Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)
1993-01-20 / 8400. szám
Népszabadság, 1993.jan.15------------Lehet-e ma történelmet tanítani? Heves viták dúlnak napjainkban a történelemoktatás körül. E viták eredménye nagymértékben meghatározója lesz a XXI. század első felében élő nemzedékek világképének. Nemrégiben jelent meg Balázs Cyörgyné dr. „A történelem tanítása” című könyve. A neveléstudomány kandidátusát - aki több mint negyedszázada kutatója a történelemoktatás módszertanának - nemcsak mai kérdésekről, hanem régebbi idők és más országok történelemtanítási tapasztalatairól is kérdeztük.- Kérem, bevezetőül arról beszéljen. hogy milyenek voltak az első modern koncepciók Magyarországon.- Eötvös József 1868-as népoktatási törvénye európai szintű és modell értékű volt. E törvény megalkotása után pedig Eötvös felfedezettjei dolgozták ki azt az első, egységes nemzeti tantervet, amelyet lefordítottak német nyelvre, és számos országban alkalmazták módszertanát. Eötvös felfedezettjei közé tartozott Kármán Mór. a túlbecsülhetetlen jelentőségű 1879-es gimnáziumi, ezen belül a történelemtanítási tanterv megalkotója.- Egy. a napokban megjelent politikai programban ez olvasható: „Állítsak hely re a megfelelő háromnegyed -egynegvedes aranyt az oktatásban a magyar tananyag javara. Magvarsagkózpontü történelem-, irodalom- es földrajzoktatást. Az idegen tananyag mindig kiegészítő többlet legyen.’' Mit szólna ehhez Karman Mór?- Ezt a programot nem ismerem, nem tudom, mit ért helyreállításon. Kármán ugyanis tantervében - amely lényegében 1939-ig érvényben volt igen fontos szerepet tulajdonított az egyetemes történelemnek. Az alaptananyagot nála az ókori és a zsidó-keresztény kultúra, tehát az európai kultúra történetének megismertetese kepezte A magyar történelem európai keretben való bemutatását szorgalmazta. Hasonlóan a XX. század egyik legrangosabb történeti iskolájához. a francia Annales-körhöz, amely a történelem teljességének bemutatására törekedett. Az Európai Közösségek pedig az utóbbi évtizedekben jelölték meg központi célként az ilymódon történő globális történél em oktatást. De említhetem kiváló történészünket, Márki Sándort is. Ő a nagyobb európai országok történelemoktatási tapasztalatait összegezve a következő megállapításokat teszi. Amikor a franciák történelmet tanítanak, akkor ott vannak előttük saját forradalmaik, amelyek az európai történet alapkövei Amikor az olaszok az antikvitást tanítják, hazai történelemről beszélnek. Amikor az angolok nemzeti történelmet tanítanak, világtörténelmet tanítanak. Mindebből máig időszerű következtetést von le: a kis nemzetek pedagógusai akkor tanítanak igazán hazafias történelmet, ha felmutatják, mivel járult hozzá nemzetük az emberiség fejlődéséhez.- Milyen eredményei voltak mindennek?- A Kármán-tanítvány Fináczy Ernő - aki 1935-ben bekövetkezett haláláig magyar tudósok generációit nevelte -, azt mondta, hogy az 1879-es Kármán-féle tanterv olyan, mint egy zárt filozófiai rendszer, s úgy is működik. Fináczv megállapítását bizonyítja, hogy az e tanterv szerint oktatott ifjak lettek a magyar tudomány nagyjai itthon Trianon után - mint Hóman Bálint és Szekfú Gyula -, de ők váltak olyan világhirességgé külföldön is, mint Hauser Arnold, Mannheim Károly és nagyon sokan mások.- Ón most az elitoktatás eredményeiről beszél. Mi volt a helyzet a népoktatásban?- Arra Nagy László, a magyar neveléstudomány kiválósága hatott meghatározóan. Az ö korszakalkotó felismerése az volt, hogy- a történelemtanításban ugyanolyan alapossággal kell a gyermekkel kapcsolatos pszichoiógiai problémákat, a konkrét gyereket kezelni, mint a tananyagot. Erre épültek a népiskolai tankönyvek.- A két világháború közötti időszakba tehát igen jó hagyományokkal érkezünk. Jelent-e valami változást a rendszer konzervatív irányba való eltolódása. Trianon sokkja?- 1924-ben ugyan új tanterv születik, de a történélemtanitás utasításrendszere változatlan marad. Az 1939-es tanterv azonban már irredenta, faji szemléletű tanítás irányába igyekszik terelni a pedagógusokat. Java részük azonban ellenszenvvel fogadta ezt. Tudták, hogyan kell viselkedni a tanfelügyelő jelenlétében, mint ahogy azt is, hogyan, ha nincs jelen. Az persze nem feledhető, hogy ebben az időben az egész oktatáspolitikát a hadügy részének tekintették. A „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" jelszó jegyében ezért is áldozták a költségvetés viszonylag jelentős részét oktatásra.- Azt hiszem, az 1915-56 közötti korszakkal gyorsan végezhetünk.- A koalíciós idők a magyar történelemtanítás jeles szakaszai közé tartoznak. Az Eötvöskollégiumból kikerülő fiatal történészek írták az akkori tankönyveket: Csapody Csaba, Kosáry Domokos, Makai László és mások. A korabeli értelmiség úgy vélte, hogy a háború, a nácizmus, a nyilas uralom után az Európához való csatlakozás csak korszerű szemlélet jegyében lehetséges. Az említett nevek pedig garanciát jelentettek erre. A Rákosi-éra kezdetétől a szovjet tananyagok, illetve módszerek szolgai másolása folyt.- Viszont volt egy régi tanári gárda, amelyet a diktatúra sem tudott szemenszedett hazugságok terjesztésére kényszeríteni.- Ez igaz, hiszen nincsen olyan helyzet, amikor a jól felkészült. helyes szemléletű pedagógus ne tudná - legalábbis részben - azt adni. amit akar.- Jön 1956. Azután egy darabig még a regi nóta folytatódik. De valamikor csak árnyaltabbá válik a világ.- Nagyon ellentmondásos az utóbbi három és fél évtized története ezen a területen is. Egyrészt mindig tabuként kellett kezelni bizonyos problémákat. Másrészt azonban felnőtt több tehetséges történészgeneráció is, amellett ott voltak az idősebb kiválóságok. Felelősséggel állítható, hogy különösen az utóbbi negyedszázadban sok, megkerülhetetlenül fontos történettudományi eredmény született. Csak példaként említem, mert igazságtalan lehet bármiféle kiemelés, hogy a fájdalmasan korán elhunyt Szűcs Jenő Bibó követőjeként rendkívül magas színvonalon taglalta müveiben a nemzet historikumát, a nemzeti önismeret fontosságát, és értekezett a szabadság kis köreinek fontosságáról. Szűcs egyébként a már említett Annales-iskola szellemében dolgozott.- Ha már Szűcs Jenőről esik szó. megkérdezem: az Annales-iskolan túl milyen törekvésekhez álltak közel az övéi, illetve az ö híveié?- Például a németekéhez, akik ma a történelemtanítás élvonalában vannak. Az NSZK- ban ugyanis nyíltan szembenéz! tek a hitleri örökséggel. A nácizmus bukása után példa értékű nemzeti önvizsgálatot végeztek a német történészek. Jól jellemzi ezt egy, a köreikben hallható anekdota, amely szerint azok, akikben túlteng a nemzeti önérzet, igy imádkoznak istenhez: „Mindennapi önbecsapásunkat add meg nekünk ma'" A német történelemtanításban pedig az a felfogás uralkodik, mely szerint a világ egységes egész, ezért annak történetébe ágyazva kell a német történelmet oktatni.- Ön a magyar történettudománynak az utóbbi évtizedekben született eredményeiről beszélt. Ezek és a korábbiak ismeretében lehet-e a mostani szükségképpen tankönyvhianyos es mas tekintetben is bajos időkben jól történelmet taml tani?- Bizonyos vagyok benne, hogy igen. Ezt bizonyítja a regi történészaforizma: a tankönyvet tudni, a történelmet érteni kell. Persze fehér foltok vannak, de mindig voltak és lesznek is a történelemben. A jól felkészült tanárok azonban sohasem hagyatkoztak csupán a tankönyvre. De még a diákok í sem. Aki akar, annak van mire I támaszkodnia. Csupán egyetlen dolgot említek. A Glatz Ferenc .nevével fémjelzett História cí- Imü folyóiratot, amely az idén I jegyzi tizenötödik évfolyamát, vagyis másfél évtizede szolgálja felmérhetetlenül hasznosan a magyar történelemtanítást Megemlítem azt is. hogy a továbbképzésben óriási lehetőségek vannak. Ezt tanúsítja az az 1975 utáni hosszú időszak, amelyben tudósok és tanárok működtek együtt a képzésben és továbbképzésben az alternativ történelemtanítás jegyében. Minden jelentős történettudományi eredményi mihamarabb el kell juttatnunk a tanárokhoz. Ha nagyon bízunk a pedagógusokban, és minden segítséget megadunk nekik, akkor menni fog a dolog- Ön tehát optimista”- Ha semmiféle külsó erőszak nem fenyegeti az iskolát, akkor igen. Hovanvecz László
