Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-01 / 8406. szám

Köztársaság, 1993.jan.22. 32 gvalásokat a koszovói albánok képv ise­lőivel az anyanyelvű oktatásról. KÖZTÁRSASÁG: Melyek a VMDK alapvető célkitűzései? ÁGOSTON: A VMDK elsősorban érdekszervezet. Feladata, hogy a vajda­sági magyarság kollektív érdekeit fel­tárja, kifejezze és képviselje. Erre a cél­ra összpontosítva végzi tevékenységét. A VMDK keretein belül megtalálták helyüket a kereszténydemokraták, a konzervatívok, a liberálisok, sőt vannak bizonyos baloldali áramlatok is. Csak egy ilyen érdekszervezet küzdhet azért az autonómiakoncepcióén, amelyet nagy egyetértésben dolgoztunk ki kani­zsai közgyűlésünkön. Három részből összetevődő autonómiával kívánjuk megőrizni a vajdasági magyarságot és identitását a jövő évszázadban. A kon­cepció lényege az úgynevezett perszo­nális autonómia, vagyis a személyi elvű kisebbségi önkormányzat, amelynek ér­telmében kisebbségi tanácsot akarunk létrehozni. A tanács feladata lenne az oktatásra, a művelődésre és a tájékozta­tásra szánt pénz elosztása, felhasználá­sának irányítása. A tanács tagjait ma­gyarok választanák meg azzal, hogy vá­lasztójogot kapna mindenki, aki ma­gyarnak vallja magát, továbbá aki nem vallja ugyan magát magyarnak, de igénybe veszi a magyar intézményeket (például iskolát), sói az is. aki nem vall­ja magát magyarnak, a magyar intézmé­nyeket sem veszi igénybe, de anyagilag támogatja valamelyiket. Az autonómiát és a saját irányítást a törvényekkel, az ország alkotmányával összhangban képzeljük el. A hármas autonómia másik része a te­rületi autonómia. Egy olyan autonómi­át. amelyet lord Carrington béketervé­­ben a szerbek megkaptak azokon a hor­vátországi területeken, ahol többségben élnek, mi is megkaphatunk a Vajdaság magyarlakta vidékein. Az autonómia harmadik formája a magyar szórványtelepüléseken jönne létre, ahol magyar önkormányzatok irá­nyítanák a lakosság életét. Az erre vo­natkozó modellt is lord Carrington bé­keterve tartalmazza. KÖZTÁRSASÁG: Az autonómiát a vajdasági magyarság vagy a VMDK szorgalmazza? ÁGOSTON: Ilyen kifogásokat vagy azok hangoztatnak, akik nem értik a de­mokrácia lényegét, vagy akik szándéko­san akarnak zavart kelteni. A VMDK. miután legitimitását a választásokon be­bizonyította, voltaképpen annak a kö­zösségnek az elképzeléseit igyekszik megvalósítani, amelytől a bizalmat kap­ta. A decemberi választásokon ismét ; bebizonyosodott: a vajdasági magyar- i ság saját érdekképviseleteként fogadta ! el a VMDK-t s annak autonómiakon­­! cepcióját. KÖZTÁRSASÁG: A VMDK-t a hatalom szakadár törekvésekkel, Szerbia felbomlasztásával vádolja. ÁGOSTON: A hatalom viszonyulása a VMDK-hoz egyértelmű. Már megala­kulásakor „szecesszióval” vádolta, ami­kor az autonómia gondolata még fel sem merült. Egy nemzetállamot építő gépezet minden olyan önállósodási törekvést igyekszik csírájában elfojtani, amely az ! általa megrajzolt képet megbontja. KÖZTÁRSASÁG: Milyennek ítéli meg a vajdasági magyarság helyzetét? j ÁGOSTON: Csoszics államfő a kö­zelmúltban egy portugál lapnak nyilat­kozva ugyanazzal vádolta a vajdasági magyarságot, mint a koszovói albáno­kat: kívülről manipulálják. Eddig Cso­szics úr is. Milosevics szerb elnök is és Panics jugoszláv kormányfő is azt mondták, nem lesz gond a magyarok­kal. meg tudunk egyezni. Csupán azt kérték, legyük félre az autonómiakon­cepciónkat. amíg létre nem jön a béke és a megegyezés a régi Jugoszlávia te­rületén. Ezt elutasítottuk. Európa het­­venévenként intézi a balkáni ügyeket, ezért azt szeretnénk, ha a mi köv etelése­inket is figyelembe vennék. Csoszics | nézeteinek megváltozása szerintem ana utal. a szerb hatalom is felfogta, hogy a VMDK reális politikai erő. Ezért éle- 1 sebb módszerekkel, élesebb támadáso­kat indít. Ha a Vajdaságban atrocitások­ra kerülne sor - mert itt fegyveres összeütközésekről nem lehet szó. hiszen a magyarok nincsenek fólfegvverkezve i elkerülhetetlen lenne a nemzetközi beavatkozás a magyarság megvédése céljából. A külföld a koszovói albánok esetében ezt már jelezte is. KÖZTÁRSASÁG: Nem tart pogro­moktól? ÁGOSTON: Attól tartunk, hogy a horvát, majd a bosnyák harcterekről ha­zatérő önkéntesek a Vajdaságban üre­sen hagyott házakban próbálnak ma­guknak otthont találni, erőszakos úton is. Ha a vajdasági magyarságot atrocitá­sok érik, ha vér folyik, menekülésre szólítjuk fel a magyar lakosságot. Ne­künk az élet mindennél fontosabb. Ko­moly atrocitások esetén a VMDK fel­szólítására egy hét alatt 100-150 ezer ember kelne útra és hagyná el a Vajda­ságot. Egy ilyen menekültáradat ebből az országrészből olyan nemzetközi ka­varodást okozna, amit a meglevő szerb hatalom nem mer megkockáztatni. Ez azonban még nem jelenti azt. hogy nem vagyunk állandó, mindennapos hátrá- I nyos megkülönböztetésnek kitéve. Saj­­j nos. most már egyre gyakrabban a rend­őrség részéről is. Az ilyen rendőri ma­­! gatartás pontosan beleillik abba a pro­pagandaháborúba, lélektani hadviselés­be, ami gyakorlatilag a háború kezdete i óta folyik a vajdasági magyarok ellen. KÖZTÁRSASÁG: A boszniai és horvátországi szerb menekültek bete­lepítéséről a Vajdaságba egy ideje hallgat a hatalom. ÁGOSTON: Valóban, olyan csend uralkodik most. ami a belső mozgásokatj , . j nem tükrözi, de ezek a mozgások jelen I vannak.' 1992 decemberének derekán a j szerbiai menekültügyi biztos leiratot | küldött a községi elnököknek, amely­­j ben tudatja velük: a tavaly .nyári betele­­: pítési terv és annak legújabb kiegészítő része, amely a szarajevói meneküllek j befogadását szorgalmazta, újra idősze­­j rűvé vált. A biztos ama kéri a címzetté - i két. hogy a ten éneimében tegyék meg az előkészületekéi a menekültek befo­­j gadására. Annak idején - nemzetközi ! téren is követelve jogaink érvényesíté­sét - elértük, hogy az ENSZ menekült­­ügyi főbiztosa leállította a betelepítést. Most ismét nemzetközi segítséget ké­rünk. hogy'ez az újabb ten' se valósul­hasson mec. KÖZTÁRSASÁG: Hogyan értékeli Antall József miniszterelnök úrnak a közelmúltban önhöz intézett válaszle­velét? ÁGOSTON: 1992 őszén levelet in­­\ téztünk magyarországi politikai pártok i elnökeihez és Pozsgay Imréhez. Azért tettük, mert észrevettük, hogy egyes magyarországi pártok belpolitikai célok elérése érdekében kezdtek közeledni hozzánk. Kérték, néha pedig követelték, hogy nyilvánítsuk ki véleményünket bi­zonyos magyarországi, belső politikai konfliktusokról. Eme nem vagyunk haj­landók. Ezekbe a belpolitikai csatározá­sokba sem a VMDK-nak, sem más poli­tikai érdekszervezetnek nem kellene be­avatkoznia. Levelünkben egyértelműen kifejtettük: a kisebbségi kérdés az egye­temes magyarságot érinti. Eme a kér­désre úgy kell tekinteni, mint közös gondra, és pártállástól függetlenül kell segíteni azokat a törekvéseket, azt a küzdelmet, amit a kisebbségi szerveze­tek a kisebbségi jogokért folytatnak. Ugyanúgy az egyetemes magyarság ér­deke, hogy Magyarország mielőbb be­jusson az Európai Közösségbe. Nem szabad megengedni, hogy ez a téma na­pi pártpolitikai csatározások középpont­jába kerüljön. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom