Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-12 / 8413. szám
Magyar Hírlap, 1993.febr.8. 26 MH-tudósítás A Petőfi Csarnok zsúfolásig megtelt nagyterme előtt lépett vasárnap a mikrofonhoz a Demokratikus Charta által meghirdetett rendezvény első szónoka, Demszky Gábor. Budapest főpolgármestere szerint a politikai önzés kategóriájába tartozik, hogy a kormány a főváros vezetőiben az ellenzék politikusait látja, s a tárgyalásokon ennek megfelelően kezeli őket. Demszky Gábor helytelenítette, hogy a kormány a főváros, illetve az ország érdekeit alárendeli a pártérdekeknek. A főpolgármester leszögezte: Budapest utcáin az erőszak nem lesz hétköznapi esemény, majd felszólította a rendőr• Folytatás az I. oldalról A déli harangszó előtt néhány perccel bombariadó miatt az épületet ki kellett üríteni (egy azonosíthatatlan női hang közölte, négy robbanószerkezetet helyeztek el az épületben, amelyeket a kivonuló tűzszerészek nem találtak meg), a hátralévő szónokok a szabad ég alatt mondták el hozzászólásaikat. — A Demokratikus Chartát a társadalom veszélyérzete hívta életre, ereje nyitottságában van — mondta Mészöly Miklós író. Véleménye szerint a Charta a legtisztább civilszerveződés lehet, amennyiben nem hagyja magát ideológiákkal feltölteni. Veér András pszichiáter, a Köztársaság Párt egyik vezetője úgy fogalmazott, hogy a hatalom intoleranciája lent könnyen árpádsávvá és nyilaskeresztté válhat. A nemzet szélhámosa az, aki a határon túl élő magyarság félelmei- > bői kíván politikai tőkét kovácsolni, magyarságunkat mi nem a külsőségekben viseljük — mondta Bodor Pál, a MÚOSZ elnöke, majd hozzátette: aki magyar emberként mássága miatt kezel emel valakire, az nem ember és nem magyar. Gerő András történész szerint a jelenlegi helyzetben az a fő kérdés, hogy a jogállamiság kulissza-e vagy valóság. A Demokratikus Charta nem a kormányt támadja, hanem a rendszert védi — mondta. — A Charta az antidemokratikus törekvésekre nem gyanakvással tekint, hanem megpróbálja megállítani a káros folyamatokat — jelentette ki Vitányi Iván. Félelem és gyanakvás nélkül szeretnénk élni — mondta, véleménye szerint a kirekesztés politikája még megállítható. A szeptember 24-ei tüntetés megmutatta, hogy a társadalom többsége elutasítja a szélsőséges politizálást, de enrfek demonstrálására nem elegendő az egyszeri akció — hallhattuk. A délutáni programot a Petőfi Csarnok falai közön bonyolították le, három szekcióban folyt a vita a médiumok helyzetéről, a szociális, illetve az emberi jogi kérdésekről. A legnagyobb érdeklődés természetesen a sajtóvitát kísérte, melynek résztvevői közt egyebek mellett Györffy Miklóssal, Szénási Sándorral, Gálik Mihállyal, Haraszti Miklóssal és Molnár Péterrel találkozhattunk. Mindannyian egyetértenek abban, hogy a közszolgálati médiumoknál kialakult helyzet aggodalommal kell hogy eltöltse a független tájékoztatás, a demokrácia híveit. Az aggodalom alátámasztása végett Haraszti Miklós Katona Tamás államtitkárt idézte, aki a napokban külföldi látogatása során úgy nyilatkozott, hogy a kormány többet nem foglalkozik a médiumtörvénnyel. „A demokrácia és a szociális biztonság kiegészíti egymást, egyik sem állhat meg a másik nélkül", mondta Forgács Pál a Demokratikus Charta tegnap délutáni szociális fórumán. Szerinte az a demokrácia, amely nem tudja garantálni a minimális szociális biztonságot, előbb-utóbb összeomlik, hiszen a szociális elnyomás szükségszerűen a demokrácia korlátozását vagy egyenesen felszámolását is jelentheti. Forgács úgy véli, amennyire a sajtószabadság és a nemzeti szabadságjogok tartópillérei a demokráciának, éppen ugyanúgy alapvető a szociális jog is. Ferge Zsuzsa szociológus emlékeztetett arra, hogy a nyomor valóban minden demagógiának és minden diktatúrának a melegágya. A szociológus sajnálattal állapította meg, hogy a frissen elkészült törvény nem ad szociális jogokat, sőt nagyon sokakat egyszerűen ellátatlanul hagy. Szerinte a Charta dolga az lehet, hogy állandóan beszéljen, hirdesse, hogy melyek azok a szociális minimumok, amelyek nélkül sohasem valósulhatna meg a demokratikus berendezkedés. Farkasházy Tivadar, humoristáia délelőtti nagygyűlés szóvivője: — Úgy látom, sokan érdeklődnek séget és a lakosságot, hogy ne tanúsítsanak a felbujtással egyenlő gyávaságot és közönyt a faji vagy etnikai alapú fenyegetésekkel, támadásokkal szemben. Konrád György író beszéde után — melyet lapunk 7. oldalán teljes terjedelmében közlünk — az egybegyűltek a charta kibocsátóinak javaslatára megszavazták a Demokratikus Charta új szóvivőit. A névsor: Bródy János, Csapiár Vilmos, Farkasházy Tivadar, Hegyi Gyula, Kerekes György, Keserű Imre, Király Zoltán, Komoróczy Géza, Konrád György, Mészöly Miklós, Miszlivetz Ferenc, Pomogáts Béla, Veér András, Vitányi Iván. ' Folytatása a 4. oldalon a Charta iránt, s ez jó. Ugyanakkor elég nagy baj, hogy sokan érdeklődnek a mai rendezvény iránt. Lehet, hogy ez ellentmondás, de nekünk nem az a célunk, hogy a Charta örökké létezzen, hanem hogy minél hamarabb szétszéledhessünk, mert a Charta céljai megvalósultak. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere: — A Charta nagyszerű, egyrészt, mert célja az általános emberi jogok tiszteletben tartása, másrészt pedig, mert kiegyensúlyozó, összetartó erő, a különböző politikai nézetek közön is. Kifejez egy közérzetet is, a jobboldaliság teljes elutasítását és a demokratikus játékszabályokhoz szükséges tér megteremtésének követelményét. Jancsó Miklós, rendező: — A Chartának ez a békés törekvése tisztességes álláspontot tükröz. De sajnos Csurka és köre ezen már túlvan, nem biztos, hogy velük így lehet beszélni. Fel lehet idézni Konrád György vagy Bodor Pál nagyon szép szavait, de nem tudom, hogy ennyi elég-e. A másik oldalon azok az emberek már egyáltalán nem gondolkoznak. Más utat a Charta útján túl sajnos nem látok, ezért vagyok itt. De hát valakinek gondolkodnia kellene, például a magyar kormány elnökének vagy a minisztereknek és másoknak is. Hogy idáig juttatták az országot, az »agyén csúnya fényt vet rajuk, i A Demokratikus Charta a rendszert védi Félelem és gyanakvás nélkül
