Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-15 / 8414. szám

Magyar Hírlap 1993.febr.9. V/ O pártokat is megóvná ártól, hogy te­vékenységüket azonosítsák a vég­rehajtó hatalom melléfogásaival. Ezzel szemben a parlamenti bizott­ságok többnyire erkölcsi támogatá­sukról biztosítják a kormány azon tagjait is, akik alkalmasint botrá­nyos intézkedéseket hoznak. — Csupán a bizottsági szándék hiányzik? — Nem, ugyanis ma egy parla­menti bizottság sem tekinthet be minden dokumentumba, mert az érintett minisztériumok például ál­lamtitokra vagy a személyiségi jo­gok védelmére hivatkozással meg­tagadhatják bizonyos okmányok kiadását. Annak ellenére is, hogy a parlamenti bizottság e jogát az al­kotmány rögzíti. Ráadásul a kor­mánypárti többség rendszerint meg is akadályozza, hogy bármilyen ügyben vizsgálat induljon. Ezzel kapcsolatban viszont hangsúlyozni kell, hogy a rendőrség igazi kont­rollját inkább a precíz jogszabá­lyok jelentenék, illetve a jól műkö­dő belső ellenőrzés. — A rendőrség tevékenységének ellenőrzését jelentené az is, ha az önkormányzatok beleszólási jogot kapnának az apparátus tevékeny­ségébe. Ismereteim szerint ebben sincs megegyezés. — Mi úgy látjuk, hogy a társa­dalmi kontrollt helyi szinten is meg kell valósítani, mert a polgá­rok támogatása nélkül nincs erős rendőrség. Ez pedig intézményesen az önkormányzatokon keresztül ér­vényesülhet. Önkormányzati rend­őrség létrehozását nem kívánjuk, azt nem is tartjuk szerencsés ötlet­nek... — Korábban viszont többen másként vélekedtek. — Igen, az SZDSZ-ben, de a rendőrség szakértői között is támo­gatták néhányan ezt az elképzelést. Am a jelenlegi helyzetben komoly veszélyekkel is járhatna a centrális rendőrség lebontása, illetve az új apparátus felépítése. Ugyanakkor egy rosszul működő önkormányzat nyilván kedvezőtlenül befolyásol­ná a rendőrség munkáját. A helyi hatalom kontrolljára azonban szük­ség van, márcsak azért is, mert az önkormányzatok sora — például pénzzel, ingatlanokkal, szolgálati lakásokkal — támogatja a rendőr­séget, így a számon kérésre is joga van. A jelenleg beterjesztett terve­zet viszont a kapitányok kinevezé­sének rendjéről szóló jogszabály­hoz képest is visszalépést jelent, hiszen az az önkormányzatoknak vétójogot biztosított, amiről már szó sincs. — Milyen kompromisszumot tartanak elfogadhatónak? — Teljesen nyitottak vagyunk, s elfogadhatónak találnánk például azt, ha az önkormányzatoknak biz­tosítanák a jogot, hogy bizonyos esetekben véleményt nyilváníthas­sanak. Amennyiben például a helyi rendőrség nem felel meg a vele szemben támasztott követelmé­nyeknek, az önkormányzat kezde­ményezhesse a kapitány felelős­ségre vonását, esetleg nyilváníthas­son véleményt a területén dolgo­zók előmeneteléről. Egyes kérdé­sekben — ilyen lehet a kapitány kinevezése is — pedig szerencsés lenne, ha az önkormányzat akár vétójogot kapna. — A rendőrség tevékenysége szempontjából mindezeknél fonto­sabb lehet a tervezet azon része, amely az apparátus szakmai mun­kájáról szól. — A rendőr feladatait, jogait és kötelezettségeit, az eljárás rendjét és más részleteket szabályozó feje­zetek politikai szempontból elfo­gadhatónak tűnnek. Igaz, szakmai megfontolásokból azokon is lehet j vitatkozni, amint arra a közelmúlt­ban egy jogászfórumon volt is pél­da. Ez azonban nem lehet a meg­egyezés gátja. A jogszabály önma­gában egyébként sem akadályoz­hatja meg, hogy a rendőr visszaél­jen a hatalmával. Amennyiben erre törekednénk, olyan törvényt kelle­ne hozni, amely az apparátus tevé­kenységét tökéletesen megbéníta­ná. Erre más területeken — így a gazdaságban — akad is példa. ; Egyébként ha bizalom van a rend­őrség iránt, viszonylag lazább jog­szabályok mellett is lehet dolgozni. Ez a nyugati államokban szokásos megoldás, ahol kevesebb a korláto­zás, miközben igen szigorú a bírói kontroll és a belső ellenőrzés. — A rendőrség tagjai rendre j szót emelnek a törvénytervezet mi- , előbbi elfogadása mellett, de az el- • lenzék is sürgeti a jogszabály meg- * születését. Mindezek ellenére miért j nincs előrelépés? — A kormány tavaly március­ban a parlament elé terjesztette a tervezetet, ám az, hogy az Ország­­gyűlés miről tárgyal, a kormányza­ti többség akaratán múlik. Ha tehát a koalíció soha meg nem születő - szövetkezeti törvényekről vagy igazságtételi koncepciókról akar tárgyalni, az kerül az Országgyűlés elé. A rendőrségi törvény kapcsán egyébként úgy vélem, a kormány érdekei ambivalensek. Miközben a hatalomnak a rendőrség szervezeti rendszerének, hierarchiájának ki­alakításához törvényi telhatalma­­zásra lenne szüksége, a tételes sza­bályok tekintetében — ahol egyéb­ként politikai vitára alig lehetne számítani — nem ilyen egyértelmű a helyzet. A rendőrség ugyanis a jelenlegi tervezet elfogadása esetén is szigorúbb kontrolL alá kerülne, mint ma, amikor gyakorlatilag tör­vényi szabályozás nélkül dolgoz­hat. hiszen csupán egy korábbi mi­nisztertanácsi rendelet és a köz­lönyben kihirdetett — belügymi­niszteri rendelettel életbe léptetett — szolgálati szabályzat létezik. — Ami viszont alkotmánysértő, hiszen miniszteri rendelettel korlá­toz alapvető jogokat. Mi történnék, ha ezt valaki az Alkotmánybíróság előtt megtámadná? — A kényszerítő intézkedéseket bizonyára alkotmánysértőnek mi­nősítenék. De azt se feledjük, hogy ezekben a kérdésekben a strasbour­­gi nemzetközi bírósághoz is lehet majd fordulni. — Amennyiben a tervezetet vég­re a parlament napirendjére tűz­nék, mire lehetne számítani? — A konszenzus hiánya nem akadályozhatná meg a törvény el­fogadását, hiszen a politikai meg­fontolásokból vitatott kérdésekben jelenleg is van számunkra elfogad­ható szabályozás. Amennyiben te­hát a egész tervezet tekintetében nem lenne megegyezés, legalább a rendőrség tevékenységét szabályo­zó normákat meg kellene hozni. • Lencsés Károly Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban átdolgozásra vissza­vonta a rendőrségről szóló törvény tervezetét, mivel a parlament időközben elfogadta a személyes adatok nyilvántartásáról szóló tör­vényt. Az alkotók szándéka szerint, újólag előterjesztendő változat már összhangban áll e törvény rendelkezéseivel. Ugyancsak érinti a tervezetet, hogy a kormány határozata értelmében a Köztársasági Órezered ez év január 1-jétől nem önálló szervként, hanem a rend­őrség egyik egységeként működik tovább. Miután a kormány saját tervezetéhez utólag már nem nyújthat be módosítójavaslatot, min­denképpen szükség volt a törvény átdolgozására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom