Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-01 / 8406. szám

Pesti Hírlap, 1993.jan.27 34 kegyetlen valóságában, hi­szen ő nem él itt Erdélyben. Bár tudja, nem éli át, mit je­lent a romániai látszaldemok­­rádában működd féldiktatú­­ra agresszív és fondorlatos politikai dzsungelében szá­mára normális a egyértelmű dolgokat keresztülvinni, akár a magyarság körében is. Ezért olyan megoldásokat vetít a mi helyzetünkre, amelyek meg­valósíthatók a működő de­mokráciákban, de itt még nem. Nemcsak mi vagyunk kitéve a politikai nyomásnak, hanem a románság is. Van egy küszöb, amit soha nem szabad, hogy áilépjürk. Ezt a küszöböt mindig magasabbra kell emelnünk, de amíg ez nem sikerül, nem szabad lép­nünk. Szerintem az önrendel­kezési, önkormányzati törek­vés nagyobb kibontakozása csak fölösleges támadási fel­ületet nyújtott volna ultrana­­donalista ellenségeink számá­ra. Minél több paragrafust fo­galmazunk meg, annál többe lehet belekötni. — A hongresszut előli több cikk ti megjelent a romániai iajtóban, amelyek az RMDSí­rt nine veiiOyemek tűnő hangnemben íródtak ii nem ki­zárólag sz/hótégezek tollából. Milyen tendenciákhoz kapcsol­ható ez ax irányzat? — létezik egy csoport, amelynek az úgynevezett hangadói Tőkés László, Csa­pó József, Szócs Géza és Ko­­(umbán Gábor. Azt hiszem, sokan sok esetben mechani­kusan átveszik a magyaror­szági, késhegyre menő meg­osztott helyzetet, az MDF— SZDSZ szembenállást, és ke­resve kulalják, nálunk ki is az a hatalmat kisajátító nemzeti radikális politikus, akit ezzel a váddal meg lehet bélyegezni. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy e csoportosulás tagjai­nak tudatalattijába bevésőd­nek azok a panelek, amelye­ket a román nemzeti kommu­nista sajtó propagandája ró­lunk, a román nemzeti közös­ségnek szánt, és önkéntelenül keresik azokat a magyarokat, akikre ezek a fantomképek érvényesek. Ezen rikkek je­lentősége bomlasztó és kárté­kony a romániai magyarságra nézve, de konstruktív vitára érdemes állásfoglalást tükröz­nek. A poputizmus annyira kiizzik belőlük, mint egyes magyarországi szélsőjobb , pamfletlekből. Az RMuSZ négy országos jelentőségű vá­lasztáson vitte urnákhoz a ro­mániai magyarságot romá­niai, magyarországi és külföl­di fórumok által egyaránt el­ismerten. Ennek a lemért le­­giümitású szervezetnek veze­­tőtestülete a kongresszus és az azt helyettesítő Küldöttek Országos Tanácsa. Ez a testü­let összhangban, konszenzus­sal határozta el a kolozsvári önrendelkezési nyilatkozat meghozását. Ez azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb po­litikai legitimitással tette meg azt, amelyre a romániai ma­gyarság nevében ma egy tes­tület képes, kivéve a referen­dumot. Ezzel a nyilatkozattal szembeállítják azt a groteszk állítást, hogy a KOT az auto­nómia-kérdésben nem kérte ki a szakértők véleményét. A KOT-ba többnyire poliukuso­­kat és politikában jártas idői­teket delegálnak a különböző alapszervezetek, akikről fdté­­tdeznünk kell, hogybizonyoí politikai és közösségi érde­kekre vonatkozó tudásanya­got hordoznak magukban. A szakértdmet én a Gutenberg óta érvényes klasszikus mód­­szerrd szeretem ápolni ma­gamban, amdy tudomásom szerint a humanista műveltsé­gű erdélyi hagyományok alapján, a magyarság körében még mindig általánosan dler­jedt: siakkönyvek olvasásával, tanulmányozásával. Meggyő­ződésem, hogy nagyon sok KOT-bdi küldött tánam ha­sonlóan csdekszik. Mindezek tükrében nevetségesnek talá­lom az olyan felháborodott hangú dlenvetésekel, hogy a KOT mién merészelt döntést hozni, midőtt részletesen ta­nácskozott volna a szakértők­­kd? A cikkek is azt sugallják, hogy a nyilatkozat után nyis­sunk vitát arról, ami már d­­döntetett és kinyílvánítatott. Erre a mai világban egyetlen politikai miliőben van párhu­zam. Iránban, a parlament döntései után felülvizsgál egy másik fórum, amdy a fdsőbb szintről, Allahtól kapja politi­kai legitimitását. Iránban fun­damentalista Iszlám Köztár­saság működik egy olyan po­litikai gyakorlat alapján, hogy már meghozott politikai dön­téseket egy, az Istentől kapott legitimiiású testület felül­vizsgálja. Ha egy ilyen dimen­­zióbdi legitimitást feltételez magáról az a csoportosulás, amely egy politikai döntés utáni fdülvizsgálási és szente­sítés! igénnyel lépett fel cikke­iben az RMDSZ vezetőivel és a KOT-tal szemben, fdléte­­lezhető, hogy inkább, keresz­tények lévén, legalábbis a Szentlélek szállta meg tagjait. Mi viszont itt Erdélyben nem egy, az iránihoz hasonló, fun­damentalista, irracionális de­mokráciát akarunk kiépíteni a magyarság számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom