Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-12 / 8413. szám

Adósságszolgálati járulékot vezetnek be MH-Információ A gazdálkodószervezeteknek is részt kell venniük a már 2100 mil­liárd forintot meghaladó belföldi ál­lamadósság államháztartásra háruló terheinek mérséklésében. Mégpedig azért, mert az államháztartás hiányá­nak csökkentése miatt szükség van olyan lehetőségek feltárására, ame­lyek révén az állam adósságszolgála­ti kötelezettsége csökkenthető. Ilyen megoldás lehet: az államadósság egy része, 750 milliárd forint, átkerül az ÁV Rt.-hez és az ÁVÜ-höz. Elkép­zelhető az is, hogy adósságszolgálati járulékot kell fizetni az állami tulaj­dont is tartalmazó cégeknek, az ÁVÜ-nek és az ÁV Rt.-nek. Az elmúlt év végéig több mint 2100 milliárd forint belföldi állam­­adósság halmozódott fel, amelyet a gazdaság számára adottságként kell kezelni, s finanszírozását meg kell oldani — vélekednek a pénz­ügyi tárca szakemberei. így szem­behelyezkednek azzal az egyesek által gyakran hangoztatott nézettel, miszerint az államadósság egy ré­szét le kell írni. Az egyszerű tech­nikai leírás ugyanis — állítják a PM-ben — nem járható út, mivel veszélyeztetné a jövedelemtulajdo­nosok, sőt az MNB biztonságát is, s emellett a pénz stabilitásának és a pénzbe vetett bizalomnak is sokat ártana. A 2100 milliárdos belföldi ál­lamadósság közel 80 százaléka az MNB-vel szemben fennálló tarto­zásokból áll, amelyből 863 mil­liárd a forint árfolyamváltozása miatt keletkezett. További 816 mil­liárd forint a költségvetés — 1990 végéig felhalmozott — hiányának finanszírozására és egyéb költség­­vetési feladatok (vállalati adóssá­gok átvállalása, pénzintézetek alaptőke-juttatása) címén felvett hitelekből keletkezett. Ennek része az Állami Fejlesztési Intézet refi­nanszírozási hiteleinek átvállalásá­ból keletkezett 250 milliárd forint­nyi tartozás is. A 2100 milliárd forintnyi adós­ságállomány további része az álla­mi értékpapírokban meglévő adós­ság is, amelynek teljes összege ta­valy év végén 463,3 milliárd forint volt. Ebből 300 milliárd forint a költségvetés hiányának finanszíro­zására szolgált, 150 milliárd forint a lakásfinanszírozással összefüg­gésben kibocsátott kötvények miatt keletkezett, a többi pedig az MNB- től átvállalt volt rubelkövetelések fedezetére kibocsátott kötvények­ből tevődik össze. A jelentős összegre rúgó belföl­di államadósságot menedzselni kell — szorgalmazzák a pénzügyi tárca szakemberei. Mindez a költ­ségvetési hiány finanszírozására kibocsátott állami értékpapírok esetén a jövőben azt jelentené, hogy egyrészt olyan kamatkondí­ciókat alakítanak ki, amelyek ré­vén a piacon vonzóvá és eladható­vá teszik az állampapírokat, más­részt olyan futamidők megállapítá­sát foglalná magába, amelyek biz­tosítanák az adósságszolgálati ter­hek egyenletes elosztását. Az MNB-től felvett hitelek állo­mányát részben az állami költség­­vetés törlesztései, részben pedig az egzisztenciahitellel finanszírozott privatizációs bevételek csökkentik. A kettő közül csak az utóbbi eset­ben keletkezik megtakarítás az adósságszolgálati kiadásokban, mégpedig úgy, hogy az E-hitel igénybevétele révén ugyanekkora összeggel csökken a régi állam­­adósság. S mivel a legfontosabb cél az államháztartás hiányának csökkentése, ezért szükség van — a pénzügyi tárca szakemberei sze­rint — az adósságterheknek az ál­lamháztartás és a gazdasági szféra közötti megosztására. Annál is in­kább, mivel a jelenlegi államadós­ság mögött álló hitelek jelentős ré­sze a gazdasági szféra szükségle­teit elégítette ki. Az elképzelések szerint a gazdasági szférának úgy kellene részt vállalni az adósság­­szolgálati terhek mérséklésében, hogy az legalább évi nettó 30 mil­liárd forint adósságszolgálati pozí­ciójavulást eredményezzen az ál­lamháztartásnak. Ennek teljesítését többféle módon is megvalósítható­nak tartják. Elképzelhető az a meg­oldás, hogy az államháztartás adósságszolgálati terheit csökken­tik vagy annak bevételeit növelik, illetve a kétféle variációt kombi­nálják. Hogyan képzelik a szakem­berek a részleteket? Az adósságszolgálati kiadások csökkentése megvalósítható úgy, hogy — a felügyeletük alá tartozó állami vagyonrész arányában — átkerül az AV Rt.-hez és az ÁVÜ- höz 705 milliárd forint, ami az 1991 előtt keletkezett államadós­ság kihelyezését jelentené. (Az ÁV Rt.-hez kerülne 530 milliárd, az ÁVÜ-höz 175 milliárd forint.) Az átadott adóssággal az ÁVÜ és az ÁV Rt. önállóan gazdálkodna. Ezen összeg idei kamatterhe több mint 50 milliárd forintot tenne ki, amelynek megfizetéséhez állami segítséget is kapnának. Az államháztartási bevételek nö­velése pedig megvalósítható úgy, hogy egyrészt az állami vagyon után adósságszolgálati járulékot kellene fizetni minden olyan cég­nek, ahol állami tulajdonrész van. A járulék alapja a gazdálkodószer­vezetben lévő állami vagyon nagy­sága, forrása pedig az adózott ered­mény lenne. Másrészt az ÁVÜ és az ÁV Rt. privatizációs bevételei­ből adósságszolgálati hozzájárulást fizetne. A vállalatok, valamint az ÁVÜ és az ÁV Rt. által fizetett adósságszolgálati hozzájárulást úgy határoznák meg, hogy az 30 milliárd forintos nettó bevételjavu­lást biztosítson az államháztartás számára. A kétféle megoldás kombináció­ja azt jelentené, hogy az ÁV Rt.­­hez áthelyeznék az államadósság egy részét, s az ÁVÜ adósságszol­gálati járulékot fizetne. A tervek szerint az 1991 előtt keletkezett ál­lamadósság közvetlenül vállalati fejlesztéseket finanszírozó része kerülne át az ÁV Rt.-hez, mintegy 580 milliárd forint értékben. Ezen adóssággal önállóan gazdálkodna, menedzselné azt. Az adósság meg­fizetésére „bőséges" fedezetet nyújtana az ÁV Rt. privatizációs bevétele. A részvénytársaság jelen­legi vagyona ugyanis mintegy 1500 milliárd forint, amelynek fe­lét privatizálják, vagyis 750 mil­liárd forintja lesz az 580 milliárd forint adósság terheinek megfizeté­sére. Mindez az államháztartásnak az adósságszolgálati kiadásoknál jelentős megtakarítást jelentene, amelyet még kiegészítene az ÁVÜ-re kivetendő adósságszolgá­lati hozzájárulás, úgyhogy a kettő összege évi 30 milliárd forint nettó megtakarítást eredményezne a ál­lamháztartás számára. • Veres Ibolya CO Magyar Hírlap, 1993.febr.8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom