Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. január (8400-8401. szám)
1993-01-20 / 8400. szám
Megjegyzem: Klip;« is sokkal keményebb programot Ígért, mint amit meg tud, vagy akar valósítani. O A választás úlcjcn min dm pórt pún gazdaságot month'll, ám a risztetek röl nem beszéltek. Feltételezőn, hogy ön valamennyi párt gazikisiigi programját elemezte. Mi roll a véleménye? • Gazdaságpolitikai koncepciója egyetlen pártnak, az S7IJS7,-nck voll. Az MS7P akkor még kezelhetetlen konglomerátum volt és nem látszott, hogy milyen szerepet kivan játszani az elkövetkezendő időszakban. A Eidcsz. törekvései nem voltak letisztulva. Nem nézett szembe a múlttal és nem Fogalmazta meg világosan a jövőképet sem. Az MDE-nck semmiféle programja nem volt a gazdaságra nézve. A kisgazdák periferikus területekkel Foglalkoztak, a kereszténydemokraták még azzal sem. Akkor az. SZÓSZ környékén működtek azok a szakértők, akik nem csupán tudták, hogy mit jelent a gazdasági rendszerváltás, de nagyjából azt is képesek voltak bemérni, hogy ennek mi a társadalmi költsége. I lozzám ezek a törekvések álltak közel: gazdasági nézeteimet tekintve ma is a liberálisokkal rokonszenvezem. Ez. a tendencia mára szinte minden pártban megtalálható. O Az Antall kormány beiktatását követőm száz nap tiirehtti időt kért. majd meghintette a nemzeti megújhodás programját. Hogyan minősítené ezt a koncepeiát? • Ez a program nagyon sokféle hangszeren játszik. Vannak benne liberális, konzervatívetatista elemek, utal sokkterápiás megoldásokra, meg az. úgynevezett „harmadik út"-ra is; igazából nincs karaktere. S ezt mutatja a gyakorlata is. Három területen periig kifejezetten elhibázott, káros gazdaságpolitikája. Ezek: a kárpótlás, az agrárgazdaság és a privatizáció centralizált, államosított módja. O Alig fél én el a választásokat követőm nagyol változik az ország közhangulata Az önkonnémvzati nllaszlásokat az ellenzék nyeri, ma/d következik a taxisbiokéul I1ár a gazdaság egészében még ninesenek látványos csődök, az embereknek mégis mind rosszabb a hangulatuk. Nem gondolja, hogy - tál a jelmlegi konnány hibáin - ebbm felvethető a korábbi rrfomikommunista srzetés, avagy a teelinokrata felelőssége is? Iliszm a 1980 as évekhm már nagyon sokat beszélniük a piacréil, ónnak inkább a szép areát ígérve az embereknek. Majd bekösetkezett a fonhdat és az nnherek szembetalálkoztak a nyers kapitalizmussal és csalikká lak. • Nem a nyers kapitalizmussal, hanem a klasszikus kapitalizmus kezdeti szakaszával találták szembe magukat. Például a kalandor lökével, a gyors, teljesítmény nélküli jövedelmi differenciálódással, a feketegazdaság maffiózóival slb. Ezeket persze egy szerves fejlődés során a piac kiszűri, ám nálunk egy viszonylag vériéit időszak után valóban nem ezt várta a politikai változások után a társadalom. Nos, hogy alapvetőién tőkehiányos országban a kapitalizmus nyílt megjelenésére mennyire lehet társadalmilag felkészíteni az. embereket, azt nem tudom. Ráadásul, ha mi akkor azt mondjuk, hogy ennek a folyamatnak non csak szép arca van, akkor azzal vádoltak volna bennünket, hogy valójában nem is akarunk piacot. Miközben a többi - korábban ellenzéki - pártnak eleve nem fűződőit ahhoz érdeke, hogy reális képet fessen az. elkövetkezendő évek megpróbáltatásairól, ügy, hogy azt hiszon. itt nem nagyon érdemes a korábbi reform vezetés felelősségét felvetni, mert ezeket a folyamatokat meg kell tapasztalni ahhoz, hogy értelmezni lehessen. O 1990-ben még - részhm az előző kormány intézkedéseinek utéihatéiséira a gazdaság szekere, ha dörögve is, de haladt. 1991-re, de különösen 1992 re azonban élesen szemlén álló folyamatokat lehel megfigyelni. F.z he volt kéulolva az imhdásba? • Itt több tényezőt kellene elemezni, (in azt tapasztalom, hogy a kc/dcli viszonylagos haladás rendkívül meglepte a kormányzatot, majrl amikor elkezdtek jelentkezni a valóságos gazdasági feszültségek, akkor ezekre nem tudott időben reagálni. Ami a bajok programszerű kezelését illeti, viszonylag hamar rádöbbentek arra - ezt jelezte Kupa színre lépése , hogy ha eredményt akarnak felmutatni, ahhoz, keményebb kéz. kell. Ugyanakkor azt akarták, hogy ezt a kemény kezet ők mozgassák, s hogy közben az általuk preferált „nemzeti középosztály" előnyökhöz, jusson. Ez nyilvánul meg részben a mostani növekedési törekvésekben is. Egyébként, ha programszerűen vizsgáljuk a történteket, akkor azt kell nézni, hogy az általános piacgazdasági kormányzati lépések hol ütköztek a gazdaság tehetetlenségi nyomaték; űval. illetve a társadalom befogadóképességével? A piacgazdasági a való átállás ló vonalait ez a kormányzat követi. De olyan döntéseket is hoz például a káipotlás. axagy a privatizáció bürokratizálása és részleges államosítása , amely ellenkező baásokat «ált ki Alapvető kérdésnek tartom az. államháztartási reform hiányát, mert ameddig nem tisztázzák az állam szerepvállalását a nagy elosztó rendszereken belül, addig érdcmlx-n nem tudják az államháztartási sem kézben tartani. Úgy látom, hogy a koalíciónak mind a mai napig nincs kidolgozott elképzelése arról, hogy végül is mit akar ezeken a területeken tenni. Ráállásul most már politikailag ellenérdekeltek is abban, hogy valóban megvalósítsanak egy működőképes államháztartási reformot, hiszen a választásokat megelőző másfél évben ilyen programnak törvényszerűen negativ hutásai vannak. ' ) Mielőtt a mai helyzet értékelésébe kczihnénk, szeretném megismerni véleményét inni/. mennyire volt beprogramozva a magyar gaziktság elmédt két évében a hét nyolc százalékos (H»/’ csökkenés, a 18 20 százalékos ipari termelés nurséklock's. a keleti piacokról roló ilyen otánvá kiszoivliis, az agrárszféra mélyülő vérlsóga. az rgsmilliányira becsült munkanélküli, és ring hosszan sornlhalnénn az átmenet negatív stációit. • leltet, hogy most azt várná tőlem, hogy azt bizonyítsam; mindennek a bekövetkezte nem volt törvényszerű. Viszont én úgy látom, hogy a visszaesés mértékén leltet vitatkozni, a módszereken is, ele a tényen kevésbé. Ezen a folyamaton ál kellett esnie a magyar gazdaságnak Valószínűleg jobb gazdasági diplomáciával, megfontoltabb külpolitikai lépésekkel fokozatosabban kellett volna kivonulni a keleti piacokról Vélhetően átgondoltabb intézkedésekkel mérsékelni lehetett volna az. agrárpiac összeomlását. Ihasonlóképpen, a munkanélküliséget is lehetett volna jobban kezelni. I)e, hogy meg kell fizetnünk az átmenet árát s ez együtt jár a felsorolt kísérőjelenségekkel azt nem vitatom. f > A visszaesés a termelés érthető összezsugorodása mennyire járt igyiitl a tennék szét kezel váltással7 • Megindult a struktúraváltás. Nagyon érdekes megfigyelni, ahogyan a piacváltás kapcsolódik a vállalati méretek változásaihoz. Végül is, az. hogy nem dőlt össze a magyar külkereskedelem, az nem a nagyvállalatok alkalmazkodóképességén műit tisztelet a kivételnek: többségük csődbe jut hanem a rendkívül rugalmas kis- és középvállalkozói körön. ' > 1991 és IW2 lsen a gnzikisérglvm egnnástutk ellentmondó jelensi'gek zajlanak le a pénziigri folyamatok kedvezően alakulnak, inig folytatéulik a reiilszféra mélyrepülése. F.z a kettősség hogyan ér terülő '’ • A válság és a tcnneléscsökkenés, illetve az ehhez kapcsolódó struktúraváltás ..tervezhető” jelenség. I ladd emlékeztessek az. első, és a második olajárrobbanás világgazdasági hatásaira: mindegyiket két-három évi recesszió követte. Ebből az Egyesült Államok és Japán hamarabb tudott kijönni. Nyugat-Európa kicsit lassabban. S mindenütt jelen volt az. említett kettősség: a pénzügyi és a termelési folyamatok ellentétes irányú alakulása. Tehát a reálszféra mélyrepülését én természetesnek tartom. A nagy kérdés az, hogy ez milyen időtávot érint, s közben ki tud-c alakítani az állam közösen az érdekképviseletekkel olyan munkanélküliség-kezelő rendszert, amely amikor a gazdaság már felszálló ágba kerül, akkor alkalmassá teszi az cmlrcrckct arra. hogy felkészülten, jő leljcsilményt nyújtva keressenek és találjanak maguknak új munkahelyeket. Hogy ne a feketegazdaságba meneküljenek. Nos. e lekinlellx-n elég pesszimista vagyok. d Filmezzük kicsit mélyebben a pénzügyi folyamatokat. Azt szokták mondani, hogy a múlt legnagyobb terhét az adóisséig jelenti fia nwgnézziik az adatokat, akkor kitetszik, hogy az ulétbbi három érben nemhogy csökkent volna, inkább nőtt a külső és a belső államadéissáig. • Nem kívánom bagatellizálni az adósságtcrhcl. I)c mindez másként vetődik fel évi hatmilliárd dolláros és 12 milliárdos külkereskedelmi forgalom esetén Jelenleg ennyi ex|x>rt áll szemlvn a 22 milliárdos adóssággal Ezt egyébként a hitelezők is pontosan tudják, hiszen
