Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-05 / 8409. szám

Beszélő, 1993.jan.30. 19 mint amennyit az említett törvény szerint kellene, mert figyelembe veszi többek kö­zött a volt KGST-pénzintézetek visszaté­rítéseit is. Az egyik legnehezebben az látható át, hová lettek a kormányhitelek és a magyar állam által felvett világbanki hitelek miatt keletkezett adósságok. A világbanki hite­leket az állam tovább kölcsönözte, így azok egy része mögött belföldi, vállalati adós áll. A jelentésben nincs szó arról, hogy ennek várhatóan mekkora részét törlesztik majd a vállalatok. Ezen a címen 24 milliárdos adósságot mutattak ki, ami - a jelentés szerint - csupán abból adódik, hogy e hitelek árfolyamkockázatát nem a vállalatok, hanem a Magyar Nemzeti Bank vállalta. De az államadósság nem tartalmazza azt a 200 millió dolláros ipari szerkezet­­átalakítási hitelt, ami .... a folyó importot finamszirozta. Ezt a belföldi felhasználók már megfizették, azaz a belföldi felhasználóktól előbb térült meg, mint ahogy a Világbank ré­szére a költségvetés fizetési kötelezettsége fennáll. A törlesztési kötelezettség 1994-ben kezdődik, és 2003-ig évente 20 millió dollárral növeli az adósságszolgálatot." (Ezt az ÁSZ itt közölt táblái sem tartalmazzák!) • _ Az 1990. évi CIV. törvényben az ÁSZ szerint nem sikerűit elég árnyaltan foglal­kozni más, nem belföldi tulajdonosokkal fennálló államadóssággal sem. Ebből a fajtából csak 8,4 milliárdot vallottak be, kimaradt viszont (1990-es árfolyamon számolva) 29 milliárdnyi EGK-hitel, amit nem az MNB, hanem a Magyar Állam vett föl az ország devizatartalékainak föl­töltésére. 1982-től kezdve a költségvetési deficit eg)' részét ért3.paprok kibocsátásával fe­dezték. Az ÁSZ itt 32,2 milliárdnyi tör­lesztenivalót talált, valamivel kevesebbet, mint amennyi a törvényben szerepel. A költségvetési adósságra talán legjob­ban a vízlépcső körüli ügyek irányították rá a figyelmet. A vízlépcső is azok közé a beruházások közé tartozott, amelyeket a fo­lyó költségvetésen kívül (az Állami Fej­lesztési Intézeten keresztül), de a büdzsé terhére finanszíroztak, és amelyek mö­gött nincs fedezet. A jamburgi beruházást viszont, amely után energiahordozót ka­punk, követeléssel fedezett állománynak tekintik. Ilyen szétválasztásra más esetek­ben - mint például a szénbányák szanálá­sa és egyéb vállalati csődök miatt keletke­zett államadósság - az ÁSZ nem volt ké­pes. A jelentés e ponton meglehetősen bi­zonytalan, de azért semmiképpen nem olyan nagyvonalú^ mint a sokat emlege­tett törvény. Az ÁSZ szerint nem 17,2 milliárdot kell elengedni a vállalati adós­ságszolgálatból, mint a törvény írja, ha­nem csak 23-at. Egy másik, 3,5 milliárdnyi költségveté­si adósság annak tudható be, hogy az Állami Fejlesztési Intézet (ÁF1) részese­dést szerzett különböző vállalkozások­ban. A törvény nem rendeli el ezek visz­­szafizetését, meri formailag nem történt hitelnyújtás. Az ÁSZ azonban - bár nem indokolja meg, hogy miért - az állam­­adósság között, tehát a törlesztendő téte­lek között szerepelteti. Hogy kik lenné­nek az adósok? Egy rövid fölsorolás: Kempinski Hotel 100 millió forint, Auto­­konszem-Suzuki 300 millió, INTERMOS 150 millió, Thermál Hotel 120 millió, Multinova Kft. 40 millió. Mindent össze­vetve az ÁFI-n keresztül keletkezett hitel az Számvevőszék nyilvántartása szerint 1990 végén 259,5 milliárdra rúgott. A költségvetési adósság legnagyobb té­tele a forint hivatalos leértékeléséből szárma­zik, 1990 végén 519 milliárd forint (Azóta természetesen tovább nőtt.) A rendszeres forintleértékelés azért növelte az állam­­adósságot, mert hatását a pénzügyi rend­szer nem volt képes áthárítani a hitelföl­­vevőkre - állapítja meg a jelentés. A költ­ségvetést akkor éri veszteség, ha az MNB külföldi törlesztései meghaladják a hitel­­felvételeket. Ezt az adósságot nulla száza­lékos kamattal tartják nyilván. Az 1990-es törvény szerint az állam­­adósság után - a leértékelések tételén kí­vül - 9 százalékos kamat fizetendő (ezt később a jegybanki alapkamat 40 százalé­kára módosították). így a költségvetés -Adósságszolgálati terhek az 1990. év végi államadósság után (millió Ft) Év TörlesztésKamatfizetés Együtt 1991 14,801 69 268 84069 1992 18 001 67.700 85 701 1993 15.539 65 047 80.586 1994 15 782 63 703 79 485 1995 15 782 62 350 78 132 1996 75 185 58.383 133 568 1997 74 385 51.799 126 184 1998 74 105 45 246 119 351 1999 74 454 38 699 113 153 2000 74 449 32 136 106 585 2001 71.988 25 661 97.649 2002 70.093 19 358 89 451 2003 69.573 13 213 82 786 2004 61.314 7453 68 767 2005 54.039 2.378 56.417 paradox módon - ráfizet az infláció csökke­nésére. Az ÁSZ által számított költségvetési adósságterhek 1991 és 2005 közé esnek. A terhek halmozódnak, „...az államadósság 69 százalékának törlesztése csak 1996-ban kezdő­dik". S ez csak a minimum. Hiszen gondol­nunk kell a további árfolyamváltozásokra és az újabb költségvetési deficitekre is...- langmár -

Next

/
Oldalképek
Tartalom