Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-01 / 8406. szám

Pesti Hírlap, 1993.jan.27.33 KONGRESSZUS UTÁN, AVAGY EGY ESZME MEGSZILÁRDULÁSA Visszarendeződés, de nem visszalépés! INTERJÚ BORBÉLY IMRÉVEL, AZ RMDSZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉGÉNEK TAGJÁVAL . Több mint eey hét ii eltelt már a Romániái Magyar Demokrata Szövetség 111. kongresszusa óta. Mint is­meretes, a szervezetben nem történi meg az, amire az ellendrukkerek és a bo­rúlátók számítottak: az RMDSZ nem hullott dara­bokra, továbbra is egysé­ges egészként képviseli — a prrlamenlben is — Ro­mániában a magyarság ér­dekeit. A Pesti Hírlapnak adott inlenúban Borbély Imre országos elnökségi tag átfogó képet ad arról, hogyan értékelhető a kongresszus, s mi vár ez­után az RMDSZ-re. gumgiiáM.maú — Romániában összekuszá­­lódtak a magyarság önrendel­kezésének utján tett lépések, a prioritások megváltoztak, dfetdültek. Azok a politiku­saink, akik korábban mérsé­keltnek nevezték magukat, bárom évig minden politikai eszközt felhasználva gátolták meg e politikai célok nyílt fel­vállalását. Ez, valamint az a tény, hogy a román társada­lom máig ál parlamentáris diktatúrában él, lehetetlenné telte a tisztázó folyamatok nyilvánosságra hozatalát. A kolozsvári autonómia-nyilat­kozat elótű időszakban nem lehetett elvégezni a nyilvános­ság bevonásával azt a politikai munkát, amelyet a más, valós demukráciában élő népcso­portok teoretikusai, újságírói és politikai képviselői véghez­­viltek. Tudomásom szerint az autonómiájukért oly eredmé­nyesen harcoló dél-liroliak egymással összhangban hoz­ták létre terveiket, amíg meg­született az a változat, amelyet a római olasz parlament elfo­gadóit. Mi egy, a bukaresti par­lament által elfogadott autonó­mia-tervről álmodni sem me­rünk. Ugyanakkor azáltal, hogy ebben a legelemibb cél­ban nem volt konszenzus kö­zöttünk és az RMDSZ-en belül egy óriási tábor, az elnökkel az élen, ellene volt az önrendelke­zési törekvések megliirdelésé­­nek, lehetetlen volt összehan­gol koncepció kidolgozása. Igaz, több ilyen terv születető Szóra Gém alkotmánymódosítá­­si és törvénytervezete, Csapó Jó­zsef három változatú mtmo­­randumtervezeie, valamint Ba­lázs Sándor professzor önren­delkezési statútuma. Ezek kö­zött még a mai napig sem tör­tént egyeztetés. — Milyen változást jelentett a Kolozsvári nyilatkozat elfo­gadását — A Kolozsvári nyilatkozat messze meghaladja más ha­sonló dokumentumok jelen­tőségét, hiszen Erdélyben mentális-eszmei gátszakadást jelentett. A nyilatkozat egye­lőre csak a politikai mandá­tum .tál döntésre jogosullak többségi akaratát tükrözi. Tá­vol állunk még attól, hogy a tagság világosan lássa, mit is jelent a gyakorlatban az ok­mány, s hogy megszületése után milyen irányba indulha­tunk e| Ebben az értelemben a kongresszus jelentős előre­lépés volt. Az autonómia kivi­telezése társadalmi és. politi­kai szerveződési 'folyamat egyben, de elsősorban belső tevékenység. Ugyanis amíg Romániában az álpariamen­­tálts diktatúra Űrt, csak a szervezeten belül képzelhető d az önrendelkezést, az ön­kormányzati struktúra kiépí­tése A törvények alapján mi néppártként működünk, amely beidé egy önkormány­zati rendszerbe szerveződik. — Mit jelenthet a gyakor­latban az autonómiát — A személyi autonómia dvén épülő önkormányzati rendszer általános, titkos és közvetlen szavazások útján jö­het létre és eképpen válhat le­gitimmé politikai szinten. Olyan vezetőtestület születik meg, amelyben minden kép­­visdő az így létrejövő erdélyi magyar miniparlameniben személyi legitimitással rendd­­kezik majd. Ez azt jdenti, hogy nem listás választások lesznek, nem pártokra, ha­nem személyekre voksolunk. Az dnükségei a többségi koa­líció nevezi ki, amdy egy ki­sebbségi kormány funkcióját vállalhatja fd, hiszen például a legitimitásnak köszönhető­en joga lesz egy költségvetés kezelőéhez is. Ez jelentheti az első komoly lépőt az ön­­renddkezés útján. Sajnos, ' fontos tényező az iS, hogy a rendszerváltozás a román de­mokratikus dlenzék politikai győzelméhez kötődik, így egydőre vámunk kdl. — Miként illeszkedik az ön állal felvázolt fokozatos meg­­erisödishez esz új RMDSZ-el­, nők személye, illetve az elnök­ség összetételei — Az dengedhetetlenül szükséges konszenzust csak nemzetiségi közakaratul le­hel megvalósíuni, s úgy vé­lem, ez a kongrőszusi prog­ramkidolgozás közben márts körvonalazódni kezdett. A konkrét megvalósításhoz csakis olyan dnök személye jöhetett számításba, aki osz­tatlanul élvezi a tagság bizal­mát. Az elnökjdöTtek közül mind Tókés lászló, mind Mar­kó Béla deget tettek ennek az ajapvető követelménynek. ^ Úgy gopdolom, Tókéf Lásíló „ bölcsen cselekedett, amikor nem vállalta ezt a nagy meg­­lerhdéssd járó megbízatást és újraválasztott liszldelbeli dnöki funkciójában megma­radt abban a szerepköréi en, amely fölötte áll a politikai erőterek horizontális szintjé­nek. Ugyanakkor végtelenül örvendek Markó Béla megvá­lasztatásának, hiszen a kong­resszust megelőző kerék­asztal-tárgyalásokon, amelye­ken a Küldöttek Országos Ta­nácsának megbízásában részi­vel! az erdélyi magyar politi­kai paletu minden képviselő­je és színárnyalata, Verestóy At­tilától Katona Adómig, Magyari Nándor Lászlótól Csapó Jóuefig, Markó Béla kooperatív, kon­szenzusra törekvő szeméiyisé­te a mérleg nyelvét jdentette. eményeink szerint tehát ő képviselheti azt a kiegyensú­lyozó tisztességes racionali­tást, amelyben . megbízha­tunk. Markó Béla erre az át­meneti periódusra ideális ti­nóké Iőz az RMDSZ-nek. — Az inkább liberális ori­entációjú Szabadelvi Kör egyes politikusai, teoretikusai kezdetben nehezen fogadták el az autonómia megvalósításá­ról közzétett elképzeléseket, a kolozsvári nyilatkozat megszü­letést érdekében kifejtett erófe­­uUéseket. — Ez után ahhoz a lejára­­lási kampányhoz kapcsolha­tó, amelyet a román ultrana­­donalista szárny fejtett ki sze­mélyem dien az utóbbi hóna­pokban és amelyben egyes képvisdőlársaim is tevőlege­sen segédkeztek. A romániai magyarság politikai éleiét ft­fydemmel követők körében öztudott, kik azok, akik sze­rint összefüggést lehetne U- lálni személyem és egy hipo- i lelikus székely fegyverkezés, ■ vagy pedig egy romániai pol­gárháború tudatot gerjőzlé­­sc között. Gondolom, ennek a mesterségesen gerjőztett sá­táni képnek az egyesek tudat­alattijában való villongása, va­lamint annak a ténynek, hogy liberális gondolkozásom da­cára nyíl un és fenitunás nél­kül vállalom magyarságtud­atomat és fenntartás nélkül szeretem a nemzetemet, kö­szönhető egyő Szabadelvű körösök személyem iránt táp­lált dlenérzésc. Nincs meg bennem az árnyalata sem an­nak a szándéknak, hogy cso­portos érzelmet, érdekeket és célkitűzést másoktól erősza­kosan elvárjak. — A kongresszuson Bárki Éva Mária bécsi nemzetközi jo­gász, a Nemzetközi Erdély Bi­zottság és a kisebbségben éli et­nikai népcsoportok európai vé­delmi szervezetének '(PÚK) él­ne knőjt arra próbálta rávenni az RMDSZ bolitikusait, hogy minél nyíltabban fogalmazzák wieg a romániai magyarság autonómia- és önrendelkezési igényeit, ioghöveteléseit. Sze­rinte ezzel sokkal nagyobb bi­zalmat ébresztenek az úgy iránt mind a demokratikus ro­mánság, mind a nemzetközi bo- Htikai miéznények körében. Hs­­ányuha politikusaink részéről a világos beszédhez, az áttetszőpo- Htikákoz való bátorságot ét az ássinieségeL Mintha akolaztvá­­ri nyilatkozat után az RMDSZ boRÍizáldsi stílusa is közelebb került volna a Bárki Éva által hangoztatott európai igények­hez, de nem teljesen... — Bárki Éva Mária kong­resszusi fdszólalása indokolt ismétlése volt tavalyelőtti be­szédének, annál is inkább, mert ez a kongresszus vissza­lépés volt a Kolozsvári nyilat­kozathoz képest... Hogy jó vagy rossz értelemben, ennek daöniését másokra bíznám, és tömegpszichológiai hatás­ként érte!mezem. A Kolozsvá­ri nyilatkozat ugyanis a ko­rábbi állásponthoz képest óri­ási ugrás volt előre! Most egy természetes visszarendeződés Unúi vagyunk, amdy viszont nem jeleni valódi visszalépést. Egy kis visszafogottság szük­séges ahhoz, hogy az addig nagyon dőretörő, az őnren­­ddkezési igényt radikális megfogalmazással és nyfltság- Fal felvállaló poliukusok, mint Szőcs Géza, Kohumbán Gábor, Csapó József és jóma­gam, valamint azok, akik azt ellenezték, közös frontot ala­kíthassanak. Bárki Éva nincs abban a helyzetben, hogy pontosan érzékdje ezeket a dimenziókat a maguk sokszor

Next

/
Oldalképek
Tartalom