Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-09 / 8411. szám
Magyar Nemzet, 1993.febr.5.- , A boldog szikla , Sára Sándor művekről, pénzekről és döntésekről j I Csoóri Sándor a sziklanyugalmát idézi föl a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évekből. Amikor mindenki ideges vagy ijedt volt, Sára Sándor rendíthetetlen nyugalommal tette, amit jónak látott Nem hajolt, nem görnyedt semerre. Most is a sziklanyugalma tűnik föl legelőször. Meg a derűje. Reménykedve «éz a jövőbe, józanul tekint szét a jelenben, és teszi, amit belső törvényei szerint tennie kell. Pedig munkáit késve I vagy egyáltalán nem vetítik, pedig támadják, bírálják, mint másokat is e csúf közéletben. A filmszemlén a Nők a gültigem című dokumentumfilmjének harmadik részét vetítik. Az első két rész még mindig nem került a nagyközönség elé. Se moziba, se a képernyőre nem jutnak el Sára Sándor újabb ftlm'folyamai a múltról. Vajon mién? - kérdem, és a boldog szilda, Sára Sándor csöndes szóval, mosolyogva válaszol.- Nemcsak az újabban elkészült dokumermimfilmjeim nincsenek a mozik vagy a televízió műsorán, de a régebbiek sem. Gondolok a Csonka Beregre, az amerikai és a francia hadifogságról készült filmekre. Mások is megkérdik, miért? Nem tudok mást válaszolni, csak azt, hogy valószínűleg ugyanazok döraenek most is arról, hogy mit mutassanak be a televízióban, akik négy-öt esztendeje. Pedig, úgy gondolom, ezek a filmek lémájuknál fogva is fontosak, meg azért is, mert az egyszerű emberek jelennek meg bennük. Azok, akik bizony éppen úgy hozzátartoznak az országhoz, mint az a tizenDégy-tizenöt ^értelmiségi”, akik beszélgetéseikkel elfoglalják a televíziót Noha másoknak az arcát is meg kéne mutatni, másoknak a hangját is meg kéne szólaltatni! A gulag-film ráadásul a Magyar Televízióval koprodukcióban készült a „saját" művük, tehát előbb-uióbb műsorra kell tűzniük! | Elég baj az, hogy azokról a szerencsét- 1 len asszonyokról, akik ebben a filmsorozatban szerepelnek, a velük történt igazságtalanságok után csak majd ötven évvel lehet beszélni. Nem szabadna ezt a késedelmességet tovább növelni azzal, bogy a két-három esztendeig készüli film bemutatója további halogatást szenved. i Jjkhi magyar^ telünk tart „ i - - Sára Sándor dokumentumfilmjei, 1 mini az elmúlt nihány évben készült j történelmi dokumentumfelvételek ália* Iában, az erkölcsi igazságszolgáltatás . munkáját is elvégzik. Jogtalanul meg* hurcolt emberek - ha már a törvény • nem rehabilitálta őket - a nyilvános- I Ságtól kaphatnak e filmek révén felmenj lést nem létező bűneik alól. Nem mind- i egy, hogy - idős emberekről lévén szó -• megérik-e még legalább ezt a fajta i elégtételt. Ha jól tudom, most is elégté; telt adó dokumentumfilmetforgat... ! - Amibe most belefogtam, azt a I címet kapta, Aki magyar, velünk sort i Amint ez a dm is sejteti, 56-as töntaet elevenedik meg benne. A csurgói járásban forgarunk és arról szól ez a film, mikém tette tönkre azoknak az embereknek is az életét a Kádár-rendszer, akik - azt lehet mondani - szinte semmit nem is csináltak 56-ban, mert - mivel vidéken éltek - nem is volt rá idejük Arról ma már valamennyit tudunk bogy Budapesten mi történt 56-ban. Arról is, bogy bizonyos nagyvárosokban mi történt. De bogy mi történt a falvakban, arról nagyon kevés adatunk van. A forradalom kezdete vidéken két-háromnégy nappal is eltolódott, hiszen a hírek késve érkeztek Éppen hogy csak megalakultak a forradalmi tanácsok megszerveződött a nemzetőrség, lefogtak néhány helyi ávóst, hogy a nép dühétől megmentsék őket, kiszórták a begyűjtési papírokat - amim a csurgói járás falvaiban is -, és már vége is volt minden, oek Ehhez képest a megtorlás iszo[ nyúan működött. Emberek sorát ítélték «1, verték meg és tették lehetetlenné ■ egész életükre. E dokumentumfilmnek ”a forgatása'szakaszosan folyik, mert időközben elkezdtem egy játékfilmet is, azinlén Domahidy Miklós írása alapján, mint az ezt megelőző játékfilmemet - Kérem, meséljen erről a filmről! Sára Sándor játékfi lmjeinek - megszoktuk - a divatoktól függetlenül mindig van története, s mi, nézők, bizony szeretjük, ha történik valami a filmvásznon! i - Hét emberről szól a történet rokonokról, barátokról, akik rendszeresen összejárnak. Egyik összejövetelük alkalmával a háziasszony a kabátok alatt egy titkosrendőri igazolványt talál. Név nincs rajta, csak szám, akárkié lehet a társaságból. Megindul a vizsgálódás, kié lebeL Sorra veszik mindegyi________12__ kőjük múltját, és kiderül, valamennyijük életében van olyan pont amelynél megfoghatják és kézbentarthatják őket. Mire a vizsgálódás véget ér, tönkremennek a házasságok, a barátságok... Botrányok és bonyodalmak- ...és nem derül b, melyikőjük a titkosrendőr...- Ez maradjon titok. A filmben Máté Gábor, Nagy Kálózy Eszter és Ráckevei Anna játszik többek között. Külön öröm számomra, hogy azzal a két művész, akivel egész pályám során szerettem volna, de soha nem sikerült együtt dolgozni - TörScsik Mari és Mensáros László jelen van ebben a filmben.- A filmszakmából bárbvel is ül le az ember beszélgetni, előbb-utóbb siránkozásba torkollik a társalgás. Ki Jobban, ki kevésbé panaszkodik. Ki az állami pénzeltet elosztó Mozgókép Alapítványra, b a stúdiórendszerre, b a közállapotokra...- Én nem panaszkodom, nem is panaszkodhatom. Dolgozom folyamatosan. A televízióban is készítenem időközben két portréfilmet, az egyiket Makovecz Imréről, a másikat Szervátiusz Tiborról, ezek sem kerültek képernyőre. Valószínűleg azért nem, mert Chrudinák Alajos felkérésére forgattam őket. Mire a filmek elkészüllek, bonyodalmak támadtak a „megrendelő" körül. Panaszkodó kollégáimnak azonban a maguk szemszögéből bizonyára igazuk van, mert megváltoztak a filmgyár-
