Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-09 / 8411. szám
Magyar Nemzet, 1993.febr.5.. 20 tás körülményei. Ma már a különböző kuratóriumok révén lehet az állami támogatásból pénzt kérni s kapni.- Vannak, akik azt állítják, az új rend voltaképpen a régi megkövesedése. Egyesek a kuratóriumokat kárhoztatják, mások'a stúdiórendszert.- Most egyénileg is lehet pályázatot benyújtani állami támogatásén és a stúdiókon keresztül is, a stúdiótanács Atal jóváhagyón csomagterweL Én ezt az utóbbit tartom jónak. Nemcsak azért mert 1962 óta, .Balázs Bélá-s” koromtól fogva a stúdiókeretek között folyó műhelymunkát szoktam meg, de azért is, mert ha nincs közbeiktatva a stúdiótanács véleménye, fönnáll a veszélye annak, hogy egy viszonylag szűk kör egyre nagyobb hatalommal dönt arról, milyen művészi szándékok kapjanak állami támogatást A Mozgókép Alapítvány játékfilmekről döntő kuratóriumában írók, közgazdászok, politológusok vannak jelen, filmes szakemberek is vannak köztük, és együttesen hajlanak affelé, hogy központi dramaturgiaként működjenek. Eddig szinopszissal (filmvázlattal) is lehetett pályázni, most a kész forgatókönyvet kérik. Azt elolvassák egyszer, és annak alapján döntenek, „mi mennyit ér”. A stúdióban viszont háromszor-négyszer is átdolgozzák a forgatókönyveket, míg a végleges forma kialakul.- A fáma szerint a kuratórium által a stúdiónak odaítélt összeget önkényesen használják föl a stúdióvezetők. Az terjedt el például a jólértesüllek körében, hogy Sára Sándor játékfilmje a Deák Krisztina munkájára szánt pénzből készül...- A mi stúdiónk hatvanhárom- 1 milliót kapott legutóbb a Mozgókép s ás Alapítványtól. Ez az összeg körülbelül másfél filmre elég. Amikor öt-hat tervet a kuratórium elé küldtünk, abba a sorrendbe raktuk a filmeket, amilyen sorrendben a munkákat meg akartuk valósítani. Az első hármat feltétlenül meg akarjuk csinálni, a további hármai j tájékozódásképpen tártuk a kuratórium elé. A kuratórium azonban visszaírt, hogy ők azt a két filmet tekintik megvalósítandónak, amelyek a sorban hátul szerepeltek, és amiknek még nem is | voltak készen a forgatókönyvei. Nem ezeket kezdtük el forgatni. Ebből azután kis botrány lett. Elhatároztuk, hogy más támogatókat is mozgósítva három filmet forgatunk le a hatvanhárommillióból. Az elsőfilmes Tóth Eszter Nyomkeresőjét. Rózsa János munkáját, ami el is készült, ám a befejező munkálatokhoz egyelőre nincs pénz. És elindultam én azzal a játékfilmemmel, amiről az előzőekben már szó esett Jelentős összeget kaptam hozzá a Postabanktól és a Duna televíziótól. Deák Krisztina filmje még csak tervként szerepelt, forgatókönyve még nem is volt. Nem vettem el tehát tőle pénzt, nem is vehettem. Tóth Eszter viszont, aki két évvel ezelőtt egy forgatókönyvi pályázaton első helyezett lett, nem láthatott munkához. Becsületbeli ügynek tartotta a stúdiótanács, hogy most végre elkészülhessen a filmje. Százmillió- A dokumentumfilmekre szánt állami pénzek körül is nagy a porkavar ás...- Ez abból származott, hogy tavaly a parlament megszavazott százmillió forintot a múlhatatlanul fontos dokumentumfilmek elkészítésére. Ez igazán nagy összeg, hiszen a Magyar Mozgókép Alapítvány dokumentumfilm-kuratóriuma csak ötvenmillióról dönthetett A százmillió elosztására létrejött egy külön kuratórium, mely üzennyolc tagból áll. Ebből külön kis botrány támadt, mert a Magyar Mozgókép Alapítvány úgy tartotta, erről a plusz összegről is ő hivatott rendelkezni. Az a Mozgókép Alapítvány, amely a rábízott összeggel igen nagyvonalúan bánt. Húsz-húszmilliót adott két műhelynek (az egyik a Fekete Doboz, a másik nem is tudom, melyik), arra, hogy a ma történő eseményeket rögzítsék. Ez valóban fontos feladat, hiszen mióta megszűnt a filmhíradó, és a tévéhíradó csak kis szeleteket rögzít a mából, voltaképpen nincs, aki kellő részletességgel dokumentálja a mát. A maradék tízmilliót pedig különböző filmekre csöpögtene el. Ha nem lett volna az a plusz százmillió, fejreállt volna a dokumentumfilm-gyártás.- Aminek még soha nem volt annyi tennivalója, mint most, hiszen végre szabad eddig tiltott eseményekről beszélni, hiszen még itt vannak közöttünk azok az idős emberek, akik beszámolhatnak az eltitkolt vagy elferdített múltról.- Két alkalommal hirdettünk meg pályázatot az elmúlt évben erre a százmillióra. Először harminc, majd harminchat filmnek nyújtottunk belőle támogatást. Maguknak osztják... - mondták a pletykák, mert csakugyan igényelt a filmjéhez e pénzből Erdélyi János is, igényeltem én is, a Gulyás testvérpár is, noha kuratóriumi tagpk vagyunk. Természetesen, amikor a döntés született, nem voltunk jelen, tehát befolyásolás nélkül hoztak a többiek határozatot. Vannak, akik fájlalják, miért vagyunk tagjai mi, filmesek, ennek a kuratóriumnak. De képzeljünk el egy építészeti kuratóriumot, amiben csak politológusok és közgazdászok ülnek, és nincs közöttük építész! Milyen építészeti döntések születhetnek ily esetben? Vagy aki mégis benne van egy építészeti döntőbizottságban, az nem építhet többé?- Sára Sándor szerint tehát anyagiakon nem múlik a magyar film sorsa?- Ez a plusz százmillió, amely lehetővé tette, hogy 56-ról és általában * föl nem dolgozott múltról dokumentumfilmek készülhessenek, azt tanúsítja, hogy jut pénz a magyar filmre. Időközben, míg a történelmi dokumentumfilm-pályázatokkal foglalkoztunk, ráébredtünk arra is, hogy történelmi játékfilmről is gondoskodni kéne, hiszen a múltról népszerűén az beszélhet igazán. Addigaddig mondogattuk, míg meglett a háromszázmillió. Értől is a történelmi filmek tizennyolc tagú, történészekből és filmesekből álló kuratóriuma dönt. Ha hatvanhárom filmet útjára tudott ez a bizottság bocsátani, azt is tudni fogja, kire lehet bízni egy jelentős történelmi film elkészítésének a feladatát... Lőcsei Gabriella
