Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-12 / 8413. szám
19 az új ügyvivői testület. Győzelmedtől mindenki azt várta, hogy a „régi harcosok” ismét teljhatalmat kapnak, ezzel szemben egy nyilatkozatodban utaltál arra, voltak, akiket kifejezetten te kértél meg rá, hogy ne jelöltessék magukat ügyvivőnek. • Én valóban rábeszéltem embereket, hogy ne vállaljanak szerepet az ügyvivői testületben. Mióta az SZDSZ áll, mindenki szeretne új arcokat látni a vezetésben, de mire valaki olyan helyzetbe kerül, hogy eséllyel indul egy belső választáson, addigra már nem tud új arcként megjelenni. Gondoljunk itt csak arra, hogy Hack Péter, Wekler Ferenc, Kuncze Gábor vagy mások, akik az SZDSZ-ben nem az első pillanatban túntek föl, mire olyan helyzetbe kerültek, hogy országosan ismertté váltak, besorolódtak az úgymond kemény magba. A hajdani szamizdat-ellenzék az SZDSZ napi politikájából kiszállt. Demszky főpolgármesterként dolgozik, Kőszeg, Solt Ottilia a maguk anarchistának nevezhető elképzelése szerint, olykor az SZDSZ érdekeivel szemben, de sokak tévhite szerint az SZDSZ színeiben újságot szerkesztenek. Tamás Gazsi évek óta tudatosan nem vállalt ügyvivői, vezető politikusi szerepet, ha az országos tanács rangot adó, de gyakorlati politizálásra át nem váltható elnökségét nem számítjuk, Kis János kiszállt a közvetlen, napi politizálásból, maradt Rajk László és Haraszti. Ókét kimondottan megkértem, hogy ne vegyenek részt az ügyvivői testület tevékenységében, mert bár a személyes tekintélyük és súlyuk alapján egy választás során őket nyilván beválasztanák a testületbe, viszont akkor esetleg olyan emberek, akik náluk talán kevésbé ismertek, kevésbé támogatottak, de nagyon kiválónak gondolja őket mindenki, egyszerűen a matematikai szabályok miatt nem kerülnének be az új vezetésbe. Az volt az én megfontolásom, hogy többszínű ügyvivői testületet hozzunk létre. Tételezzük fel, hogy most helyreáll az SZDSZ egysége, mennyire lehet a mai társadalomban vonzó ez a párt, programja alapján? Hiszen a munkanélküliségtől, létbizonytalanságtól rettegő emberek nem biztos, hogy lelkesednek a liberális elképzelésekért, amelyekbe benne foglaltatik, hogy a mi társadalmunkban igenis lesznek nagy jövedelemkülönbségek, nyertesek és vesztesek. Gondolj arra, hogy az MSZP miként építi meg egy olyan párt imázsát, amelyik tenni akar a szociális igazságtalanságok ellen, s ezzel egyre népszerűbbé vagy fogalmazzunk úgy, elfogadottabbá válik. Itt két dolgot érdemes különválasztani, egyfelől azt, hogy az SZDSZ mint párt mennyire találkozik a közönség, a választók igényeivel, valamint azt, hogy az SZDSZ programja, céljai mennyire vannak szinkronban a cselekedeteivel. Az utóbbiról röviden: az SZDSZ legnagyobb hibájának én azt tartom, hogy a programját, céljait nem tudja igazán megjeleníteni, az elmondott belső problémák miatt eddig más arcot mutatott, mint amilyen értékeket valójában képviselt. A többpártrendszernek, a társadalom megosztottságának megfelelően persze, de az SZDSZ elképzelései, programja, céljai szinkronban vannak a magyar társadalom jelentős részének az igényeivel. Ezt a programot nagyon röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy egy modem polgárosult állam jöjjön létre Magyarországon, ahol a polgári szabadságjogok, a vállalkozás szabadsága érvényesül, ugyanakkor biztosítva van az egzisztenciális stabilitás is, azaz bizonyos szinten létezzen a szociális biztonság. Ez a magyar társadalom jelentős része számára egy reális, hiteles program, hiszen igen sokan vannak az országban, akik világosan látják, hogy az ország gazdasági lehetőségei korlátozottak, hogy - most nem említve a kormánypolitika hibáit - nem rossz emberek összeesküvése, gonoszsága vagy butasága miatt nem valósulnak meg az álmok, hanem a gazdasági és társadalmi válság miatt. Az egy más kérdés, hogy ezt a programot, ami, még egyszer mondom, szinkronban van jelentős választói tömegek igényével, az SZDSZ mint párt hogyan tudja megfogalmazni, eladni, és én ebben súlyos hibákat látok. Világos számomra ugyanakkor, hogy vannak támogatói a nemzeti demagógiára építő politikának is, mint ahogy a romantikus parasztnosztalgiának is, s ők biztos nem lesznek az SZDSZ hívei. S élvez társadalmi támogatottságot persze az az elképzelés is, amelyet az MSZP képvisel, amelyik szerintem többet ígér a társadalom egy részének, mint amihez a magyar gazdaságban feltételek vannak. Némileg differenciálatlan, amit mondok, hiszen az MSZP ebben a kérdésben több hangon is szól. De tény, az egalitárius elképzelés szerintem egy kormány számára nehezen képviselhető program. Ugyanakkor az is tény, hogy erre is van jelentős igény, mint ahogy minden társadalomban, ahol jelentős vagyoni és szociális különbségek mutatkoznak, az egyenlősdi felé való törekvés komoly társadalmi erőket képes mindig mozgósítani. Ez ha tetszik, politikai értelemben racionális, az ország adottságait tekintve nem reális elképzelés. Ez a két elképzelés egymás riválisa, de mindkettő jelentős választói tömegeket tud mozgósítani. Az SZDSZ szerintem hibázna, ha ennek az egyenlősdi felé kacsingató, vagy ene apelláló elképzelésnek a látszólagos vagy valóságos sikerei miatt elmozdulna saját álláspontjától egy ilyen program irányába. Ennek a két törekvésnek minden modem társadalomban van politikai szerepe, amikor aztán kormányra kerül mondjuk egy üyen nyugat-európai értelemben vett baloldali szocialista irányzat, akkor a gyakorlati po
