Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-05 / 8409. szám
Köztársaság, 1993.jan.29. 32 Meglehetős fájdalommal tapasztaltam - mondja dr. Várady Tibor, Kis-Jugoszlávia igazságügy-minisztere hogy a VMDK választási propagandája elsősorban ellenem irányult A VMDK erősödése pozitív tény, de nem képzelhető el, hogy minden magyar egy pártban legyen. Az interjút Szabó József készítette. KÖZTÁRSASÁG: Miniszter úr, miként értelmezhető a Panics-kormány megbuktatása? Dr. VÁRADY TIBOR: A Panics-kormánynak és a parlamentnek is már lejárt a megbízatása, de az alkotmány értelmében az új kormány megválasztásáig el kell látnia a teendőit. A Panics-kormányt tehát nem is kellett volna megbuktatni, hiszen úgyis csak a választások után esedékes új 3 kormány megalakításáig maradt volna ^ tisztségében. Ezt szem előtt tartva, az 1992 É végén megejtett bizalmi szavazás enyhén % szólva bizarr volt, amit valamiféle politikai 3 erődemonstrálásként vagy arroganciaként | lehet magyarázni. _ 8 KÖZTÁRSASÁG: Nem tart attól, hogy a nemzetárulónak kikiáltott Panics mellett betöltött szerepe, eddigi békepolitikája és kisebbségi hovatartozása miatt ezek után állandó zaklatásnak lesz kitéve? Dr. VÁRADY: Sajnos, ez nem csak elméleti veszély, és ha kizárólag politikai veszély lenne, nem tartanám különösképpen fenyegetőnek. Seselj úr (a radikális nézeteket valló szélsőségesek vezetője - a szerk. megjegyzése) máris letartóztatással fenyegetett meg. A vádakat nem közölte, valószínű, hogy nem is tartja lényegesnek. Továbbra is azt tartom, hogy a Panics-orientáció, amely nem nemzeti kizárólagosságból, hanem Európából indult ki, s nem Európa ellen, hanem azzal együtt képzelte el Jugoszláviát, az igazi esély. Én emiatt az esély miatt csatlakoztam a kormányhoz, és ma is így tennék; ha újrakezdeném. KÖZTÁRSASÁG: A VMDK sem rokonszenvezik nagy on önnel. A választások előtt Ágoston András elnök úr nyilvános vitára hívta ki a miniszter urak Miért? Dr. VÁRADY: A vitára a meghívást elfogadtam. A kerekaszial-beszélgetést láttam helyesnek és megfelelőnek. Ágoston Andrásnak az volt a véleménye, hogy a kerékasztalnak talán a választások után lenne értelme, így a vita elmaradt. A nézetkülönbségeket nehéz nekem megmagyarázni. Meglehetős fájdalommal tapasztaltam, hogy a VMDK választási propagandája elsősorban ellenem irányult, miközben az enyém Bozsovics szerb kormányfő és Seselj ellen. Magyarságunkban helye van a VMDK-nak, ez így van jól. A VMDK erősödése pozitív tény, de nem képzelhető el, hogy minden magyar egy pártban legyen. Ugyanúgy az érdekvédelemben sem az egyszólamúság az egyedüli elfogadható Dr. Várady Tibor: .magyar politikai foglyok nincsenek" módszer. A véleménykülönbségekhez talán az is hozzájárul, hogy a VMDK vezetői zömmel magyar többségű területekről származnak, én viszont olyan területről, ahol helyi szinten is kisebbségben van a magyarság. Érdekvédelmi tapasztalataim azt mutatják, nemigen lehet eredményt elérni anélkül, hogy meg ne nyeljük a más nemzetiségűek egy részét. Amikor Újvidék összes egyeteme közül 1970-ben a Jogi Karon először sikerült magyar nyelvű oktatást indítanom, nem a kilenc magyar nemzetiségű kollégámat kellett erről meggyőzni, hanem a szerb nemzetiségű kollégák egy részét. Érdekvédelmi modellemben is ezt az elvet képviselem. Szerbia valósága, amelybe a 3,5 százaléknyi ma- I gyár is beletartozik, valahogy ezt mutatja reálisabbnak. KÖZTÁRSASÁG: Miben látja a kollektív kisebbségi jogok védelmének fő problematikáját? Dr. VÁRADY: A kisebbségek kollektív jogait én elméletileg is és a gyakorlatban is támogatom. Kultúránk, identitásunk megtartása terén igenis vannak kollektív jogaink, és azok is elismerést kell hogy nyerjenek. Nem drámai tempóban ugyan, de hanyatlanak a kisebbségi jogok. Különösen az utóbbi években. Ez a magyar kisebbségre is vonatkozik. Helységnevek kiírása körül vannak bonyodalmak. Zsugorodik az iskolahálózat. A kisebbségi jogokat nagyon, pontosan és nagyon részletesen kell megfogalmazni, mert a korábbi időszakoktól eltérően szinte semmilyen jóindulatra nem számíthatunk Pontos és részletes normákat kell kidolgozni. Az egykori Jugoszlávia egész területén hasonló normákkal lehetne rendezni az itt is, ott is kisebbségben maradt emberek helyzetét. KÖZTÁRSASÁG: Nem fél attól, hogy egy esetleges külföldi beavatkozás vagy a blokád drasztikus megszigorítása esetén a miiitáns fegyveres bandák legelőször a kisebbségeken élik ki tehetetlenségük dühét? Dr. VÁRADY: Ebben a veszélyes időszakban, amelyben élünk nekem nincsenek saját többletinformációim. Osztom mások félelmét és osztom azt a reményi is, hogy erre talán mégsem kerül sor. KÖZTÁRSASÁG: Miközben a hatalom mindent megígér, minden téren sorvad a kisebbségek, így a vajdasági magyarság joga is. Megállítható ez a folyamat? Dr. VÁRADY: Az érdekvédelmet kell nagyon komolyan megszervezni. E téren egyelőre nagyon kevés eredményt tudunk felmutatni. Ezzel így vagy úgy, sokat foglalkoztam az életben. Középiskolás korom óta, a VMDK előtt is, mellette is és utána is. Ez az, ahol nélkülözhetetlen a nagyon komolyan átgondolt stratégia. A célt azonban több módon kell megközelíteni. Úgy tudok egy hatékony érdekvédelmi rendszert elképzelni, ha a velünk élő többségi nemzetnek legalább egy részévei megpróbálunk szót érteni és megpróbáljuk őket meggyőzni arról, hogy egy többkultúrájú közösség az egyedüli lehetőség ezen a területen. Különböző koncepciók vannak. Például a VMDK autonómiaterve, de van nekem is egy érdekvédelmi koncepcióm, amely az autonómián túl is jogokat irányoz elő. A Panics-kormány a kisebbségek jogvédelmének tervezetét tette le az asztalra, amely autonómiát is és garantált kollektív kisebbségi jogokat is magába foglal. KÖZTÁRSASÁG: A hatalom közhely-VAJDASÁG
