Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-15 / 8414. szám
Magyar Hírlap 1993.febr.9. V/ O pártokat is megóvná ártól, hogy tevékenységüket azonosítsák a végrehajtó hatalom melléfogásaival. Ezzel szemben a parlamenti bizottságok többnyire erkölcsi támogatásukról biztosítják a kormány azon tagjait is, akik alkalmasint botrányos intézkedéseket hoznak. — Csupán a bizottsági szándék hiányzik? — Nem, ugyanis ma egy parlamenti bizottság sem tekinthet be minden dokumentumba, mert az érintett minisztériumok például államtitokra vagy a személyiségi jogok védelmére hivatkozással megtagadhatják bizonyos okmányok kiadását. Annak ellenére is, hogy a parlamenti bizottság e jogát az alkotmány rögzíti. Ráadásul a kormánypárti többség rendszerint meg is akadályozza, hogy bármilyen ügyben vizsgálat induljon. Ezzel kapcsolatban viszont hangsúlyozni kell, hogy a rendőrség igazi kontrollját inkább a precíz jogszabályok jelentenék, illetve a jól működő belső ellenőrzés. — A rendőrség tevékenységének ellenőrzését jelentené az is, ha az önkormányzatok beleszólási jogot kapnának az apparátus tevékenységébe. Ismereteim szerint ebben sincs megegyezés. — Mi úgy látjuk, hogy a társadalmi kontrollt helyi szinten is meg kell valósítani, mert a polgárok támogatása nélkül nincs erős rendőrség. Ez pedig intézményesen az önkormányzatokon keresztül érvényesülhet. Önkormányzati rendőrség létrehozását nem kívánjuk, azt nem is tartjuk szerencsés ötletnek... — Korábban viszont többen másként vélekedtek. — Igen, az SZDSZ-ben, de a rendőrség szakértői között is támogatták néhányan ezt az elképzelést. Am a jelenlegi helyzetben komoly veszélyekkel is járhatna a centrális rendőrség lebontása, illetve az új apparátus felépítése. Ugyanakkor egy rosszul működő önkormányzat nyilván kedvezőtlenül befolyásolná a rendőrség munkáját. A helyi hatalom kontrolljára azonban szükség van, márcsak azért is, mert az önkormányzatok sora — például pénzzel, ingatlanokkal, szolgálati lakásokkal — támogatja a rendőrséget, így a számon kérésre is joga van. A jelenleg beterjesztett tervezet viszont a kapitányok kinevezésének rendjéről szóló jogszabályhoz képest is visszalépést jelent, hiszen az az önkormányzatoknak vétójogot biztosított, amiről már szó sincs. — Milyen kompromisszumot tartanak elfogadhatónak? — Teljesen nyitottak vagyunk, s elfogadhatónak találnánk például azt, ha az önkormányzatoknak biztosítanák a jogot, hogy bizonyos esetekben véleményt nyilváníthassanak. Amennyiben például a helyi rendőrség nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, az önkormányzat kezdeményezhesse a kapitány felelősségre vonását, esetleg nyilváníthasson véleményt a területén dolgozók előmeneteléről. Egyes kérdésekben — ilyen lehet a kapitány kinevezése is — pedig szerencsés lenne, ha az önkormányzat akár vétójogot kapna. — A rendőrség tevékenysége szempontjából mindezeknél fontosabb lehet a tervezet azon része, amely az apparátus szakmai munkájáról szól. — A rendőr feladatait, jogait és kötelezettségeit, az eljárás rendjét és más részleteket szabályozó fejezetek politikai szempontból elfogadhatónak tűnnek. Igaz, szakmai megfontolásokból azokon is lehet j vitatkozni, amint arra a közelmúltban egy jogászfórumon volt is példa. Ez azonban nem lehet a megegyezés gátja. A jogszabály önmagában egyébként sem akadályozhatja meg, hogy a rendőr visszaéljen a hatalmával. Amennyiben erre törekednénk, olyan törvényt kellene hozni, amely az apparátus tevékenységét tökéletesen megbénítaná. Erre más területeken — így a gazdaságban — akad is példa. ; Egyébként ha bizalom van a rendőrség iránt, viszonylag lazább jogszabályok mellett is lehet dolgozni. Ez a nyugati államokban szokásos megoldás, ahol kevesebb a korlátozás, miközben igen szigorú a bírói kontroll és a belső ellenőrzés. — A rendőrség tagjai rendre j szót emelnek a törvénytervezet mi- , előbbi elfogadása mellett, de az el- • lenzék is sürgeti a jogszabály meg- * születését. Mindezek ellenére miért j nincs előrelépés? — A kormány tavaly márciusban a parlament elé terjesztette a tervezetet, ám az, hogy az Országgyűlés miről tárgyal, a kormányzati többség akaratán múlik. Ha tehát a koalíció soha meg nem születő - szövetkezeti törvényekről vagy igazságtételi koncepciókról akar tárgyalni, az kerül az Országgyűlés elé. A rendőrségi törvény kapcsán egyébként úgy vélem, a kormány érdekei ambivalensek. Miközben a hatalomnak a rendőrség szervezeti rendszerének, hierarchiájának kialakításához törvényi telhatalmazásra lenne szüksége, a tételes szabályok tekintetében — ahol egyébként politikai vitára alig lehetne számítani — nem ilyen egyértelmű a helyzet. A rendőrség ugyanis a jelenlegi tervezet elfogadása esetén is szigorúbb kontrolL alá kerülne, mint ma, amikor gyakorlatilag törvényi szabályozás nélkül dolgozhat. hiszen csupán egy korábbi minisztertanácsi rendelet és a közlönyben kihirdetett — belügyminiszteri rendelettel életbe léptetett — szolgálati szabályzat létezik. — Ami viszont alkotmánysértő, hiszen miniszteri rendelettel korlátoz alapvető jogokat. Mi történnék, ha ezt valaki az Alkotmánybíróság előtt megtámadná? — A kényszerítő intézkedéseket bizonyára alkotmánysértőnek minősítenék. De azt se feledjük, hogy ezekben a kérdésekben a strasbourgi nemzetközi bírósághoz is lehet majd fordulni. — Amennyiben a tervezetet végre a parlament napirendjére tűznék, mire lehetne számítani? — A konszenzus hiánya nem akadályozhatná meg a törvény elfogadását, hiszen a politikai megfontolásokból vitatott kérdésekben jelenleg is van számunkra elfogadható szabályozás. Amennyiben tehát a egész tervezet tekintetében nem lenne megegyezés, legalább a rendőrség tevékenységét szabályozó normákat meg kellene hozni. • Lencsés Károly Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban átdolgozásra visszavonta a rendőrségről szóló törvény tervezetét, mivel a parlament időközben elfogadta a személyes adatok nyilvántartásáról szóló törvényt. Az alkotók szándéka szerint, újólag előterjesztendő változat már összhangban áll e törvény rendelkezéseivel. Ugyancsak érinti a tervezetet, hogy a kormány határozata értelmében a Köztársasági Órezered ez év január 1-jétől nem önálló szervként, hanem a rendőrség egyik egységeként működik tovább. Miután a kormány saját tervezetéhez utólag már nem nyújthat be módosítójavaslatot, mindenképpen szükség volt a törvény átdolgozására.
