Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-08 / 8410. szám

Varga Lajos Márton: ehhez az átmenethez nem kívánok asszisztálni Magyar Hírlap, 1993.febr.3. •N „Csúcs László szerepe csak átmeneti lesz. Két héttel ezelőtt az Új Folyosóból (a rádió belső újságjából) a közvélemény megismerhetett egy akkor még anonim tervezetet, amely a rádió szervezési és működési szabályzatát és a műsorok strukturális változásait tartalmazta. A figyelmes olvasó észrevehette, hogy a Mindenest, a rádió irodalmi hetilapját megszűntem kívánják. Akkor megkerestem Varga Lajos Mártont, az irodalmi főszerkesztőség vezetőjét, mondja el véleményét. Elzárkózott a beszélgetés elől. Azóta eltelt közel két hét. A Gombár Csabát búcsúztató ünnepségen találkoztunk újra, ekkor már nem tért ki a beszélgetés elől. — Mi változott önben, és mi történt a rádióban az elmúlt két hétben? — Mindenekelőtt nyilvánvaló­vá vált számomra is, hogy ami -kkor ideiglenes tervezetnek mu­tatkozott — és az alelnök úr ígé­rete szerint még vitákon át érlelő­dött volna —, az voltaképpen végleges tervezet. Vagyis szembe kellett nézni azzal, hogy olyan dokumentumokkal s a bennük alakot öltő erőszakos természetű törekvésekkel van dolgunk, ame­lyek semmissé teszik mindazt, amit két és fél esztendő alatt megkíséreltünk fölépíteni. — Egyesek szerint ez a szere­zeti és működési szabályzat az öt­venes évek cenzúráját állítaná vissza. így van-e? — Mindenekelőtt arról a szer­vezeti és működési szabályzatról van szó, amit az alelnök úr külön­böző fórumokon áterőszakolva holnap a kormány elé terjeszt. Amennyiben a kormány ezt jóvá­hagyja, az alelnök úr azonnal hozzáfog a szervezeti rend átala­kításához, ami együtt jár a rádió jelenlegi vezetőinek pozícióvesz­tésével, és a lehető legrövidebb időn belül átalakítja a műsor­struktúrát. Aki csak egyszer is el­olvasta a szervezeti és működési szabályzat tervezetét, láthatja, hogy az nem szolgálja a Magyar Rádió alapfunkcióit. Azt is mondhatom, egyáltalán nem a műsorkészítés sajátosságainak fi­gyelembevételével alakítja a szer­vezetet. Kulcspozícióban kizáró­lag az általános alelnök van. Na­gyobb funkciókörrel rendelkezik, mint a rádió egyelőre még isme­retlen elnöke. Funkcióinak egy részét — mint műsonmegrendeló­­re — a leendő műsorigazgatóság­ra ruházza át. A szervezeti és mű­ködési szabályzat egész pontosan azt mondja a 23. pontjában, hogy a szakfőszerkesztőségek önálló szervezeti egységek, feladatuk a Kossuth, a Petőfi és a Bartók adó műsormegrendeléseinek teljesíté­se. Munkájukat a műsorokért fe­lelős műsorigazgató vezetésével végzik. Vagyis itt pusztán azok­nak az igényeknek a kielégítésé­ről van szó, amelyeket a műsor­igazgatóság, fölötte az alelnök és alatta a három adó főszerkesztője támaszt. Lehetséges, hogy később különféle alkufolyamatok, komp­romisszumok során a műsorszer­kesztő kezdeményezései is alakot öltenek. — A Gombár-korszakban ez hogyan történt? — A műsor felől szerveződött a rádió. Pontosan mutathatja ezt, hogy hányféle döntési szint ra­gadható meg a jelenleg működő rádióban, és hányféle a Csúcs László által tervezettben. Ha a legegyszerűbb kapcsolódási pon­tokat nézem, akkor a jelenlegi rá­dióban három döntési szint van. Ez azt is jelenti, hogy a szakmai vezetők közvetlenül az elnökség tagjaként minden műsorral kap­csolatos problémát azonnal a leg­felső szinten vitathatnak meg, ha az előző döntési szinten, mond­juk a rádióigazgatóságok szintjén nem tudtak dűlőre jutni. A Csúcs­féle tervezetben legegyszerűbben számolva is hét döntési szint van, s ezek cenzurális ponttá alakul­nak át, tehát a műsor ellenőrzését fogják szolgálni. A Gombár Csa­ba vezette rádióban az informá­lás, a szellemi élet mozgásainak teljes képe a szerkesztők felől alakult ki. A többféle elfogultság­gal megvert vagy megáidon szer­kesztők ráhordják a mikrofonra mindazt, amit belülről és elköte­lezetten ráhordani képesek. A kü­lönféle elfogultságokból, tájéko­zódási körökből, elkötelezettsé­gekből azonban hitelesen és szak­maién nagyon jó minőséggel raj­zolódhat ki a teljes kép. — Ha már elfogultságról be­szélünk, ez önnel kapcsolatban is felvethető, hiszen Gombár Csaba legközelebbi köréhez tartozott. — Olyan rádiót reméltem min­dig, amely a szerkesztő szabadsá­gát szervezetileg is szavatolja. El­vi okokból nem lehetek patrónusa olyan rádiónak, amely éppen for­dítva, szervezetileg korlátozza a izerkesztőt munkájában, és ki­­azolgáltatja bármely kormány bármilyen érdekének, illetve bár­milyen politikai erőcsoport nyo­másának. Belülről ennek semmi­féle gátja nincs. De beszéljünk az irodalomról. Miért seperte ki a tervezet a Kossuth középhullámú rádió minden irodalmi műsorát? — Érvelt-e az alelnök úr a hallgatottsági mutatókkal? — Nem mondhatnám. Alapos a gyanúm, hogy ami történik, az sérelmi logikájú, olykor gyűlölet­tel támogatott, kizárólag szemé­lyekre tekintő döntéssorozat, amely kipróbált, hasznosan mű­ködő, az irodalom és a hallgató érdekeit egyaránt szolgáló műso­rokat takarít el egy tollvonással. Képtelenségnek tartom, hogy az alelnök úr szüntelenül meg nem nevezett szakértőkre hivatkozik döntései igazolásául. így nem le­het személyre szóló vitát folytatni senkivel, arctalanná, megfélemlí­­tővé válik döntés. — Volt-e valami konkrétum az elmúlt héten, ami megerősítette félelmeit? — Igen. Elnökségi ülést tartott az alelnök úr, hogy szembesítse az elnökséget ezekkel a doku-

Next

/
Oldalképek
Tartalom