfolyampolitika kérdésében továbbra is vitatkozni látszik a PM álul még októberben készített „A kormányzat 1995-94. évi gazdaságpolitikai feladauiról’ című dokumentummal. Míg az IKM-ben született kormányanyag az eddigi reálfelértékelő árfolyampolitika megváltozutását szorgalmazza, addig a PM-é a mostani gyakorlat folyutása mellett tör lándzsát. Nyílt kapukat dönget ugyanakkor az iparpolitika, amikor a sikeres struktúraváltás egyik alapfeltételének az alacsonyabb közterheket tekinti, hiszen ezzel a problémával a „második Kupa-program" is foglalkozik, csak éppen megoldást nem kínál. Nem ez az egyetlen példa a kormány gazdaságpolitikai meghasonlottságára. Az építőipar például az IKM szerint már 1995- ben sikerágazattá tehető, jelentős részben az állami és az infrastrukturális beruházások segítségével, a költségvetés felett őrködő PM viszont, miként máshol, úgv ezen a téren sem Urtja „szükségesnek és célravezetőnek a mesterséges keresletbővitést". Ezzel kapcsolatban a tárcaközi kompromisszum eredménye kimerül abban, hogy a végleges szövegben már ritkábban olvasható a „hitelezni, támogatni kell” kívánalma, ahol mégis előfordul, ott mindig kiegészíti „a költségvetés helyzetétől függően" fordulat. Az egymásnak nem egy helyütt ellentmondó kormányprogramok talán csak a követő, kooperációs jellegűnek jósolt ipar jövőkép fő vonalainál fedik egymást: mivel ez teljességgel az ipari tárca kompetenciája. A bővülő kooperációs kapcsolatok viszont megkövetelik, hogy minél több külföldi, részben multinacionális cég jelenjen meg Magyarországon. Mint- • hogy azonban a kormány értékelése szerint a vonzó állami vállalatok már elkeltek, így ezek után a zöldmezős külföldi beruházásokat kell ösztönözni. A koncepció szerint a „különösen nagy beruházásra" vállalkozó multik adópreferenciákra számíthatnak, a szubjektív elbírálás lehetőségét muutja viszont, hogy elmarad a meghatározása annak, mi számít „különösen" nagynak. Az általános és a szelektív kedvezmény sajátos kombinációjának tűnik az az elképzelés, amely szerint a termelőtevékenységet folyutó cégek új befektetéseik erejéig csökkenthetnék társasági adójukat. Ezzel a módszerrel válunák fel egyébként a külföldi beruházók lassan megszűnő korábbi adókedvezményeit is. Az iparpolitika arzenáljában a beruházásösztönzés mellett kétségkívül az ipar- és piacvédelem a másik legviuiottabb, a vállalkozók körében egvre hangosabban sürgetett, ám igencsak kétélű fegyver. A hatósági lehetőségek ezen a téren - az Európai Közösséggel kötött megállapodás és az Általános Kereskedelmi és Vámurifa Egvezménvben (GATT) előírt kötelezettségek miatt - ma elsősorban a vámon kívüli eszközök között kereshetők. Az ipari kormánvzat szerint piacvédelemre nem csupán a születő iparágak védelme érdekében, de a gazdasági erőfölénnyel, monopolhelyzetekkel történő visszaélés megakadályozására is szükség van Magyarországon, annak részleteivel azonban adós marad, hogv a magyar gazdaság mely területein kell esetleg előbb vagv utóbb ilyen beavatkozáshoz folyamodni. Ehelyett az IKM a minőségunúsítási rendszer bevezetésével tervezi megóvni például a hazai összeszerelőket és gyártókat a Távol-Keletről érkező