Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-12 / 8413. szám

Új Magyarország, 1993.febr.8. 31 Csak az alkotó műszakiakat támogatjuk Interjú Pungor Ernő tárca nélküli miniszterrel Siklós Csaba közlekedési miniszter a minap indította útjára a me­netrendszerű kombinált vízi-közúti fuvarozást a Dunán. Avató be­szédében kiemelte Pungor Ernő kollégájának, tárca nélküli mi­niszternek 4 műszaki fejlesztés terén az ügyhöz nyújtott segítsé­gét- Mit tett ebben az ügyben a műszaki fejlesztés kormányzati csapata? - kér­deztük elöljáróban Pungor Ernő akadémikus-minisztert, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnökét. ■ •- A műszaki fejlesztésnek az a hivatása, hogy segítse az országot előrehaladásában fontosnak lát­szó új technikák bevezetésében, elterjesztésében. Támogatásunk itt elsősorban anyagi természetű volt, amelynek révén szellemi ér­tékek is beáramolhattak az ország­ba. így olyan kikötórendszert fej­leszthettek ki, amely a közvetlen rakodást tette lehetővé, s a kami­onok a nyerges pótkocsikat a hajó befutása után azonnal továbbvi­hetik.- Hogyan integrálódik a tárca a gazdaság különböző szektoraihoz?- Mindenekelőtt az alulról jövő kezdeményezéseknél a kis- és kö­zépvállalatok működőképességet akarjuk felgyorsítani. Az okos, vállalkozó típusú műszaki embe­rektől várjuk a támogatható, vég­ső soron piac- illetve versenyké­pes áruk termeléséhez szükséges javaslatokat. Ez az egész világon alapvető tétele a műszaki fejlesz­tésnek. Támogatjuk továbbá a központi fejlesztési célok elérésére irányuló munkákat. Például atomtemető létesítésének, az or­szág telekommunikációs rendsze­rének fejlesztését, illetve azt a hát­téripart, amely fokozatos megerő­södése révén aktív rész vállalhat az erősödő magyarországi autó­gyártásban. Tevékenységünk to­vábbi csoportját alkotják az inf­rastruktúra fejlesztére irányuló erőfeszítéseink. A honi infrastruk­túra színvonalát nem kell külön jellemezni, leromlott állapotának Kátrányaival naponta ki-ki rend­szeresen találkozhat. E területre 4,5 milliárd forintot költöttünk az elmúlt két évben. Ennek nyomai elsősorban a számítógépesítésben, a műszerpark gazdagodásában ér­hetők tetten, illetve abban a tudás­ban, amelyet egy sereg szakembe­rünk szerezhetett, sajátíthatott el az általunk támogatott külföldi to­vábbképzéseken, konferenciákon. Tizenhat országgal van államközi egyezményünk, s a kapcsolatokra ma már mindenhol a projekt típu­sú együttműködés a jellemző, nem pedig az úgynevezett tudo­mányos turizmus módszere. Nem Járhat^ az az út, hogy valaki csak azért, mert vezető beosztásban van, valahova - szakmai tovább­képzés címén - kimenjen, s volta­képpen valóságos turistaként tölt­sön el külföldön bizonyos időt. Azt saját szabadságán, s a saját pénzén tegye meg a jövőben.- A nemzetközi kapcsolatok erősö­dése új kutatási programokban való részvételt is jelent?- Igen. A COST-programban j való részvételünket Lengyelor­szággal, az akkor még egységes Csehszlovákiával harcoltuk ki. Az EURÉKA-programban viszont mi vehetünk részt az egykori kom­'munista országok közül. Nemré­giben utalták át továbbá azt az tíz­millió ECU-t, azaz egymilliárd fo­rintot, amellyel az úgynevezett ACCORD-program keretében se­gíthetjük az ország tudományos fejlesztését.-A műszaki értelmiség évtizedeken keresztül érezte, hogy nincs kihasz­nálva, nem igénylik tudását, szakér­telmét. Hátrányos helyzetükről be­szélni régóta közhely. Az önök tevé­kenysége milyen alapvető iMÍltozást tud hozni ebben?- A műszaki értelmiség kategó­riájába az elmúlt évtizedekben sok mindenkit bevontak Mi az al­kotóképes műszaki gondolkodó­kat, csoportokat segítjük, s nem általánosságban támogatjuk ezt a társadalmi réteget. Adataink sze­rint közel ezerkétszáz projektet támogatunk, ez azt jelenti, hogy mintegy hatszor ennyi műszaki értelmiségi.képességeit vonjuk be a munkába. A lényeg: az alkotó embereket segítjük. Aki nem ezt teszi, annak nem tudunk semmi­féle ösztönzőrendszert kidolgoz­ni.- Véleménye szerint mi annak az oka, hogy - jóllehet nagyon is aktívan részt vesznek a gazdaságban, mint a felsoroltak mutatják - erről azonban a közvélemény kevesebbet hall?- Sajnos, a sajtó főleg olyan hí­rek után érdeklődik, amelyekben - ahogy mondani szokták - a pos­tás harapja meg a kutyát. A rend­ben zajló folyamatokat ritkábban tárják az olvasó elé. Sereg sajtótá­jékoztatót tartok magam is, ezek­ről azonban nyúlfarknyi híradá­sok jelennek csak meg. S ez nagy kár. Hiszen olyan dolgokról sem mennek így ki információk a nagyközönségnek, ezen belül a műszaki értelmiségnek, amelyek alapvetően fontosak lennének. S ami miatt számos további infor­mációs csatornát kell bekapcsol­nunk, látszólag fölöslegesen fe­csérelve rá a pénzt. Nekem egyéb­iránt jó a kapcsolatom a sajtóval, ennek ellenére bizonyos hiányos­ságokat szóvá kell tenni. Enélkül ugyanis nem javíthatunk mun­kánk hatékonyságán.- Vagyis: önöknél minden rendben van, s a hírek éppen ezért nem is ér­dekesek? ■- Azt sosem mondtam, hogy nálunk minden rendben van, csu­pán azt állítom, hogy a mi infor­mációinkból hiányoznak a blick­­fangos elemek, s így - noha gyak­ran nagyon fontos dolgokról adunk hírt - rendes útján nem jut el az érintettekhez. Horváth K. József

Next

/
Oldalképek
Tartalom