Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)
1993-01-20 / 8400. szám
Magyar Hírlap, 1993.jan.15. megtestesítőjeként lépett színre. Ez az a pont, ahol a politikában a két közösség elvált egymástól. Az újraintegrálódás csak úgy lehetséges, ha ezek a közösségi szervek, mint például az RMDSZ szervezetei, létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek partnerei lehetnek a román politikának. Ez egyéni képviselő esetében már nem lehetséges. Az nem megy, hogy belépek egy román liberális pártba, és ott hangoztatom az elképzeléseimet. — A nagy kérdés te hál az, hogy a román ellenzéken belül vannak-e partnerek, akikkel közösen lehet ezekben a kérdésekben együtt gondolkodni. — Úgy gondolom, ez csak akkor lehetséges, ha integrációs stratégiában gondolkodunk. Úgy fogalmaznám meg, hogy asszimilálás helyett a romániai magyarságot elismert közösségként kell integrálni a romániai társadalomba. Ez akkor lehetséges, ha a romániai magyarság politikai és szellemi elitje a romániai magyar identitás fogalmát újragondolja. Sokkal részletesebb, differenciáltabb, összetettebb identitásfogalmat kell meghatározni, mint az, hogy „a Romániában élő magyar csupán Romániában élő magyar ember”. A gond az, hogy a romániai magyar politikus meg kell feleljen azoknak az elvárásoknak, amelyeket a romániai magyar választók megfogalmaznak. Ha a romániai magyar választónak az identitása csak abból áll, hogy ő magyar Romániában, akkor a romániai magyar politikus nem tud egyebei tenni, mint úgy politizálni, hogy a romániai magyar érdekeket jelenítse meg. és nem tud más összefüggésekben gondolkodni. Ez pedig azt jelenti, hogy a román politikai partnerrel mindig minden kérdést csak nemzeti alapon tud megvitatni. Ebből a csapdából ki kell lépni. Új identitást kell építeni. Meg kell jelenjék benne, hogy én. Romániában éló magyar ember, tagja vagyok a magyar nemzetnek, és ugyanakkor politikai szubjektum, államalkotó tényező vagy ok Romániában: ezen belül ennyi meg ennyi a jövedelmem, érzékeny vagyok vagy nem vagyok érzékeny a szociális kérdésekre, munkavállaló vagy vállalkozó vagyok. Ha ez sikerül, az alapja lehet a professzionális politizálásnak, és akkor a politikusok igenis nyúljanak hozzá a valódi érdekkérdésekhez. és úgy próbálják megszólítani választóikat. Akkor megindulhat a párbeszéd, men akkor kiderül, hogy a romániai magyar vállalkozó ugyanazt akarja, mini a romániai román vállalkozó. — Ez egy új típusú romániai magyar politikust feltételez, aki megkeresi a kitörési pontokat, és integrációs stratégiában gondolkodik. Tekinthető-e a kolozsvári nyilatkozat egy ilyen stratégia részének, elképzelhető-e továbbvitele, és ahhoz milyen lépések szükségesek? — Eddig az volt a jellemző, hogy a választópolgárok alacsony politikai kultúráját és a demokrácia intézményrendszerének hiányát felhasználva gyakorlatilag egy monopolhelyzetben lévő politikai elit politizált. Ez véleményem szerint meg fog szűnni. Ahogy demokratizálódik a román társadalom, egyre érzékenyebbek lesznek a Romániában éló magyarok is arra, hogy konkrétan ki és mit képvisel. Eddig csak az volt a fontos, hogy vállalja romániai magyarságát, és magyar politikusként merjen elmenni a román parlamentbe. Az egyetlen kritérium a személyi hatékonyság volt, amely ma inkább függ a bukaresti hatalomtól, a nemzetközi intézmények támogatottságától, illetve a magyar pártokkal, vagy a magyar kormánnyal való kapcsolatrendszertől. Ez azért van, mert a romániai magyar választópolgár nem ellenőrzi politikusait. Most, a legutóbbi választások után, váltást lehet érezni ebben a tekintetben. Négy év múlva már nem lehet olyan homogén és differenciálatlan választási kampányszöveggel megszólítani a választópolgárokat, mint most. A kolozsvári nyilatkozatra visszatérve: ez a nyilatkozat több politikai stratégiának lehet kiindulópontja. Azoknak is, akik kiindulópontként akarják felhasználni a tárgyalásoknál a románokkal, és azoknak is, akiknek ez végcél volt. — Milyenek a nyilatkozat alapgondolatának — a: önkormányzatnak és a közösségi autonómiának — az esélyei a román társadalomban? — Van abban egy kis csúsztatás, amikor a román politikus azt mondja: neki nem az a legfontosabb, hogy ő román, mert azt ő már megoldotta, ősei megteremtették a román nemzeti államot, tehát ő a politikai akarat érvényesítésében a gazdasággal és társadalommal akar foglalkozni. Ő azt mondja, hogy a gazdaság és a civiltársadalom a legfontosabb; én azt mondom, hogy a kisebbségjogok és a kollektív jogok és intézmények a legfontosabbak. Ultimátumszerű, és a vétójog szintjére emelődik minden a kisebbségjogot érintő kérdés. Bármilyen tárgyalásnak — akár a kormányban való részvételről volt szó, akár koalíciós választási együttműködésről \ — mindig az volt a feltétele, hogy mit mon- danak a kisebbségjogokról. Az világos, hogy 1 nincs az a romániai magyar politikus, aki fel ltudná vállalni, megkockáztatva a bukást, ihogy azt mondja, nem baj. most nem ez a . 'legfontosabb kérdés. — Erősödő román ellenzék van jelen a I társadalomban, de a parlamentben is. A romániai magyarság közgondolkodásában is változik a helyzet. Hogyan bővíti ez az RMDSZ mozgásterét? — Az elmozdulások elsősorban a társadalomban érezhetők. Egy vállalkozónál, akt abból él, hogy jó kapcsolatai vannak a román piacon és a román bürokráciával is, az egzisztenciális, gazdasági prioritások erősebbek. mint a nemzetiségi körből vett prioritások. Az élet olyan erős prioritási rendet szab meg, hogy nem tud azzal foglalkozni, a gyerekének nincs magyar iskola. Az a gond. hogy enni tudjon adni a családjának. És az a véleményem, a brassói RMDSZ-kongresszusnak az egyik legfontosabb tétje az lesz. hogy sikerül-e végre egy árnyaltabb prioritási sorrendet felállítani. Nem azért, hogy kötelező legyen mindenki számára — mint ahogy ez eddig volt —, hanem a munkamegoszlást alkalmazva fogadjuk el, toleráljuk a belső demokráciánkban azt. hogy a liberálisok számára fontosabbak a gazdasági kérdések és az intézményrendszer biztonsága, és ebből következően az egzisztenciális biztonság. Ugyanakkor az egyházakra és más kulturális intézményekre, a civiltársadalom bizonyos részére hánil annak a nemzettudatnak az ápolása, amelyre mindenkinek szüksége és igénye van. Romániában erős politikai akarat van ana, hogy a liberalizmust jelöljék meg mint kivezető utat ebben a nacionalizmusok által, midenféle baloldaliak állal tönkretett társadalomban. Ezekben a mozgásokban, ezekben a folyamatokban kell megtalálnia a helyét az RMDSZ-nek. ha továbbra is be akarja tölteni eredetileg felvállalt céljait: a nemzeti érdek érvényesítését és a társadalmi élet demokratizálását. • Törzsök Erika
