Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-05 / 8409. szám
Beszélő, 1993.január 30 25 A „destruktív” egyházak A szekta... vallási feketepiac - állítja az MDF egyik vezető személyisége. A történelmi egyházaktól eltávolodott vallásos csoportok és mozgalmak ellen nemcsak a „szektaüldöző szekták" folytatnak kampányt (lásd Beszélő, január 16.), hanem a történelmi egyházak és a „keresztény-nemzeti" pártok is. Szerzőnk, aki a vallás- és lelkiismereti szabadságról szóló 1990. évi törvény szellemében a kisegyházak jogai mellett érvel, áttekinti a szektaüldözések sok évtizedes históriáját is. _ Egy Bulányi-esten Ladocsi Gáspár esztergomi teológiai tanár azt találta mondani, „hogy a Szentírás, a Biblia, egyedül a katolikus egyházat illeti meg, mert azt a katolikus egyház hozta létre. Mi jogon használják mások, holott nem az ő könyvük?" A kérdés úgy is megfogalmazható, hogy mi veszélyezteti inkább a lelkiismeret, a vallás szabadságát a szekták léte, vagy a nagyegyházak némely vezetőjének az a törekvése, hogy egyházának államegyházi pozíciót biztosítson? Melyik térítés agresszívabb: a jehovistáké, vagy az iskolákban, a hadseregben és a médián keresztül történő „hivatalos" térítés, a társadalmi érvényesüléshez szükséges újvallásosság? A kormánykoalíció számottevő erői (nemzeti-keresztény) ideológiai állam létrehozására törekszenek. A történelmi egyházak léte az állami költségvetéstől függ, ezért elsősorban az állammal, és nem a más felekezetekkel való jó viszonyban érdekeltek. Az állam és az egyház összefonódik, a „szekták" csak zavarják a képet. Csakhogy „A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását és azt a szabadságot, hogy vallását cs meggyőződését mindenki vaui ísos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon - akár egyénileg, akár másokkal együttesen - nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy taníthassa". (Alkotmány 60. paragrafus 2. bek.) Magyarul: bárki téríthet, amíg mások szabadságát nem korlátozza. A nemzeti ünnepek és a tradicionális vallási ünnepek tudatos összemosása azt eredményezi, hogy a római katolikus azonossá válik a kereszténnyel, a keresztény a nemzetivel. Ebből kpvetkezik, hogy aki nem római katolikus, az nem is keresztény, aki nem keresztény, az nem nemzeti, aki nem nemzeti, az a nemzet ellensége. így lettek azonos jogú felekezetekből szekták, ellenzéki pártokból pedig idegen bérencek. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a szektaüldözés és az antiszemitizmus többnyire együtt jelenik meg. A jobboldali nemzeti irányzat hagyományos szóhasználatában nem az a keresztény, aki nem pogány, hanem az, aki nem zsidó. A politikai kereszténység tradíciója Magyarországon veszélyesen összefonódik a politikai antiszemitizmussal. A két világháború között a fasizálódás egyik kísérőjelensége volt a nemzetvédő és faji ideológiákban jelentkező vallási intolerancia. Európa történelmét végigkíséri az emberi szellem szabadságharca az ideológiai elnyomással, a vallási türelmetlenséggel szemben. Európa jelentős részben a reformáció és a felvilágosodás eredményeként lett Euró- Ennek a küzdelemnek egyik központi dése az állam és egyház szétválasztása. A magyar társadalom megosztottságának egyik meghatározó eleme ez a szellemi konfliktus. A néma forradalom Szabó Miklós történész szerint a szektakérdés története a múlt századra nyúlik vissza. Az új kereszténymozgalmak az I. világháború kitöréséig az 1890-es évek agrárszocialista mozgalmaival együtt erősödtek. A szekták fejlődését derékba törte az első világháború, még mielőtt az önálló egyházalakításra képes értelmiségi rétegük kialakulhatott volna. Részben ezek megtépázott maradékai, részben új közösségek voltak azok, amelyeket később Kovács Imre A néma forradalomban felfedez, és amelyek a két világháború közötti szektaüldözés áldozatai voltak. Szektakampány a két világháború között A most kialakuló társadalmi szituáció kezd hasonlítani a nemzeti keresztény kurzus korszakihoz. A szektaügy eddigi fejleményei hű másai az akkori folyamatnak, ezért tanulságos lehet a történet felidézése. Akkor a szélsőjobboldali irányzatok térhódítása nyomán a kisegyházakkal szemben egyre erősödött a sajtókampány; ezt rendőrségi zaklatások és egyéb atrocitások követték. Részletek a pünkösdi gyülekezetek üldözését bemutató korabeli sajtóból (Horváth Zsuzsa szociológus kutatásai alapján): Hajdúföld, 1928. április 22. „A Belügyminiszter jóváhagyta a »vallásalapító« if). Varjas János és tarsai büntetését/ ...Az ítélet indoklása a következőképpen hangzik: »Ifj. Varjas János és társai hatósági engedély nélkül jöttek össze bibliamagyarazó estékre. A bibliamagyarázás nyilvánosan az egyházak hatáskörébe tartozik, úgy az előtanulmány, mint az illetékesség tekintetében. Az illetők ilyen irányú tevékenysége tehát az egyházak egységének megbontasi esélyét rejti magában.« Magyarország, 1934. ápr. 6. „Felmentették az »őskeresztények« támadóit ...Az »őskeresztény gyülekezet« tagjai sérelmére elkövetett súlyos testi sértések bűncselekményét tárgyalta a bíróság. Kelenföld egyik csendes kis uccájában, a Bendegúz uccában, Zubor Géza asztalossegéd házát imaházzá alakította át. Az asztalossegéd a környéken lakó öregasszonyoknak rendszeres prédikációkat tart. így alakult meg Kelenföldön az »őskeresztény gyülekezet«. Tagjai egész testükben reszketve, furcsa rítus szerint végzik istentiszteleteiket. A múlt év márciusában is így ájtatoskodtak az »őskeresztény gyülekezet« reszkető tagjai az asztalossegéd imaházában, amikor váratlanul fiatalemberekből álló csoport rontott be a házba, megverték elsősorban magát a prédikátort, de súlyosan ütlegelték a szekta több tagját is... ...Később - mondotta - megjelent a lakásomon Barna László, a verekedő társaság egyik tagja, és bevallotta, hogy a katolikus egyházközség plébánosa és Pozsgay Oszkár felbújtására történt a verekedés... A vádlottak ezt hazugságnak mondták. A nénik is vallomást tettek. Több vádlottat felismertek, de ezek tagadtak. A tagok egy része felekezet nélkülinek, mások katolikusnak mondták magukat. Dr. Takács János, a katolikus plébános alibit igazolt több verekedőnek. ... A törvényszék bizonyítékok hiányában valamennyi vádlottat felmentette." A fasizmus hatalomra jutásával a kampány deportálással végződött; zsidók és citányok mellett elhurcolták a „leszektázott" isegyházak tagjait is. A II. világháborút követő kijózanodás légkörében a „szektákkal" szemben elkövetett bűntettek miatt 1946-ban az Országos Református Szabad Tanács nyilvánosan bocsánatot kért az üldözött vallási közösséféktől: „Az Országos Református Szabad anács bűnbánattal vallja meg, hogy a ma