Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-01 / 8406. szám
Köztársaság, 1993.jan.22. 32 gvalásokat a koszovói albánok képv iselőivel az anyanyelvű oktatásról. KÖZTÁRSASÁG: Melyek a VMDK alapvető célkitűzései? ÁGOSTON: A VMDK elsősorban érdekszervezet. Feladata, hogy a vajdasági magyarság kollektív érdekeit feltárja, kifejezze és képviselje. Erre a célra összpontosítva végzi tevékenységét. A VMDK keretein belül megtalálták helyüket a kereszténydemokraták, a konzervatívok, a liberálisok, sőt vannak bizonyos baloldali áramlatok is. Csak egy ilyen érdekszervezet küzdhet azért az autonómiakoncepcióén, amelyet nagy egyetértésben dolgoztunk ki kanizsai közgyűlésünkön. Három részből összetevődő autonómiával kívánjuk megőrizni a vajdasági magyarságot és identitását a jövő évszázadban. A koncepció lényege az úgynevezett perszonális autonómia, vagyis a személyi elvű kisebbségi önkormányzat, amelynek értelmében kisebbségi tanácsot akarunk létrehozni. A tanács feladata lenne az oktatásra, a művelődésre és a tájékoztatásra szánt pénz elosztása, felhasználásának irányítása. A tanács tagjait magyarok választanák meg azzal, hogy választójogot kapna mindenki, aki magyarnak vallja magát, továbbá aki nem vallja ugyan magát magyarnak, de igénybe veszi a magyar intézményeket (például iskolát), sói az is. aki nem vallja magát magyarnak, a magyar intézményeket sem veszi igénybe, de anyagilag támogatja valamelyiket. Az autonómiát és a saját irányítást a törvényekkel, az ország alkotmányával összhangban képzeljük el. A hármas autonómia másik része a területi autonómia. Egy olyan autonómiát. amelyet lord Carrington béketervében a szerbek megkaptak azokon a horvátországi területeken, ahol többségben élnek, mi is megkaphatunk a Vajdaság magyarlakta vidékein. Az autonómia harmadik formája a magyar szórványtelepüléseken jönne létre, ahol magyar önkormányzatok irányítanák a lakosság életét. Az erre vonatkozó modellt is lord Carrington béketerve tartalmazza. KÖZTÁRSASÁG: Az autonómiát a vajdasági magyarság vagy a VMDK szorgalmazza? ÁGOSTON: Ilyen kifogásokat vagy azok hangoztatnak, akik nem értik a demokrácia lényegét, vagy akik szándékosan akarnak zavart kelteni. A VMDK. miután legitimitását a választásokon bebizonyította, voltaképpen annak a közösségnek az elképzeléseit igyekszik megvalósítani, amelytől a bizalmat kapta. A decemberi választásokon ismét ; bebizonyosodott: a vajdasági magyar- i ság saját érdekképviseleteként fogadta ! el a VMDK-t s annak autonómiakon! cepcióját. KÖZTÁRSASÁG: A VMDK-t a hatalom szakadár törekvésekkel, Szerbia felbomlasztásával vádolja. ÁGOSTON: A hatalom viszonyulása a VMDK-hoz egyértelmű. Már megalakulásakor „szecesszióval” vádolta, amikor az autonómia gondolata még fel sem merült. Egy nemzetállamot építő gépezet minden olyan önállósodási törekvést igyekszik csírájában elfojtani, amely az ! általa megrajzolt képet megbontja. KÖZTÁRSASÁG: Milyennek ítéli meg a vajdasági magyarság helyzetét? j ÁGOSTON: Csoszics államfő a közelmúltban egy portugál lapnak nyilatkozva ugyanazzal vádolta a vajdasági magyarságot, mint a koszovói albánokat: kívülről manipulálják. Eddig Csoszics úr is. Milosevics szerb elnök is és Panics jugoszláv kormányfő is azt mondták, nem lesz gond a magyarokkal. meg tudunk egyezni. Csupán azt kérték, legyük félre az autonómiakoncepciónkat. amíg létre nem jön a béke és a megegyezés a régi Jugoszlávia területén. Ezt elutasítottuk. Európa hetvenévenként intézi a balkáni ügyeket, ezért azt szeretnénk, ha a mi köv eteléseinket is figyelembe vennék. Csoszics | nézeteinek megváltozása szerintem ana utal. a szerb hatalom is felfogta, hogy a VMDK reális politikai erő. Ezért éle- 1 sebb módszerekkel, élesebb támadásokat indít. Ha a Vajdaságban atrocitásokra kerülne sor - mert itt fegyveres összeütközésekről nem lehet szó. hiszen a magyarok nincsenek fólfegvverkezve i elkerülhetetlen lenne a nemzetközi beavatkozás a magyarság megvédése céljából. A külföld a koszovói albánok esetében ezt már jelezte is. KÖZTÁRSASÁG: Nem tart pogromoktól? ÁGOSTON: Attól tartunk, hogy a horvát, majd a bosnyák harcterekről hazatérő önkéntesek a Vajdaságban üresen hagyott házakban próbálnak maguknak otthont találni, erőszakos úton is. Ha a vajdasági magyarságot atrocitások érik, ha vér folyik, menekülésre szólítjuk fel a magyar lakosságot. Nekünk az élet mindennél fontosabb. Komoly atrocitások esetén a VMDK felszólítására egy hét alatt 100-150 ezer ember kelne útra és hagyná el a Vajdaságot. Egy ilyen menekültáradat ebből az országrészből olyan nemzetközi kavarodást okozna, amit a meglevő szerb hatalom nem mer megkockáztatni. Ez azonban még nem jelenti azt. hogy nem vagyunk állandó, mindennapos hátrá- I nyos megkülönböztetésnek kitéve. Sajj nos. most már egyre gyakrabban a rendőrség részéről is. Az ilyen rendőri ma! gatartás pontosan beleillik abba a propagandaháborúba, lélektani hadviselésbe, ami gyakorlatilag a háború kezdete i óta folyik a vajdasági magyarok ellen. KÖZTÁRSASÁG: A boszniai és horvátországi szerb menekültek betelepítéséről a Vajdaságba egy ideje hallgat a hatalom. ÁGOSTON: Valóban, olyan csend uralkodik most. ami a belső mozgásokatj , . j nem tükrözi, de ezek a mozgások jelen I vannak.' 1992 decemberének derekán a j szerbiai menekültügyi biztos leiratot | küldött a községi elnököknek, amelyj ben tudatja velük: a tavaly .nyári betele: pítési terv és annak legújabb kiegészítő része, amely a szarajevói meneküllek j befogadását szorgalmazta, újra időszej rűvé vált. A biztos ama kéri a címzetté - i két. hogy a ten éneimében tegyék meg az előkészületekéi a menekültek befoj gadására. Annak idején - nemzetközi ! téren is követelve jogaink érvényesítését - elértük, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztosa leállította a betelepítést. Most ismét nemzetközi segítséget kérünk. hogy'ez az újabb ten' se valósulhasson mec. KÖZTÁRSASÁG: Hogyan értékeli Antall József miniszterelnök úrnak a közelmúltban önhöz intézett válaszlevelét? ÁGOSTON: 1992 őszén levelet in\ téztünk magyarországi politikai pártok i elnökeihez és Pozsgay Imréhez. Azért tettük, mert észrevettük, hogy egyes magyarországi pártok belpolitikai célok elérése érdekében kezdtek közeledni hozzánk. Kérték, néha pedig követelték, hogy nyilvánítsuk ki véleményünket bizonyos magyarországi, belső politikai konfliktusokról. Eme nem vagyunk hajlandók. Ezekbe a belpolitikai csatározásokba sem a VMDK-nak, sem más politikai érdekszervezetnek nem kellene beavatkoznia. Levelünkben egyértelműen kifejtettük: a kisebbségi kérdés az egyetemes magyarságot érinti. Eme a kérdésre úgy kell tekinteni, mint közös gondra, és pártállástól függetlenül kell segíteni azokat a törekvéseket, azt a küzdelmet, amit a kisebbségi szervezetek a kisebbségi jogokért folytatnak. Ugyanúgy az egyetemes magyarság érdeke, hogy Magyarország mielőbb bejusson az Európai Közösségbe. Nem szabad megengedni, hogy ez a téma napi pártpolitikai csatározások középpontjába kerüljön. ■
