Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)
1993-01-20 / 8400. szám
Új Magyarország, 1993.jan.16. 29 "Tudósítónktól: ; " ' !1 ‘ RMDSZ-kongresszus Brassóban A román ellenzék rokonszenve Péntek reggel Brassóbán megkezdődött a Romániai Magyar De'-moknta Szövetség harmadik országos kongresszusa. Az RMDSZ . elnöksége előzetesen elfogadta a szövetség különböző politikai platformjainak és pártjainak képviselőit tömörítő testület, a poll' tikai egyeztető kerekasztal javaslatit arra vonatkozólag, hogy a . kongresszuson ne tárgyalják meg a nagy vitát kiváltó szervezeti szabálytervezetet részleteiben, hanem csak a fő elveket határozzák meg, és a később kialakítandó vezető testületek feladativá tegyék a szabályzat részletes kidolgozását mimikrire utalt a haladó román politikus, hanem az RMDSZ demokratikus szellemű, európai eszméjű politikájára, a régi struktúrák lerombolásában gyakorolt példás harcára. A romániai magyarság iránti rokonszenvet, a kölcsönös megértés és az egyetértés hasonló hangját még számos meghívott román ellenzéki párt képviselőjének szavaiból is ki lehetett érezni. (Folytatása a 3. oldalon) ! A szervezeti szabálytervezet azért váltott ki nagy belső vitát, [ mert körülötte csaptak össze az RMDSZ októberi, kolozsvári ! nyilatkozatában megfogalmazott belső Önrendelkezési célki- - tűzés megvalósításával kapcsolatos elképzelések. Az eredeti ! tervezet radikálisnak nevezett álláspontnak felelt meg mely a I szövetségét a későbbi magyar önrendelkezési struktúrát meg* előlegező modellé kívánták alakítani, többek között szövetséj gl választások -a magyarság egészének szavazása -révén. A f bírálók szerint ez túlságosan bonyolult struktúrát hozott volna ^ létre, és működésképtelen lett volna. A mérsékelt szárny híveb r így például abrassói és marosvásirhelyi szervezet,egyszerűbb ^Uentervet nyújtott be, de még számos módosító javaslat is F elhangzott ezenkívül. A különböző tervezetek megtárgyalása [r azzal fenyegette volna a kongresszust, hogy végtelen vitákba f-fúl számtalan részlet körül. . -I •• ' ’• ;l- ‘ r ; . nöke, a Demokratikus Konvenció volt elnöke (ma jelen lesz Emil Constantinescu DK-elnök is) felszólalásában említést tett a románok és magyarok közös (történelmi) múltjáról és a kisebbségek jogainak szavatolásában példaértékűnek minősítette az 1918-as gyulafehérvári határozat erre vonatkozó dokumentumait. Comeliu Coposu nyilvánosan ígérte, hogy a Parasztpárt mindig kiáll a kisebbségi jogok általános biztosításáért és kijelentette: a békés együttélés eszméi mindig erősebbek maradnak, mint a gyűlölködés, mint az etnikai ellentétek. A barátság hangján szólt és magyaroknak nem kell gyűlölködnünk azért, mert a mi nagyapáink összevesztek az önök nagyapáival. Vintila Bratianu, a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció szárnyának elnöke: az RMDSZ-nek nagy szerepe van a romániai demokratizálódás folyamatában. Stelian Tanase, a Polgári Szövetség Pártjának részéről: a kisebbségek jogainak biztosítása semmivel sem sérti a román nép érdekeit, az ország fejlődését és nem veszélyezteti annak területi épségét. A felszólalók között volt Bálint Antal zentai képviselő: tőlünk nemcsak jogainkat és magyarsá• A romániai magyarok .jobb ro•‘mánok' voltak a demokrácia ;; 1989 óta eltelt három évében, ,'y mint sok más román! - mondotta felszólalásában Horea Rusu, a Nemzeti Liberális Párt fiatal szárnyának elnöke, nem sokkal az RMDSZ III. kongresszusának megnyitója után, és nyilvánvaló, hogy itt nem valamiféle etnikai (Folytatás az 1. oldalról) A romániai ellenzék egyik legmarkánsabb képviselője, Corncliu Co/xtsu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt el-Gheorxhc Tul%n, Brassó megye prefektusa: sikerült elkülönítenünk a szélsőségességeket. Adriait Moruzzi, Brassó város polgármestere: nekünk, románoknak
