Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-05 / 8409. szám
ÍJagyar Hírlap, 1993.febr.2. azén. men nem hajlandó dolgozni, ugyanis valakinek a valakije. Ez nem számít a világszövetségnél kivételes esetnek. — Úgy véli, ön ellen hangolták a dolgozókat, mintegy sugallva, hogy mondjon fel? — Igen, és ezt a szándékot én tudtam meg utoljára. Egyesek szerint már hetekkel korábban eldőlt, hogy kívül tágasabb és ki lesz az utód. Az elnökségi ülésen vettem észre, hogy az elnök úr kihúzta a főtitkári beszámolót a napirendi pontok közül. Ez azért volt furcsa, mert most, február 3-án járt volna le a szerződésem. Végül is megtarthattam a beszámolót, aminek az lett az eredménye, hogy kétfelé szakadt az elnökség. Egyesek azt mondták, ugyanaz a helyzet, mint Kincses idején, mások pedig úgy vélték, ha egy teljesen mis ember ugyanabba a szituációba kerül mint elődje, akkor a körülményekkel van a baj. Végül még a velem rokonszenvezők is arra az álláspontra mertek csak helyezkedni, hogy én nagyobb kaliberű ember vagyok annál, minthogy egy szövetség főtitkára legyek, aki azonban csak szimpla irodavezető. Tehát szereptévesztésben vagyok. Egyértelmű volt, hogy nem hosszabbítják meg a szerződésemet, vettem a lapot és elébe mentem a döntésnek. Ez így szokott lenni, ha egy vezető látja. hogy nincsenek a pártján. Lemond. — Az ön három hónapjának mi a tanulsága? — A világkongresszus egereket szült. Nem történt meg a rendszerváltás. A kommunizmusban is tapsén adtak hatalmat. Ez a veszély fenyegeti a világszövetséget is.Aki tapsol, annak honorárium jár, ingyen utazás jár, hatalom és beleszólás jár. Mint pszichiátert az nyomaszt, hogy ezek a sénődött nagvzolók, hogyan tudják uralmuk alá vetni a demokráciát kiszámíthatatlanságukkal. — Kire gondol? — Például Ttmkóra. Egyebek közt azt akarja elhitetni, hogy Antalit ő vitte hatalomba, Csoóri hátán. Az ominózus, szombati elnökségi ülésen azt adta elő. hogy Antalihoz hasonlóan Csoóri is 15 millió magvar elnöke lesz. Meggyőződésem, hogy az MVSZ Csoóri számára ugródeszka volt a Duna Televízióhoz, aminek segítségével majd ő ksz a köztársasági elnök... ' — Ez utóbbit maga az érinteti, Csoóri Sándor cáfolta a Népszabadságban. Akkor tehát Ttmkó a gond? — Bárki, aki Timkót bántja, azt Csoóri elfojtja. Ha próbáltam rákérdezni Timkó zavaros ügyleteire, az elnök minősíthetetlen hangon válaszolt. Erre hetven tanúm van. Nem egyetlen meztelen király van, az a gond, hogy számolni kell őket. Ha ő nem lenne, akkor a Benczúr utcában sem lenne „bolondok háza”. Timkó kihasználja, hogy Csoórinak semmi polgári-adminisztratív élettapasztalata nincs. A neves költőnek kollégaként rám semmi kisugárzása nem volt. Ót személyi kultusz veszi körül, i s az elnökség restségből legszíveseb• ben rátestálná a döntéseket. Folyik tovább az augusztusi világtalálkozó heurisztikus hangulata. Díszlépésre van felemelve a láb. és képtelenek letenni, földet fogni fél éve. A magyar nyilvánosság pedig vár és vár... — Megbánta, hogy pályázott a főtitkári tisztségre? — Egyáltalán nem. Roppant színes munka volt. Meggyőződésem, hogy CsoórivaJ együtt tudtam volna dolgozni. Ó az a gyenge elnök, aki mellé egy erős főtitkár kelleti volna. De képtelen lemondani a munkáltatói jogokról és Timkó Ivánról, aki e jogokat gyakorolja. Egyébként sok jeles emberrel találkoztam. De a szövetségben, a hivatalban dolgozók bennem a nyugati magyarság képviselőjét látták. Nem tetszett nekik az igényességem, meg, hogy önállóságot biztosítottam, de ennek ellenére munkát óhajtottam tőlük. Azok, akik protekcióval jutottak be és nem akartak csinálni semmit, a „gőgös nyugatit”, aki kioktatja őket, nem szerethették. Nem kellett volna ezt a szombati „nyilvános kivégzést” végig csinálnom, de elmentem, vitáztam. és ha néhány emberben gyökeret eresztett az. amit képviseltem, már nem volt hiábavaló a három hónapom. Kibírtam. Bízom benne, hogy előbb-utóbb az irreális sénődött magatartás helyen egy összefogásra sarkalló, építőbb jellegű egvüttlét válik uralkodóvá a Magyarok Világszövetségében és annak hivatalában. ''*• Rejtő Gábor A világszövetség véleménye „Érthetetlen, személyeskedő indulat” minősíti, illetve leplezi le azt a számlikat, hogy saját maga személyét, jelentőségét a valóságtól clnigaszkodóan megnövelje... Dr. Mayer Zoltánnak letelt a három hónapos próbaideje, az. elnökség meghallgatta beszámolóját, tárgyszerű kritika alá vette, a főtitkár pedig nem várva meg a döntést, önként lemondott. Ezek a tények, a többi érthetetlen személyeskedő indulat. Az. elnökség a lemondott főtitkár jelentőségének és a kérdés súlyának megfelelő módon fog válaszolni dr. Mayer Zoltán állításaira a lap hasábjain. A fenti közleményt a Magyarok Világszövetsége elnökségének azok a tagjai írták alá, akiket a lapzártáig sikerült elérni: Dohos László, Németh Magdolna. Jaknbfly Ernő, Fekete Gyula, Szíjártó István, Chnidinák Alajos, Födő Sándor. BitHaprst. /<«?. február I A Magyarok Világszövetsége dr. Mayer Zoltán megdöbbentően ízetlen hangú és valótlanságok seregét tartalmazó megnyilatkozásával kapcsolatban az alábbiakat közli: A világszövetség arra kérte a Magyar Hírlap szerkesztőségét, hogy a lemondott főtitkár nyilatkozatát az, elnökség érdemi válaszával együtt közölje. Sajnálattal veszi tudomásul, hogy a szerkesztőség ezt a kérést nem tudta teljesíteni. A Magyarok Világszövetsége vezetősége kétnapos megbeszélésen találkozik Budakeszin a Magyar Reformátusok Világszövetségével — történetükben első ízben. Az. ott megtárgyalandó közös gondok sokkal nagyobb horderejűek — sok százezer ember sorsát érintik —, minthogy egy ember, a volt főtitkár sorsa, illetve képtelen vagdalkozása elvonhatná a figyelmét egy terjedelmesebb reagálás erejéig. Mindamellett leszögezzük, bogy dr. Mayer Zoltán kijelentéseivel önmagát