Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-05 / 8409. szám

HVG, 1993.jan.30. 31 MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGA Talonbsn az adu Ha a vezető kormánypárt belső viszálykodásai netán kockára tennék az An­­tall-kormány három esztendejének legnagyobb gazdasági vívmányát, az or­szág nemzetközi pénzügyi pozíciójának megszilárdítását, jogosan tételezhető fel, hogy a negatív hatásokkal már a következő kormánynak kellene szembe­néznie. Magyarország összesen 22 milliárd dolláros adósságából ugyanis mindössze 2 milliárd a rövid lejáratú, s abból csupán 700 millió a külföldi bankok azonnal lehívható követelés *. Az elmúlt három esztendőben a ma­gyar külgazdaság egyensúlya váratlan gyorsasággal állt helyre, s ennek következ­tében az 1989 végén még 15 milliárd dol­láros nettó adósságállomány a múlt év végére 13 milliáidra csökkent. A Né­­meth-kormány egyetlen teljes évében, 1989-ben még a kamatokat is csak hitel­ből törlesztbette az ország, tavaly viszont már - az 1,2 milliárd dolláros kamatfize­tés után is - 500 millió dollái nyi netto be­vételt könyveltek el az ország folyó fizetési mérlegében, amihez 200-300 millió dol­lárral jár ült hozzá a folyamatosan bővülő külkereskedelem. Ezért a jegybank 1992- ben már csak korábbi adósságai törlesz­tésére - 2,6 milliárd dollár - és devizatar­talékai öt milliárd dollárra hizlalására vett fel összesen 2 milliárd dollár friss hi­telt, amelynek közel háromnegyede köt­vénykibocsátások révén gyűlt össze. Csak emlékeztetőül: 1992-ben a jegy bank 1200 millió márka, 200 millió dollár, 60 milli­árd jen és 600 millió schilling kötvénnyel jelent meg a nemzetközi piacokon. Az adósságállomány lejáratának ügyes átütemezése (1988 végén még 3,3 milli­árd dollárt tettek ki a rövid lejáratú tarto­zások, ám 1992 végére alig több, mim 2 milliárd dollárra csökkentek) és az or­szág devizabevételeinek folyamatos emel­kedése résén tavaly a magyar adósságszol­gálat már megfelelt a legszigorúbb nem­zetközi mércének is-állítja Hárshegyi Fri­gyes, a Magvar Nemzeti Bank (MNB) alel­­nöke. A szakirodalom szerint ugyanis az adós ország helyzete akkor válik kritkussá, ha éves kamatfizetése meghaladja deviza­bevételei 15 százalékát (1989-ben még 20 százalék, 1992-ben viszont már csak 9 a megfelelő magyar mutató) vagy adósság­­szolgálati rátája magasabb 30 százaléknál (1989-ben 40, 1992-ben pedig már mind­össze 28 százalék a magvar adat). Az ország nemzetközi fizetési pozíció­jának látványos megerősödése ellenére tavaly .mosolyszünet’ állt be a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) és a magyar kor­mány kapcsolatában: a jegybank nem juthatott hozzá a három éves hitelmegál­lapodásban 1992-re előirányzott 400 mil­lió dolláros járandóságához. A nemzet­közi pénzügyi szervezet szemében a leg­vastagabb szálka, hogy a magyar állam­­háztartás hiánya 1992-ben a tervezett há­romszorosára duzzadt. Tavaly ősszel, Kupa Mihály pénzügyminiszter szívós wa­shingtoni tárgyalásainak végére - állító­lag - mégis kedvező kompromisszum született: ha az államháztartási deficit 1993-ban nem lesz nagyobb 225 milliárd forintnál, az IMF változatlan feltételek­kel, négv évesre hosszabbítja meg az ere­deti megállapodást. Am a köiültekintő nemzetközi pénzügyi hatalmasság végül missziójának csak a január 25-én - való­színűleg nem véletlenül éppen az MDF országos gyűlésének befejezése után - kezdődött budapesti látogatását követő­en, márciusi igazgatósági ülésén haj­landó dönteni a hitelrészletek további folyósításáról. S bár egyes, az IMF-et az Adósság-fogalom Bruttó külföldi adóstógiMominy: agy or­szág külfölddé izemben fennálló összes hitei­­tanozása Nettó külföldi adósságállomány: egy ország külfölddel szemben fennálló összes hiteltarto­zásának és követelésének a különbsége Nemzetközi folyó fizetési mérleg: agy or­szág áru és szolgáltatásexportjának és -km porljának egyenlegé!, valamin! netto tőkejöve­delmei! (kamat, osztalék) tartalmazó méneg A folyó fizetési mérlegben leltüntetett áruforga fom nagysága független attól, hogy az áru ál­­lépte-e az országhalán, vagy hogy kifizették-e: az expón és impon adatok csupán a bankok­nál megieienö fizetési kötelezettsége! vagy kö­vetelést tartalmazzák.. Adósságszolgálat a bruttó adósságállomány esedékes törteszlőrészietenek és kamatának, az összege Adósságszolgálati ráta: egy ország áru- ás szoigátaiásexpottjábó1 sze-zefl jövedelmeinek és adósságszolgálatának az aránya. adós országok .csendőrének’ tituláló, szakértői körökben gyakran elhangzik az . az érvelés, hogy a függőben lévő néhány százmillió dollár hiányát a magyar gazda­ság nem sínylené meg, Tarafás Imre, a jegybank aleínöke arra is felhívja a figy el­met, hogy az IMF jóindulatának esetle­ges elvesztése még sokba kerülhet az or­szágnak. Ennek első, .kézzelfogható’ jele, hogy bár a nemzetközi magán-pénz­piacok elfogadták és hitelezik Magyaror­szágot, az MNB legutóbbi kötvényeinek magasabb kamatfelára kíméletlenül tük­rözi vissza a befektetők ítéletét A jegv­­bank értékpapírjai most Japánban a leg­kelendőbbek. (A múlt heti 30 milliárd jenes kibocsátást hétfőn emelte 40 milli­­árdra, 320 millió dollárnyira az MNB.) De még ott is 2,5 százalékkal többel kell fizetni utánuk, mint a japán kormányköt­vények - szakértők szerint egyébként .tör­ténelmi mélypontra’ zuhant - 4 százalé­kos kamata. Sót, az MNB állítólag egyelő­re felhagyott a paruierek belpolitikai bi­zonytalanságaira oly érzékeny, konzerva­tív svájci piac .megdolgozásával’, mert ott csak nagvon előnytelen feltételek mel­lett találhatna vevőt kötvényeinek. Az MNB optimista vezérkara ideális nemzetközi pénzügyi helyzetet vetített előre 1993-ra: kiegyensúlyozott külkeres­kedelmi áruforgalmat és folyó fizetési mérleget, egymilliárd dollárt alig meg­haladó kamatfizetést, két milliárd dol­lárra csökkenő tőketörlesztést és a devi­zatartalékok megőrzését. Am az egyen­súly egvik legfontosabb tartópillére két milliárd dollár friss hitel felvétele, amelyhez márka-, dollár-, schilling, és jen-kötvények kibocsátása révén, vala­mint a nemzetközi pénzügyi szervezetek­től - köztük éppen az IMF-től - kapott kölcsönökből jutna az MNB. Bizonyos azonban, hogy ha a Nemzet­közi Valutaalapnak netán mégsem lenne ínyére a magyar belpolitikai élet, a játék­­szabályok betartásával is könnyedén ta­lálhatna kivetni valót az idei gazdasági folyamatokban, s ezt márciusban az IMF-kormányZótanácsának elnöki poszt­ját is betöltő Kupa Mihály orra alá dör­gölhetné. Noha az államháztartás idénre tervezett hiánya papíron az ősszel kialkudott 225 milliárd forint ma­radt, a - korábban az IMF által is sürge­tett és mostani tárgyalásain vizsgálandó - hitelkonszolidáció úgy tisztítja meg a rossz hitelektől a hazai pénzintézetek mérlegét, hogy közben az állami költség­­vetés pozíciója ma még előre nem látha­tóan változhat. GYENIS ÁGNES

Next

/
Oldalképek
Tartalom