Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-08 / 8410. szám

Válogatás a korabeli publikálásokból • A lövöldözés 11 óra 8 perckor kezdődött— Ebben nagyjából egyetértés uralkodik. Az áldoza­tok számát illetően már kevésbé. A vita mégsem a halottak és sebe­sültek szamát illetően erősödött fel, hanem elsősorban akörül fo­rog, hogy milyen körülmények kö­zött kezdődött a lövöldözés, kik lőt­ték, honnan és kikre? Az alábbi szemelvények azt állítják, hogy a Kossuth Lajos te­ret övező épületek tetejéről(ből) lőttek (Földművelésügyi Minisz­térium, Parlament, Munkásmoz­galmi Intézet stb.). Hogy, kik? , Egyes vélemények szerint ÁVH­­- sok, partizánok, más vélemé­nyek szerint felkelők. Abban azonban mindannyian megegyeznek, hogy lent a téren , is lövöldözés folyt. t Mielőtt a részletekbe bele­mennénk, a jobb megértés vé­gett lássuk, hogy a véres csütör­­. tökről - napjainkig - milyen j. publikációk láttak napvilágot. v ' Feljegyzés »Október 25-én a rádió olyan közlést adott, hogy a munka mindenütt kezdetét vészi, a munkahelyeikre özönlő dolgo­zókat azonban hazaküldték, $ ezek a tömegek Budapest belvá­rosában hullámzottak. Szétlőtt házak, szerteszét heverő halot­tak fiúk, lányok, ápolónők és munkások látványa fogadta őket. Ekkor történt, hogy tünte­tő menetté álltak össze, és útjuk­ban szovjet tankokkal ^oxjitek szembe. A szovjet katonák inte­getéssel és tapssal üdvözölték a békés felvonulókat. Általában meg kell állapítanunk, hogy né­pünk a békés magatartású szov­jet katonákat a barátság jeleivel halmozta el. A fegyvertelen tö­megben végül is kiadta valaki a jelszót, hogy vonuljanak a Parla­menthez, és szóljon Nagy Imre közvetlenül a néphez. A rrtagyar dolgozók tízezrei nemzeti zász­lókkal és Kossuth-dmerekkel ékesített szovjet tankok kíséreté­ben elindultak a Parlament felé. A tömeg hamarabb ért á J*arla­­menthez, mint a szovjet tankok. Teljesen betöltötték az óriási tér­séget, midőn a Parlament tetejé­ről és a Földművelésügyi Mi­nisztérium ablakaiból AVH-kö­­telékek géppuskával, géppisz­tollyal, puskával tüzelni kezdtek a tömegbe. Egyidejűleg az Aka­démia utcai Pártház felől egy szovjet tank benyomult a téne, és az ÁVH-tüzelés megkezdésé­től indíttatva, szintén tüzet nyi­tott a tömegre. A zűrzavar és a fejetlenség a tetőfokára hágott akkor, amidőn a békés tömeggel éikező és azokkal rokonszenve­ző szovjet tankok tüzet nyitottak a tömegre támadó ÁVH-sokra. Egyesek szerint 200-250, mások szerint 800 halottja volt ennek a mélyen megrendítő esemény­nek A tömegmészárlás híre fu­tótűzként terjedt, újból felkorbá­csolta a fonadalmi indulatokat. Hangsúlyoznunk kell, hogy távolról sem ellenforradalmi és fasiszta lelkületű tömeget érte ez a támadás, hanem szocialista ér­­zeletű, békés indulatú munkáso­kat; munkásasszonyok és ifjak voltak ennek az esztelen véron­tásnak az áldozatai. A forrada­lom folyamán történtek ,népíté­­let' címén gyilkosságokba forra­dalmárok kivégeztek ÁVH-so­­kat, mindez azonban a Parla­ment téri tömegvérengzés és a magukat csoportosan megadó szabadságharcosok legyilkolásá­­nak visszahatásaként jelentke­zett. Nem hallgathatjuk el az ÁVH-sok elleni bosszúszomj másik okát sem. A forradalom előtt szinte hónapokon keresz­tül jelentek meg közlemények, és folyt a szó AVH-sok vezetői által végrehajtott törvénysérté­sekről, rengeteg ember - köztük pártfunkcionáriusok - kínzásá-Amit akkor írtak o.i Két fénykép, két október. De mindkét felvétel a Parlament előtt készült Két szög: az egyik fény­képész a Parlament lépcsőjéről tekintett ki a tér­te, a másik a térről rögzítette az épülettömböt 1966 októbere. Néhány órával a Kossuth Lajos té­ren bekövetkezett szörnyű tragédia után, és 1989 októbere, a Magyar Köztársaság kikiáltásának órájában. Az egyik fényképet brit fotós készítet­te, a másikat magyar. Az egyik fotón orosz tankok láthatók, a háttérben, a kép bal felső sarkában a Földművelésügyi Minisztérium épülete, a mási­kon a kivilágított Parlament Töltényhüvelyhal­­mok emitt (vajon hány emberéletet oltottak ki?), emberek amott Feszültség itt is, ott is, és mégis: milyen nagy a különbség. Szomorúság az egyik oldalon, lelkesítő pillanatok a másikon. Mennyi mindent megélt már ez a tér! A ma­gyar történelem egy kicsiny darabja látható előt­tünk. Egy tér, amelven nem sétálhat végig érze­lem nélkül senki, aki azt mondja magáról, hogy magyar. A következő hetekben e téne irányítjuk a figyelmünket és visszapergetünk hannichét esztendőt Újra 1956. október 25-ét írjuk, előt­tünk ,a reggel és a remény. És később mégis azt véssük bele a naplónkba, hogy ennek a napnak a déleióttje a Kossuth Lajos téren 1956 legszomo­­rűbb fejezeteinek egyike volt A drámát növeli, hogy a mai napig nem sike­rült egyértelműen tisztázni: mi is történt tulaj­donképpen a Parlament előtt! Az úgynevezett véres csütörtök megítélése napjainkig több tá­borra osztja az embereket- a történészeket az események át- és túlélőit a közelmúlt történel­me iránt fogékony szemlélőket Az Új Magyarország - eleddig ismeretlen do­kumentumok és újabb tanúk segítségével - most arra vállalkozik, hogy megnyugtató feleletet ad­jon az olvasónak a kételyekre, és egyértelművé tegye egy tragikus óra történetét Ami nem jelend azt hogy felejteni lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom